"Számomra a Diótörő olyan klasszikus értékeket hordozó zenemű, amely az ünnep fontosságát hangsúlyozza és a hétköznapok szürkeségétől való eltávolodást jelenti. Az álmoknak fontos szerepe van mindennapi életünkben úgy gyermekként, mint később felnőttként egyaránt. A darab dramaturgiai szerkesztését humor és finom irónia hatja át, melyek kézenfogva vezetik a mű cselekményét. Az irónia, ha úgy tetszik, háttérként szolgál a romantikus cselekmény kiemeléséhez, melyben az ünnep fogalma kiemelt hangsúlyt kap. A varázslatot, a csodát minden ember képes megteremteni, mint minden gyermekben, ott él bennünk is. Álmaink tesznek gazdagabbá bennünket. Csajkovszkij diótörő kínai tant d'autres. Akinek szeretet és béke él a szívében, mindig képes lesz meglátni a csodát… és nem csak ünnep-napokon. Én Csajkovszkij klasszikus zeneművét szeretném állítani Hoffmann eredeti meséjét felhasználva, a Debreceni Balett profiljához híven; nem a klasszikus balett formanyelvé, hanem az általam "beszélt" tánc-nyelven keresztül keltve életre a táncművet. " – Egerházi Attila koreográfus a Debreceni Balett igazgatója – Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840 – 1893) Az első Európa-szerte népszerű orosz zeneszerző.
Éjfélt üt az óra. Marika leszáll az ágyáról, hogy magához vegye kedves játékát. De megint megjelennek a csúf egerek, s a kislány ijedten elbújik. Második kép Helyszín: Hatalmas karácsonyfa alatt. Az egerek fosztogatni kezdik a karácsonyfa mézeskalács-kincseit. De nem sokáig garázdálkodhatnak, mert érkezik a megelevenedett diótörő és megvédi a karácsonyfát. Bevonul a játékvárba. Marika utánamenne, de ekkor megint csodálatos dolog történik: nőni kezd a karácsonyfa. Az egerek is visszatérnek és ismét dézsmálni kezdik a fán csüngő édességeket. Megjelenik a hatalmas Egérkirály is. Marika egy karosszékbe húzódik és onnan figyeli az eseményeket. A várból ágyú dörren, kivonul csapatával a diótörő. Csajkovszkij dieterő kínai tánc . Gyalogosok, majd huszárok rohamozzák az egereket. A csata sorsát a két vezér párviadala dönti el: a diótörő legyőzi az Egérkirályt. Ismét különös dolog történik: Drosselmeyer bácsi integet a karácsonyfa ágai közül, majd egyszerre előpattan a daliás ifjúvá - herceggé - változott diótörő. Drosselmeyer neki ajándékozza varázspálcáját.
Az első képben megtartotta a karácsonyesti jelenetet, de a másodikban eltűnt a mese fonala, helyét az önmaga alkotta pazar látványosság - Cukorország - foglalta el. Csajkovszkij kevés lelkesedéssel állt neki a mű megzenésítéséhez, ugyanis úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amiket a főigazgató elképzelt, veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. A mesetéma érdekessége volt az, ami miatt mégis elfogadta a felkérést. Csajkovszkij rövid idő alatt, 1892 elejére elkészült a zenével. A hangszerelés érdekessége, hogy cselesztát is alkalmazott. A balettből egy kivonatot, az ún. Diótörő szvitet már március 7-én bemutatták egy szentpétervári koncerten. Társulat – Opera. A teljes mű nagy sikerű bemutatójára 1892. december 18-án került sor a Marinszkij Színházban. Szereplők A Diótörő szereplői 1992-es orosz bélyegeken, amiket a mű bemutatójának 100 éves évfordulójára adtak ki Stahlbaum tanácsos Feri Stahlbaumné Nagyapa Marika Nagyanya Lujzi Mária hercegnő Misi Diótörő herceg Drosselmeyer Egérkirály Dada Diótörő Vendégek, gyermekek, bábjátékosok, babák, hópelyhek, egerek, játékkatonák.
Harmadik kép Helyszín: Behavazott erdő. Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát, azaz Mária hercegnőt. Mária kislányos szemérmességgel fogadja daliás hódolóját, ám az ő szívét is átjárja az igaz szerelem. A szerelmesek táncát a hópelyhek teszik varázslatossá. A közös tánc után a hópelyhek lassan tovaszállnak, s Mária és Diótörő herceg egymást átölelve, lassú léptekkel indul utánuk. Harmadik felvonás Első kép Helyszín: Mesebeli, hullámzó tenger. Diótörő herceg aranyozott dióhéjból készült csajkán birodalmába viszi szépséges menyasszonyát. Mária gyermeki örömmel figyeli a kék hullámok közt megcsillanó halakat, a gyors röptű madarakat, a korallszigetet, amely mellett hajójuk elhalad. Csajkovszkij: Diótörő – kultúra.hu. Második kép Helyszín: Tengerparti barlang. A hajó utasai a tengerparton megpihennek. A herceg a birodalmához vezető utat keresi a barlang sötét cseppkőoszlopai között. Váratlanul akadály zárja el útjukat. Denevérek, a megölt Egérkirály alattvalói sorakoznak föl, hogy elijesszék az ifjú párt.
Közreműködik a Pécsi Balett, Czéh Dániel bábszínész, a Pannon Filharmonikusok, vezényel Vass András, a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere. A produkció a Pannon Filharmonikusok, a Pécsi Balett és Bóbita Bábszínház koprodukciójában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.......... Pjotr Iljics Csajkovszkij A diótörő című remekműve a világ balett színpadjainak állandó és megunhatatlan darabja. Ez a mű a zeneszerző utolsó balettje, egyben utolsó színpadi műve. A diótörő előadásain, generációk nőttek fel, és kerültek közelebb a zenéhez és a tánchoz. A történet alapjául E. T. A. Csajkovszkij diótörő kínai tánc szőnyeg. Hoffmann Diótörő és az egérkirály című meséje szolgált. A történet szerint karácsony éjszakáján kezdődik a jó Diótörő és a gonosz Egérkirály háborúja, és Marika váratlanul a csata kellős közepébe pottyan. Diótörő – akinek valódi kilétét a mese végéig homály fedi - bátorságának és jó szívének köszönhetően legyőzi a gonosz Egérkirályt, s ezzel önmagáról is elhárítja a rontást.
A diótörő A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban. Az ősbemutató díszlete A Magyar Királyi Operaházban először 1927. december 21-én mutatták be Brada Ede koreográfiájával. A mű keletkezésének története A diótörő ötlete Ivan Vszevolozsszkijtól, a Cári Színházak egykori főigazgatójától származott. E. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből Petipával olyan mesebalettet akart rendeztetni, amely minden addigit felülmúl és szebbnél szebb jelmezeket kívánt felsorakoztatni, hiszen kitűnően értett a jelmeztervezéshez. A Hoffmann-mesének a népszerű francia írótól, ifj. Alexandre Dumas-tól származó változatát nyújtotta át Petipának. Már Dumas is, de még inkább Petipa, egészen megváltoztatta az eredeti mesét. Két képre osztotta a balettet.