Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. Eddig több esetben is történt már olyan, hogy szerződésszegés miatt felbontották megállapodásukat állami szervekkel – írta levélben a cég a. Vadai Ágnes, a bizottság Demokratikus Koalíció által delegált tagja később cáfolta Kósa Lajos kijelentését. Közölte: a zárt bizottsági ülésen nem hangzott el, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasust. Pegasus-ügy: Kósa Lajos szárnyal a világhír felé | 24.hu. Azt sem tudták meg, hogy ki írta alá a szerződést. Vadai Ágnes kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánál, hogy betekinthessen a Pegasus-szerződésbe és a kémszoftver beszerzésével kapcsolatos titkosított iratokba, a bizottság által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelembe és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvekbe. Ezek mind olyan iratok, amelyeket azért nem láthatott a honvédelmi és rendészeti bizottság, mert a nemzetbiztonsági bizottság engedélye kell hozzá – tájékoztatta szerkesztőségünket a Demokratikus Koalíció.
Az RTL Klub riportere megkérdezte tőle, hogy a Belügyminisztérium vásárolt-e az izraeli kémszoftverből, amire Kósa egyértelműen igennel felelt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Pegasust, és az ahhoz hasonló szoftvereket rendszeresen használják szerte a világon a titkosszolgálatok, így ebben nem lát semmi kivetnivalót. A Honvédelmi és Rendészeti bizottság ellenzéki tagjai közül Vadai Ágnes, DK-s politikus azt mondta az ülés után, hogy Pintérnél rákérdeztek azokra a konkrét nevekre, akikről a sajtó korábban beszámolt, mint megfigyeltek – erre azonban Pintér nem válaszolt érdemben. Vadai úgy fogalmazott, hogy a konkrét nevekre csak akkor kaphatnak választ, ha létrehoznak az ügyben egy tényfeltáró bizottságot, erre azonban a fideszes többség miatt aligha van esély. Pegasus és a "törvényes megfigyelés" Magyarországon » Független Hírügynökség. Kósa Lajos is megerősítette, hogy csak vizsgáló bizottság felállítása esetén lehetne egyes megfigyeltekről adatokat nyilvánosságra hozni, ilyen szándékuk azonban nincs. Úgy fogalmazott, hogy védeni akarják a megfigyeltek személyiségi jogait.
Kész, lehet hazamenni riporterkém, unalmas híradóanyagot összevágni. De nem így a fékezhetetlen agyvelejű Lajos!
Ezért töltöttek el aggodalommal azok a néhány hónappal ezelőtt a nyilvánosságban megjelent információk, amely szerint az Önök termékével Magyarországon ellenzéki politikusokat, újságírókat és üzletembereket vontak megfigyelés alá. Éppen ezért örömmel töltött el az NSO Group tegnap a magyar médiában megjelent nyilatkozata, amely szerint vállalatuk "nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. " Bizakodásra okot adó nyilatkozatukhoz kapcsolódóan az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: 1. Pontosan mit tekintenek "visszaélésszerű" használatnak? Milyen szempontok alapján döntik el, hogy mely műveletek esnek ebbe a kategóriába? 2. Amennyiben a "visszaélésszerű" használat észlelésre kerül bármely felhasználó részéről, az NSO Group szervezeti rendszerén belül milyen belső protokoll lép életbe? Kósa Lajos: Törvényesen jártak el a Pegasus-ügyben a szolgálatok | Demokrata. 3. Milyen esetben történik meg a szerződés felbontása és a hozzáférés megszüntetése?
A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. Csernobili atomkatasztrófa okaz.com. A helyzetet súlyosbította, hogy csak április 26. éjjelén, azaz több mint 24 órával a robbanás után győződött meg a szovjet küldöttség a sugárzás igen magas mértékéről, és azután rendelték el mintegy 130 ember evakuálását. A baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott Fehéroroszország területére. A kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2 volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet.
Minden eddiginél többen látogattak el idén a tragikus emlékű helyszín környékére. Idén eddig rekordszámú, mintegy 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe – számolt be róla a napokban az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint a látogatók száma különösen tavasszal ugrott meg. Az ügynökség szerint a turisták számának jelentős növekedésében elsősorban az játszott szerepet, hogy számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, egyebek mellett elektronikus belépőjegyeket vezettek be, ami megkönnyíti a bejutáshoz szükséges adminisztrációt. Emellett az HBO Csernobilról készített sorozata is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés a nukleáris katasztrófa sújtotta terület iránt. Virágzik a katasztrófaturizmus Csernobilban | Sokszínű vidék. A látogatók többsége – 80 százaléka – külföldi volt, a legtöbben, 15 738-an Nagy-Britanniából érkeztek. A turisták második legnépesebb csoportja Lengyelországból (9378) érkezett, őket követi a sorban Németország (7826), az Egyesült Államok (5580) és Csehország (4063).