Társasházi tulajdon vásárlásakor ne csak az ingatlan tulajdoni lapját nézzük meg, érdemes alaposan tanulmányozni a társasház alapító okiratát, amely az elővásárlási jogon túl, az ingatlan használattal kapcsolatos előírást is tartalmazhat. Mi a teendő nagy számú tulajdonos esetén? A bírói gyakorlat és a földhivatali gyakorlat szerint – ha késedelemmel és jelentős nehézséggel járna az összes tulajdonos értesítése – ebben az esetben a tulajdonos nem köteles minden érdekeltet külön-külön értesíteni az eladási szándékról és az ajánlatról. A "nagy szám" a bírói gyakorlatban nem tekinthető egységesnek, mindig egyedileg mérlegelendő. A gyakorlatban úgy hidalják át a problémát, hogy meghatározott időtartamra kifüggesztik a vételi ajánlatot az ingatlan mindenki által jól látható részén, általában a faliújságon. Elővásárlási jog osztatlan közös tulajdon esetén Osztatlan közös tulajdon esetén az elővásárlási jog minden esetben – az összes tulajdonostársat megilleti. Az eladó feladata, hogy a feleket az eladási ajánlatról teljeskörűen-teljes terjedelmében tájékoztassa.
Nagy udvarral rendelkező társasházban élek. Az udvar egy részén garázsok épültek, a többi parkosítva van (füvesített, fákkal, tujákkal, homokozóval, hintával). Kisebb-nagyobb időközönként magam szoktam lenyírni a füvet az egész udvarban. Azonban az egyik szomszéd akinek garázsa van, a garázsa előtti részt legyomirtózta, anélkül, hogy erről bárkinek szólt volna. Mindezt úgy, hogy nem is lakik itt, albérlői vannak. Tudtommal az udvar osztatlan közös tulajdonnak minősül, ahol nem lehet a többi lakó hozzájárulása nélkül ilyen tevékenységet folytatni. Nincs valahol erről egy jogszabály, amit kifüggeszthetnék? Ugyanis ha van mire hivatkoznom, simán feljelentem az illetőt. Ma is gyanútlanul lementem volna az 5 éves fiammal az udvarra játszani, ha nem szól egy másik szomszéd, hogy ne tegyem, mert permetezett az illető. Nem minősül ez egészségkárosításnak? Vagy akár rongálásnak, hiszen a közös tulajdonban önhatalmúlag kárt tett... 2016. 16:38 Arra nincs jogszabály, hogy a társasházban nem lehet gyomirtózni.
Mivel sok nem várt meglepetést okozhat egy társasházi ingatlan adásvétele során, ezért fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk a kizárólagos használati jog gyakorlati oldalairól. A társasház – külön és közös tulajdon A társasház egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy egy ingatlanon belül egyes részek külön tulajdonban állnak, az ingatlan más részei pedig osztatlan közös tulajdonban. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek általában a lakások, irodák és üzlethelyiségek. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában van. Ilyen lehet a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. Ezeket az ingatlanrészeket a tulajdonostársak közösen jogosultak használni, illetve közösen kötelesek fenntartani. Kizárólagos használat A kizárólagos használati jog jogosultja a társasház közös tulajdonban álló meghatározott részét kizárólagosan jogosult használni. A kizárólagos használati jog gyakorlására nem egyszerűen az arra felhatalmazott tulajdonostárs, hanem az adott külön tulajdonú lakás mindenkori tulajdonosa jogosult.
Lakásvásárlás esetén a vevő könnyen találkozhat olyan ingatlannal, amely osztatlan közös tulajdonban áll. Sokan nem tudják, hogy mit jelent ez, ezért cikkemben összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat a közös tulajdonnal, elővásárlási joggal és a használati megosztási megállapodással kapcsolatban. Közös tulajdon ingatlanon Osztatlan közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van. Az ingatlan birtoklására és használatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Rendelkezés a közös tulajdonnal A tulajdonostársak főszabály szerint szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
Ez esetben a tulajdonostársak a nem lakás céljára szolgáló helyiségre nézve nem gyakorolhatnak elővásárlási jogot. " [ Ptk. 145. § (2) bek., 373. §, 1977. ] A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Pölöskei Pálné dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász Sinka Júlia adó és számviteli tanácsadó Surányi Imréné okleveles közgazda Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó Széles Imre tb-szakértő Szipszer Tamás Tüske Zsuzsanna vámszakértő dr. Verbai Tamás jogász Winkler Róbert nyugdíjszakértő keyboard_arrow_left keyboard_arrow_right
1-25 a(z) 330 eladó ingatlan találatból X x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Kapjon új listákat e-mailen keresztül.
Debreceni igatlanközvetítés, családi házak, lakások, építési telkek, zártkerti ingatlanok, üzletek, stb adása és vétel! Lakáshitel ügyintézése ingyen. Ügyvédi költséget adásvételhez ingyenesen. Géniusz ingatlaniroda a biztos megoldás! Tulajdonlap részei Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatainak, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogoknak és jogilag jelentős tényeknek a feltüntetése (számítógépen kezelt tulajdoni lapon). Három részből áll: I. rész tartalmazza a földrészlet általános adatait, fekvés, terület, művelési ág, esetleges alrészletek és azok művelési ágait, továbbá a széljegyeket. II. rész a tulajdonosokat és a tulajdon részarányokat, III. rész a terheket, amely a földrészletet érinti (haszonélvezet, jelzálog stb. ). Fekvés Az ingatlan-nyilvántartás 3 fekvést különböztet meg. Ház kivett - Trovit. Belterület, külterület és különleges külterület (régen zártkertnek nevezték) Ezek területileg szigorúan elhatárolt részek a településhatáron belül. Az egyes fekvésekre más és más előírások vonatkoznak, amelyek különösen az építész-rendészetben szembetűnőek.