A szövetség főbb pontjai: A török elleni háborúra a Szent Római Birodalom császára 60 000, a lengyel korona 40 000 katonát állít ki minden évben. Ha Lengyelország királya személyesen vonul háborúba, ő veszi át az összes hadak főparancsnokságát. Kölcsönös katonai segítségnyújtás Krakkó vagy Bécs ostroma esetére. Mindkét fél további keresztény szövetségeseket keres és meghívja őket a pápai ligába. A császár 200 000 birodalmi tallért fizet a lengyel koronának. A velenceiek Lombardiában működő templomai által beszedett adót, 300 000 birodalmi tallért a török háborúba vonuló lengyel katonák egy éves zsoldjára fordítják. A császár átvállalja Lengyelországnak a svédekkel szemben fennálló összes adósságát, mely az északi háborúból keletkezett, és lemond Ausztriának Lengyelországgal szemben fennálló összes követeléséről. Bécs ostroma 1683. A szövetség egyetlen tagja sem köt fegyverszünetet a törökkel a többiek hozzájárulása nélkül. Ő császári felsége, Lengyelország királya, valamint Pio és Barberini bíborosok esküvel fogadják e szövetségi szerződés betartását.
Inkább arra törekedett, hogy hadaival a török had felvonulásának árnyékában a Királyi Magyarország megyéit hódoltassa. Az összeomlás napjaiban azonnal felajánlotta szolgálatait a császárnak, aki azonban ezt nem fogadta el; ugyanakkor Thököly folyamatosan titkos diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Bécs felmentésének legnevezetesebb hősével, a lengyel uralkodóval. Sobieski János próbálkozott is közbenjárni az érdekében I. 1683 - Bécs török ostroma | Szigetvári Vár. Lipótnál, de a Habsburg uralkodó minden ilyen tárgyalás elől teljesen elzárkózott. Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat
Ajánlja ismerőseinek is! Előszó: Bécs török ostromának és fölmentésének 300. évfordulóját nagy nemzetközi érdeklődés kísérte. Emléküléseket és tudományos konferenciákat tartottak Ausztriában, Franciaországban és másutt, s az előadások - az ostrom részletei mellett - foglalkoztak az események külpolitikai hátterével. Ausztria belső helyzetével, a török elképzelésekkel s nem egy vonatkozásban Magyarországgal is. Úgy véltük, helyes, ha ebben az akkori Európa egészét érintő kérdésben a magyar történetírás is hallatja szavát. Másrészt hasznos, ha a bennünket is érintő legfontosabb külföldi véleményeket a magyar közvélemény is megismeri. A kötet összeállításánál arra törekedtünk, hogy a tanulmányok a belső magyar kérdések mellett a velünk szomszédos népek és országok problémáira is rávilágítsanak, s a politikai és társadalmi összefüggések és a hadtörténelmi problémák is szóhoz jussanak. A szerkesztők Borító tervezők: Illés Judit Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás éve: 1988 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Szegedi Nyomda ISBN: 9630547872 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 249 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14.
[ᴴᴰ]Teljes _Fekete Gyémántok_ Film Magyar Ingyen 1938 – Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa Fekete gyémántok 0 Megjegyzés a filmről: 0/10 0 Választók Kiadási dátum: 1938-01-01 Termelés: Wiki page: gyémántok Műfajok: Dráma Berend Iván teljes szaktudásával dolgozik az édesapjától örökölt szénbányában. A sors úgy hozza, hogy beleszeret a szépséges Evilába, az egyik bányász lányába. Egy dúsgazdag bécsi bankár, Kaulmann Félix potom pénzért felvásárolja a bondavölgyi szénterületet, csak Berend Iván bányáját nem tudja egyelőre megszerezni. Hogy megtörje ellenfelét, ravasz tervet eszel ki. Magával viszi Evilát az osztrák fővárosba, majd megnyitja az új bányatelepet, egy kicsit nagyobb pénzzel magához csábítva Berend legjobb munkatársait. De egy dologra nem számít. A filmet 1938. április 14-én mutatták be. Fekete gyémántok teljes film 1976 hd. Fekete gyémántok Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa Film cím: Népszerűség: 0. 655 Időtartam: 77 Percek Slogan: Fekete gyémántok Teljes Ingyen Magyarul – Filmek Magyar Online Videa.
Fekete gyémántok 1977-es magyar film Rendező Várkonyi Zoltán Alapmű Jókai Mór: Fekete gyémántok Műfaj dráma, romantikus, történelem, kaland Forgatókönyvíró Erdődy János Várkonyi Zoltán Dramaturg Katona Ferenc Főszerepben Huszti Péter Sunyovszky Szilvia Haumann Péter Szabó Sándor Koncz Gábor Zene Petrovics Emil Operatőr Illés György Vágó Szécsényi Ferencné Hangmérnök Arató János Jelmeztervező Wieber Mariann Díszlettervező P. Nagy János Gyártásvezető Daubner István Gyártás Gyártó MAFILM Budapest Filmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 153 perc Képarány 1. 66:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép Bemutató 1977. február 17. Korhatár Kronológia Kapcsolódó film Fekete gyémántok (1917) Fekete gyémántok (1938) További információk IMDb A Fekete gyémántok Jókai Mór azonos című regényéből 1976 -ban készült, 1977 -ben bemutatott színes, magyar filmdráma, Várkonyi Zoltán rendezésében, Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Szabó Sándor és Koncz Gábor főszereplésével. Fekete gyémántok (1977) - IMDb. A film jeleneteit a Kazárhoz tartozó székvölgypusztai bányában, valamint a keszthelyi Helikon kastélymúzeumban forgatták.
Értékelés: 30 szavazatból Berend Iván teljes szaktudásával dolgozik az édesapjától örökölt szénbányában. A sors úgy hozza, hogy beleszeret a szépséges Evilába, az egyik bányász lányába. Egy dúsgazdag bécsi bankár, Kaulmann Félix potom pénzért felvásárolja a bondavölgyi szénterületet, csak Berend Iván bányáját nem tudja egyelőre megszerezni. Hogy megtörje ellenfelét, ravasz tervet eszel ki. Magával viszi Evilát az osztrák fővárosba, majd megnyitja az új bányatelepet, egy kicsit nagyobb pénzzel magához csábítva Berend legjobb munkatársait. De egy dologra nem számít. A filmet 1938. április 14-én mutatták be. Jókai Mór regényéből a némafilm korszakban is készült film. A harmincas években a közönség már várta, hogy megszólaljon a sohasem unalmas Berend Iván - Evila szerelmi románca. Fekete gyemantok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A film érdekessége, hogy szerepel benne Várkonyi Zoltán, aki a hetvenes években újra forgatja a bányatulajdonos és a bányászlány izgalmas szerelmi históriáját - már színesben. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista:
Lang Györgyi meztelen jelenete Produkciós cím: GőzbenEredeti cím: SteamingMűfaj: PrózaBemutató dátuma: 1986. 10.