Az üzleti Liga 2017 es szezonjában augusztus 10-én az MTVA és a MOL csapata küzdött meg egymással. A két Gárda az első perceket folyamatos támadásokkal kezdte, nagyon szépen felépített helyzet kialakításokat láthattunk mind a két oldalról. A találkozó első gólja a rcben esett, amikor is Gozsovics Dávidnak sikerült a hálóba találnia. Ezt követően A két csapat kissé visszavett a tempóból és a védekezésnek szentelte a következő pillanatokat. A játékrész végéhez közeledve Szinte minden másodpercben ott volt az újabb találat lehetősége, azonban a sok próbálkozás ellenére gól itt már nem született. Így a játék ideiglenes eredménye 1-0 volt az MTVA javára. A második félidő sokkal esemény dúsabb perceket hozott számunkra a 22. percben Németh Péter hímezte a hálóba a labdát Majd ezt követően egymás után két gólt szerzett a MOL csapata először Borsos Zoltán talált be majd Csécsi Ferenc András lövése landolt a vendégcsapat kapujában. Muzsikál az erdő a Körösök völgyében. Így tehát kettő-kettő volt az állás. Ezután következett a legnagyobb harc.
Köves Péter, Dr. Szakács Zoltán, Dr. Vida Zuzsanna: A nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar. In: Neurológiai Útmutató 2006, Klinikai Irányelvek Kézikönyve pp. 141-157. 2. Vida Zsuzsanna: A nyugtalan láb szindróma kezelése. In: A nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar, szerkesztette: Köves Péter, Bookmaker kiadó, 2007, pp. 122-154) 3. Vida Zsuzsanna Dr. Szakács Zoltán: Alvásfüggő mozgászavarok In: Alvásmedicina, szerkesztette: Köves Péter, Bookmaker kiadó, 2008, pp. 136-150. 4. Vida Zsuzsanna, Dr. Köves Péter: Az alvásmedicina jogi vonatkozásai. In: Alvásmedicina, szerkesztette: Köves Péter, Bookmaker kiadó, 2008, pp. 234-238. Előadások: 1. Vida Zsuzsanna: A nagy vakfolt szindróma (Ifjú Neurológusok IX. Fóruma, 1993 szeptember) 2. Vida Zsuzsanna: Diabeteses polyneuropathia és kezelésének mai lehetőségei (Péterfy Kórház tudományos ülése, 1990 március 21. ) 3. Vida Zsuzsanna: Az alvásfüggő mozgászavarok poliszomnográfiás jellemzői (A Magyar Alvástársaság IV.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
Azt állította, az új törvénnyel nem szűnnek meg az eddigi szociális garanciák. "Sőt, a munkáltatók és a szakszervezetek fele támogatja a törvényjavaslatot" – közölte Milovanov. Igaz, egyetlen olyan szakszervezetet sem nevezett meg, amely támogatná a minisztérium elképzelését. Annyi viszont bizonyos, hogy a munkáltatók nem ellenzik az új törvényt. Ezrek tiltakoznak az új munkatörvény tervezete ellen - ProfitLine.hu. Amit a munkavállalók, a jogászok és a szakszervezetek munkarabszolgaságként emlegetnek, az szerintük az igazság helyreállítása. (zzz)
2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt. ) 148-152. §-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt. ) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Díjazás munkavégzés hiányában Az új Mt. 146-147. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. Titkolható-e a másodállás? - Jogadó Blog. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is. Az új Mt. 148. § alapján, 2013. január 1-jétől a távolléti díjat az – esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint – az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és – az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Távolléti díj számítása – alapbér Az alapbért mindig a távolléti díj számításánál esedékes aktuális mértékben kell figyelembe venni, itt nem érvényes az utolsó hat naptári hónap, mint irányadó időszak.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyelőre még nem tárgyalta a tervezetet, ám az ott élők is hasonló tiltakozásokra készülnek. A boszniai statisztikai hivatal adatai szerint az országban 27, 5 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok körében azonban ennél jóval magasabb, meghaladja a 40 százalékot is. Az ENSZ lesújtó véleménye Ukrajnáról – a kormány elhallgatta? | Kárpátalja. A tiltakozók szerint az új törvény miatt a fiatalok még nehezebben találnak majd munkát, mint eddig. A szakszervezetek péntekre újabb tiltakozást jelentettek be.
A heti időkeret továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány a munkában töltött időt tekintve – tette hozzá. Több mint két hónappal nőhet a túlóra évente A VDSZ számításai alapján a módosítással akár évi 400 órával is emelkedhet a dolgozók plusz juttatás nélküli túlóra ideje. A szövetség közleményében felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra. Az ÉSZT szintén tiltakozott a tervezett módosítás ellen, rabszolgatörvénynek nevezve azt. Szerintük a kormány egyéni képviselői beadványok mögé bújva, a munkavállalók kárára védi a multik érdekeit. Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke elmondta: az egyéves munkaidőkeret alkalmazása ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára.
Az SSSS szerint a ledolgozott munkaévek után járó jutalék elszámolásának új módja miatt 10-15 százalékkal is csökkenthetnek a bérek, s ez a foglalkoztatottak felét azonnal érinti is. "Idővel azután még több munkás válthat munkáltatót, így végül akár a dolgozók több mint 90 százalékának is csökkenhetne a bére éppen emiatt" – mondták el. A NALED, a helyi szintű gazdasági fejlesztéssel foglalkozó szövetség egy felmérést végzett a CeSID-del és az USAID-del közösen, s ennek eredménye szerint a munkáltatók 46 százaléka venne fel új dolgozókat, ha változna a munkatörvény. "Arra számítunk, hogy a módosítás által létrejövő légkör a könnyebb elhelyezkedést segíti majd, meg azt, hogy a dolgozók ingázása könnyebb és egyszerűbb legyen" – mondta Vladan Atanasijević, a NALED igazgatóbizottságának elnöke. Kifejtette, a munkatörvény módosításával kapcsolatos nyilvános vitába eddig szinte minden érintett bekapcsolódott, kivéve a munkanélkülieket, a nyilvános vitának pedig június 30-áig kellene tartania, ami aránylag rövid idő, de talán addig minden érintett betekintést nyerhet a javaslat szövegébe.
gyermek után járó pótszabadság "2012. JANUÁR 1. nappal változtak a GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉNEK szabályai. Ennek alapján: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb _a)_ egy gyermeke után kettő, _b)_ két gyermeke után négy, _c)_ kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. " Vagyis: MINDKÉT SZÜLŐ IGÉNYBE VEHETI A PÓTSZABADSÁG TELJES MÉRTÉKÉT, nem kell egymás között azt megosztaniuk, és nem kell nyilatkozniuk sem arról, hogy melyikük kívánja ezt a szabadságot igénybe venni. Így gyakorlatilag megduplázódik az egy gyermek után járó pótszabadság mértéke. A változás oka az EU Tanácsának 2010/18/EU irányelve, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy szabályozásukat a nemek közötti egyenlőség jegyében alakítsák át, és ösztönözzék a férfiakat is, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a családi kötelezettségekből.