Magyar gazdaság Lendületet vehet a nyugdíjak reálértékének növekedése a legutóbbi válság idején megszüntetett juttatás visszavezetésével. 2021. 02. 11 | Szerző: Járdi Roland 2021. 11 | Szerző: Járdi Roland Az idén plusz egyheti nyugdíjat kapnak a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első lépéseként, az összeget pénteken kezdik utalni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök még 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány első hullámában bejelentette a gazdaságvédelmi akcióterv részeként. A kifizetés első évében, azaz 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százalékát, 2022-ben az 50 százalékát, 2023-ban a 75 százalékát, 2024-ben pedig a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat kapják kézhez a jogosultak. Teljes összegben jár jövőre a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Ekkortól már minden évben utalják nekik a teljes plusz egyhavi nyugdíjat. A nyugdíjszabályokon az elmúlt években számos módosítást eszközöltek. Jelentős változás volt, hogy 2011 januárja óta életkori korlát nélkül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik az ehhez szükséges 40 év jogosultsági időt megszerzik.
A szakértő ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2011-ben az öregségi korhatár 62 év volt, hamarosan 65 lesz, így egyre több nő választhatja a korábbi nyugdíjba vonulást. Míg a 40 évre vonatkozó feltételt korábban csak a legfeljebb középiskolát végzett nők tudták teljesíteni, mára azok is, akik egyetemet végeztek. (A 40 éves munkaviszonyuk megvolt azoknak is, akik munka mellett esti vagy levelező tagozaton szereztek felsőfokú képesítést – a szerk. Megjött a rendelet a 13. havi nyugdíjról - Portfolio.hu. ) Simonovits András szerint érdemes lenne megfontolni a program fokozatos kivezetését is, például évente egy évvel lehetne emelni a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt. Nyugdíjas-foglalkoztatás A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie sem a szociális hozzájárulási adót, sem a szakképzési hozzájárulási adót a nyugdíjas alkalmazottja után, így a munkavállaló 18, 5 százalékkal, a munkaadója pedig 17 százalékkal jár jobban. Farkas András emlékeztetett, hogy amikor a kormány meghozta ezeket az intézkedéseket, hatalmas volt a munkaerőhiány a gazdaságban.
Nyitrai Zsolt kifejtette: egy családbarát országban, mint Magyarország, a nyugdíjasoknak is fontos szerepük van. "Idős honfitársainkat kiemelten érintette a koronavírus okozta nehéz időszak, azonban az oltásnak és a magyar emberek összefogásának köszönhetően hozzákezdhettünk Magyarország újraindításához. A baloldal anno elvett tőlük egy havi nyugdíjat. Mi visszaépítjük és megtartjuk a vásárlóerejét" – emelte ki a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében a miniszterelnöki megbízott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedésekről, a nyugdíjasokat érintő pluszjuttatásokról is olvashatnak a hamarosan megjelenő és a postaládákba kerülő JóKor magazin új lapszámában. Tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok | Portfolio.hu. A miniszterelnöki megbízott Facebook-oldalára feltöltött videóban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: a családközpontú kormányzás azt is jelenti, hogy gondolnak a nyugdíjasokra is. Mint mondta, megtartották a nyugdíjak vásárlóértékét, az inflációhoz kötötték a nyugdíjemeléseket; ha az infláció magas, akkor a nyugdíjemelések is követik.
A videóban Hulák Zsuzsa, az Idősek Tanácsának tagja hangsúlyozta: a polgári kormány megbecsüli az időseket. Kiemelte, hogy az idősek anyagi biztonságának, közérzetük javításának érdekében az elmúlt években több intézkedés is történt. Ebben az évben is várható még kedvező intézkedés, például a nyugdíjprémium kifizetése novemberben – mutatott rá.
Fotó: Balázs Attila A nyugdíjak tehát lassabban növekedtek az elmúlt két évtizedben, mint a fizetések, de a különbséget jócskán lefaragta a 13. havi nyugdíj, amelynek az összegét 12 részre osztva, és hozzáadva a havi nyugdíjhoz, máris az jönne ki, hogy 3, 6-szeresére nőttek a nyugdíjak 2002-höz képest. Vagyis azáltal, hogy az idén már újra a teljes 13. havi nyugdíjat kapták meg az idősek, erősen szűkült a kettő közötti olló. 2002-ben egyébként a bruttó átlagkereset még 2, 57-szorosa volt az átlagnyugdíjnak, míg idén a legfrissebb adatokkal számolva ez az arány 2, 73-szoros, 13. havi nyugdíj nélkül pedig csaknem háromszoros lenne a különbség. Az infláció is felelős Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az adatok közötti eltérésben a történelem is szerepet játszik. "A nyugdíjak értékét alapvetően két tényező befolyásolja: az induló nyugdíj mértéke és az indexálás módja. Az induló nyugdíj a szolgálati időtől és az életpálya-jövedelemtől függ.
500 m2 az a területnagyság, amely a megosztás eredményeként kialakítható. Ha a földet nem lehet a fenti szabályok miatt megosztani, akkor az egyik tulajdonostársnak kell – megfelelő ellenérték fejében– magához váltania a többit, ez a bekebelezés esete. Ennek során nincs szükség a folyamatban levő megosztás tényének feljegyzésére, és az eljárás díja is a szokásos 6. 600 Ft ingatlanonként. Akár megosztásról, akár bekebelezésről legyen szó, csak akkor szerezhet valaki többlettulajdont, ha már legalább 3 éve rendelkezik az ingatlanban tulajdoni hányaddal, vagy a hányadát közeli hozzátartozójától, vagy öröklés útján szerezte meg. Ezen jogintézmények egyszerű, hatékony és ügyfélbarát módon teszik lehetővé azt, hogy megszűnjön a sokszor gondokat jelentő osztatlan közös tulajdon. (Fejér Megyei Kormányhivatal)
Ha a kezdeményező földtulajdonos nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, az értesített tulajdonostárs azt is köteles jelezni, hogy a bekebelezési sorrend alapján a kezdeményezőt megelőzően jogosult bekebelezésre, amennyiben ezen jogával élni kíván – közölte a NAK. Az osztatlan közös megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg – fotó: Shutterstock Amennyiben az osztatlan közös tulajdon földrészletének tulajdonjogát a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs nem szerezheti meg, akkor köteles valamennyi okiratot (különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését, a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült, úgy az értékbecslési szakvéleményt) a bekebelező részére átadni. A szabályok alapján megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg, amelyhez kiindulási támpontot ad az értékbecslési ajánlat, mint minimum ár. Ezen megosztási mód esetén is lehetőség van értékbecslési szakvélemény készíttetésére igazságügyi szakértő által, amennyiben a felek nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban szereplő összeggel.
törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16. ) VM rendelet 47. § Kulcsszavak kimérés, osztatlan közös, aranykorona, részarányföld, megosztás Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Ha az adatfeltárási eljárás alapján a tulajdonost nem lehet beazonosítani, vagy az adott ingatlan esetén a tulajdonosként bejegyzett személy 120 évnél idősebb, de halálának ténye semmilyen módon nem vált ismertté, úgy az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy a tulajdonos beazonosíthatatlan, ezáltal az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen.