Húsz éve végzi az avarkor, a honfoglaláskor és az Árpád-kor humán csontvázleleteinek vizsgálatát. Nevéhez kötődik az a feltételezés, hogy Szt. István korában egy törés következett be népességfejlődésünkben. Úgy tűnik, hogy Szt. István áttelepítéseket kezdeményezett a pogányság felszámolása, illetve hatalma megszilárdítása érdekében. Míg korábban a klímaviszonyok határozták meg a Kárpát-medence népességeinek adaptációs profilját, anatómiai arculatát, a XI. század kezdetétől inkább a politikai akarat lehetett nagyobb hatással a népességstruktúra alakulására. A 70-es évek derekán professzorával elemezték a vaskapui erőmű építésekor feltárt, mintegy 8000 éves középső kőkori leleteket. Részint e vizsgálatok alapján védte meg kandidátusi értekezését 1989-ben, Az Észak-Balkán és a Kárpát-medence mezolit és korai neolit kori népességeinek rekonstrukciója címmel. Dr. Szathmáry László technikatörténeti munkássága és hagyatéka a Magyar Vegyészeti Múzeum gyűjteményében - REAL-EOD. Nemeskéri professzor 1985-ben befejezte debreceni működését. Történeti antropológiával foglalkozóként dr. Szathmáry László művelte tovább ezt a kutatási területet.
Több pályázati megmérettetésük közül a legjelentősebb a Széchenyi-tervhez kapcsolódott. Ezt a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének munkatársaival közösen végezték. Az Alföld Kr. u. 1500 évére vonatkozó kutatások a hazai embertani tanszékek közötti legjelentősebb együttműködést valósították meg. Szerényen említi a legkorábban elnyert Széchenyi professzori ösztöndíját, valamint az OTKA- és az FKFP-pályázatok révén elért eredményeit. Tervei között legfontosabbként egy összefoglaló kötet megírása, összeállítása szerepel, amely az Alföld népességtörténetét vázolja az időszámítás kezdetétől az Árpád-kor végéig. (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005. ) Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon! Hasonló Pletyka Huszár Boglárka festménye 28×55 cm. Könyv: Magyar alkémisták (Szathmáry László). olaj, farost. Mi is lehetne kedvesebb, mint egy hosszú padon beszélgető, ráérős kedves "kislány" csoport. Ajaj már az ebéd felejtve, sőt a mosogatás is,... Tartalom megtekintése Hol bót, hol nem vót Gyermekkorom egyik legendás helye volt a vámosoroszi vegyesbolt Hajdanában-danában a boltot még bótnak hívták és nem ABC-nek, vagy "tudomisén" minek.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Fábián, Éva (1995) Dr. Szathmáry László technikatörténeti munkássága és hagyatéka a Magyar Vegyészeti Múzeum gyűjteményében. In: A magyar műszaki-, természet- és orvostudományok kommunikációs formái (Az 1993. évi ankét anyaga). Műszaki, természettudományos és orvosi gyűjtők és gyűjtemények (Az 1994. Dr szatmári lászló. évi ankét anyaga). Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből = Studies into the History of Science, Technology and Medicine. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, pp. 116-118.
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. Dr szathmáry lászló. DE Kancellária VIR Központ
A kutatók négyféle adathalmazt vettek alapul: a napi és a teljes megerősített esetszámokat, illetve ugyanezen két nézetben a halálozási számokat. A COVID-19 adatok a CSSE-től származnak (Center for Systems Science and Engineering, Johns Hopkins University), és a 2020. szeptember 1-ig terjedő időszakot fedik le. A regionális bontásban szereplő adatokat országszinten összeadták, ugyanis a Benford-szabály vizsgálata szempontjából a minél nagyobb megfigyelésszám elérésére kell törekedni. Itt viszont máris megjegyzendő, hogy Kína esete nehezen elemezhető, mert a hivatalos statisztikák szerint náluk igencsak hamar stabilizálódott a helyzet, és emiatt nincs elegendő megfigyelés. A kutatók ezért Kína esetében úgy döntöttek, hogy mégis szerencsésebb az esetszámokat régiós szinten vizsgálni, hogy ezzel is növeljék a megfigyelések számát. A Benford-szabály szerint a megfigyelésekben a vezető számjegyek a következő gyakorisággal kellene, hogy előforduljanak: Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy pusztán az elméleti megoszlástól való eltérés még nem jelenti azt, hogy a számokat manipulálták volna.
CoronaVirus | Töltődik, kérjük várjon Topiknyitó: harlem 2020. 01. 25. 23:26 Rendezés: Hozzászólások oldalanként: Topik gazda aktív fórumozók legfrissebb topikok Összes topik 15:06 15:05 15:04 15:02 14:52 14:47 14:43 14:38 14:36 14:30 14:11 13:58 13:57 13:54 13:41 13:31 13:17 13:10 13:09 12:37 12:35 11:32 11:31 11:25 11:20 11:18 10:52 10:44 10:38 09:37 09:26 08:56 08:26 friss hírek További hírek 15:00 14:58 14:22 14:20 14:04 14:01 14:00 13:49 13:44 13:43 13:36 13:32 13:29 13:20 13:08
Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus - például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő - vagy immunszupresszív kezelésben részesülő - betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki. Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik. A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti - tette hozzá. Kiemelt kép: Getty Images Fontos összefüggésre derült fény az influenzaoltás és a Covid-19 szövődményei között Egy friss tanulmány szerint az influenzaoltás védhet a Covid-19 súlyos következményeitől.
A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
Érdemes emiatt a vizsgálatot olyan módon elvégezni, hogy meghatározunk egy kritikus értéket vagy egy statisztikai szignifikancia szintet, ami alapján elfogadjuk, hogy egy-egy adathalmaz megfelel-e a Benford-szabálynak. A kutatók jelen esetben William Goodman munkájára hagyatkozva a 25%-nál nagyobb normalizált négyzetes eltérés esetén (d-faktor) tekintették manipuláltnak az adatokat. Gyanús eredmények A kutatók fő megállapítása, hogy a COVID-19 esetszámai általában megfelelnek a Benford-szabálynak, vagyis az első számjegyek gyakoriságai hasonlóan oszlanak meg, mint az az elméletből következne. Az összes országon elvégzett mérések szerint a d-faktor pusztán 3%, vagyis nagyon közel van a várt értékhez. Ezt követően a kutatók sorra vették az olyan országokat, ahol kellően nagyok az esetszámok ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelően elvégezhető legyen. Következtetéseik szerint nem látszik nyoma adatmanipulációnak a legtöbb vizsgált országnál, mint amilyen az USA, Brazília, India, Peru, vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaság.
Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság - FDA - sem ajánlja ezt a módszert. A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni. Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat - jelentette ki. A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni. Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte: elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát. Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is - tette hozzá. A cikk az ajánló után folytatódik Gyors eredményt szeretnél? Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft- ért.
Ehhez ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a Benford-szabály bár elterjedt módszernek számít a hasonló csalások vizsgálatában, mégsem számít tökéletes eszköznek. Nincs ugyanis egy tudományosan elfogadott határérték, amin túl már biztosra lehetne venni a számok kézzel való vezérlését. Továbbá előfordultak más kutatásokban már fals pozitív esetek is, ahol bizonyítottan természetes eredetű adathalmazok sem feleltek meg a Benford-szabálynak. Teljesen biztosat ezért nem lehet állítani, ahogy nem teszik ezt a hivatkozott tanulmányban sem. De a gyanú azért jócskán ott van. Sajnos Magyarország nem szerepel a vizsgálatukban, így a hazai COVID-számok tesztelését magunk végeztük el. Az eredmények tartogatnak némi izgalmakat, és erről hamarosan egy újabb cikkben számolunk be itt, a Portfolio Prof oldalán.