Magyar népmesék: Az égig érő fa - YouTube
Volt egyszer egy cigány meg két szegény ember. Elmentek az erdőre fáért. Ahogy az erdőn szedik a fát, arról beszélgetnek, ki mit kívánna, ha hazaér. - Nem bánnám - azt mondja az egyik -, ha meleg cipó várna az asztalon, meg egy tál kolbász. - Én egy tál túrós lepényt szeretnék az asztalon látni - így a másik. - Hát te, cigány, mit kívánnál? - Még vagy tizenkét gyereket. Mennek hazafelé a fával, mennek az első házába, ott az asztalon a meleg cipó meg a tál kolbász! Mennek a másik házába, az asztalon egy nagy tál túrós lepény! Megijed erre a cigány, szalad haza, annyi gyereke van, minden sarokba jut belőle, le se tudja tenni a kalapját tőlük. Haj, a cigány elbúsulja magát, kimegy az udvarra, felnéz az égre. - Az ördög vinne el, amiért ilyet kívántam! Ünnepeljétek a magyar kultúra napját egy kíváncsi medveboccsal, a Ciróka jóvoltából. Abban a pillanatban meg is markolta egy füstös ördög, s már vitte is, úgy elvitte, mint a forgószél. Ott maradt az asszony a sok gyerekkel, azt sem tudták, az apjuk hol lehet. Nőttek, növekedtek a gyerekek, azt kérdi egyszer a legkisebb: - Anyám, te!
Bement, kiugrott, bement, kiugrott. A cigánygyerek meg öltögette a cérnát szaporán, gyorsan megvarrta a nadrágot. A szabó is hazaiszkolt a pokolba. Akkor utánuk küldte Plutó a kondást: - Eredj te most, kondás fiam! Megy a kondás, a nagy fa tövénél érte utol őket, s épp ott legelt egy konda is. - Fogadjunk! - mondja a cigány fiú. - Az enyém minden göndör farkú, a tiéd minden sima farkú malac. Amelyikünk többet hajt el, azé lesz a királykisasszony! - Jól van, kezdjük el hajtani! Az egig erő mesafe online. Az ördög megfog egy disznót, épp egyenes farkú, örül is, de hiába, mert csak három egyenes farkút lelt, azok voltak betegek, a többi mind kunkori farkú volt. A cigánygyerek mind elhajtotta a disznót, azt a három beteg, koszos malacot hagyta csak ott neki. - Na - azt mondja az ördög -, legyen hát tiéd a királykisasszony. Ezzel fel is értek a felső világra, vitték a palotába a királykisasszonyt. Lett nagy dínomdánom, a cigánygyereket ellátták pénzzel, egy kocsi aranyat kapott, hogy építsen palotát maguknak. Máig is él a tömérdek rajkó apjával, anyjával, ha meg nem halt azóta.
szerk. Dömötör Ákos Fótonfót király - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1985 Értékelés 5 3 26 26 szavazat
A rövid, csattanós állatmesék fontos szerepet töltenek be életünkben: alkalmasak morális kérdések megvitatására és erkölcsi igazságok belátására, valamint segítenek a félelmek és szorongások oldásában és a konfliktusok kezelésében, méghozzá úgy, hogy hirtelen belátásokhoz, gyors felismerésekhez vezetnek. Gyerekek és felnőttek egyaránt találhatnak bennük olyan motívumokat és helyzeteket, amelyek ismerősek a mindennapokból. Dornbach Mária évtizedek óta gyűjti és fordítja a spanyol nyelvterületről származó meséket, amelyek végre egy kötetben is megtalálhatók. Az égig érő mesafe . A szerző újrameséli a régi történeteket, amelyekből kiderül, hogy minden állat és varázslatos hős tanít nekünk valamit, ami gazdagíthatja személyiségünket.
A karácsony vagy Mikulás közeledtével nem szabad elfeledni, hogy milyen értékesek a könyvek, pláne a gyerekeknek. Elég csak visszagondolni saját gyerekkorunkra, amikor elmerültünk különböző fantáziavilágokba, melyek elgondolkodtattak, tanítottak, és az élet rögös útján felmerülő problémákra is megoldást kínáltak. Szórakoztató, elgondolkodtató meséket válogattunk össze kortárs magyar írók tollából, amiknek olvasását vagy hallgatását nemcsak az apróságok, hanem a szülők is garantáltan élvezni fogják. Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt Élt egyszer egy kislány, aki előtt egy könyvet lapozgatva megnyílt egy szavakból épülő varázslatos világ. Szabó Magda azonnal tudta, hogy ebben a világban van az igazi helye. Az égig érő fa. Fotó: NHK NAPHEGY KÖNYVKIADÓ KFT A kislány mielőbb olvasni és írni akart, hogy a valóság az ő képzeletbeli világához és az álmaihoz igazodjon. A valóság azonban, amelyben felnőtt, majd gyerekeket tanított, regényeket, verseket és színdarabokat írt, nehezen igazodott, és sok-sok évnek kellett eltelnie addig, míg végre azt és úgy és annak és arról írhatott Szabó Magda, amit, ahogyan, akinek és amiről akart.