Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. Ügyintézés - Nyugdíjigény bejelentés. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni. Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint - ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg - be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.
A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembevenni 1997. december 31-ét követően a Tbj. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat. A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő. A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII.
39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül. Jogosultsági időként nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tny. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.
(IV. 21. ) MT rendelettel egységes szerkezetben) Egyéb [ szerkesztés] Jogifó KRESZ-szel kapcsolatos cikkek [ halott link]
Ígéretünkhöz hűen a hatályos hajózási szabályzatból kiválogattuk azokat (dőlt betűvel jelezve a hivatalos elnevezést), amelyekkel a legtöbbet találkozhatunk túráink során. Persze nem mind vonatkozik ránk - ahogyan a szabályzat pl. a kenukat is nevezi -, kedvtelési célú vízi járművek vezetőire, ám van néhány olyan is, ami nemcsak ránk is érvényes, de annak be nem tartása az életünkbe is kerülhet. A táblák lehetnek tiltóak, kötelezőek, korlátozóak, ajánlóak, figyelmeztetőek, ill. KRESZ tábla : Kiegészítő tábla. mindezek kiegészítő jelzésekkel ellátottak, akárcsak a KRESZ-nél. Akit esetleg az egész szabályzat érdekel, beleértve a hang-, fény-, zászló- és bólyajelzéseket, más definiciókat és alaptételeket, az kattintson ide! Legelőször álljon itt a Nagy Kedvenc, a megfejtéséhez sok hülye ötletet adva, hiszen ugye a Túrázó evez, evez (vagy csorog, csorog), és egyszer csak Uramfia, láss csodát, a pókhálós, szúnyoglepte bozótosból kikandikál ez a... izé... tábla... Vagy valami "nagyon rossz" történt, vagy ha nem, hát történni fog... Az ember nyel egy nagyot és a kenu padja alatt szorongva vár, pedig a jelentése: hangjelzést adni kötelező: A következő két másik, egymást tagadó jelzés szintén a szívünkhöz nőtt, voltak, akik a találgatást lezárták egy "örvényes hely" megállapítással.
De akkor mi az alatta lévő ellentéte? "Örvénytelen hely"? "Örvényt kelteni tilos"? Előbbi esetben azonban sűrűn végig kellene táblázni az összes, nagyhajóval járt partvidéket. Van egyébként helyes megfejtése - csak az tök hülyeség és értelmetlen (kenutúrán! ): fordítóhely ill. megfordulni tilos: Na, ugye ez sem ránk vonatkozik: egy egyszerű előzni tilos tábla: (És a fentinek van egy durva változata, hogy uszállyal előzni tilos... Kresz kiegészítő táblák jelentése magyarul. Oké, köszi... ) A következőt csak azért válogattuk be, hogy a négyzetalakú korlátozó táblákat is képviselje valami: Korlátozott átjáró- vagy hajóútszélesség (méterben): A hátralévő táblák mindegyikét nyugodtan vegyük kenuban ülve is (átvitt értelemben) magunkra. Az első: kötelező haladási irány: A nyíllal jelzett irányban haladni ajánlatos: P-vel kezdődő trágárságok szándékoltan folytatólagos előfordulásának tiltása? Neeem, neem... A szárazföldön a parkolás tiltását lenne hivatott jelölni, de itt egyszerűen hívjuk csak veszteglés tilos -nak... : Fokozott elővigyázatosság: Halott fokozott elővigyázatosság előfordulása?
Ez a szócikk a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kresz. Sebességkorlátozást jelző tábla A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) [1] egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5. ) KPM–BM együttes rendelet, mely "a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza". 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza. [2] A KRESZ szabályai a legtöbb közforgalommal rendelkező ország szabályaival sok tekintetben hasonlóak vagy azonosak. Története [ szerkesztés] A kék alapon fehér nagy, nyomtatott T betű tanulóvezetőt vagy frissen jogosítványt szerzett személyt jelent A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Kérdések a közlekedésről. Az első magyar KRESZ-nek egy 1910 -ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg.