Az előző részek tanulsága: egy-egy szempontot (egy-egy lehetséges kérdésfeltevést, hipotézist) érdemes végigkövetni a mű egészén keresztül. Részekből áll össze az egész. A költői képek, a hangzás, az asszociációk összképe, az amit érdemes összegezni. Ez az a struktúra és az a tartalom, amely egy elemzés lényegét alkotja. Miért "Holt vidék"? A cím fontos kiindulópont, a költő első "mondata". A címadásban is vannak divatok, de alkalmazható a legrégibb szabály, a tartalomra vonatkozik és figyelemfelkeltő. Vagyis miért "holt" a vidék József Attila versében? A halál mindenképp értékvesztés, valaminek a végérvényes, megváltoztathatatlan lezárása. József attila holt vidék elemzése. Tipikus szavai: csend, mozdulatlanság. Ez mind megtalálható a versben. A második logikus felvetés: Minek a halála, elvesztése? Itt már több szinten kódolható az információ. A versben ezek: természet, társadalom, (történelem). Az első szint kézenfekvő: ez maga a költői képek által mutatott látvány. Látni a "látvány" mögött a "látomást" A konkrét táj könnyen válhat mitikus tájjá.
A tájköltészet visszatérő motívum a magyar irodalomban. A szülőföld, az Alföld, a Balaton-felvidék, az Erdélyi-bércek gyakran megihlették költőinket, így kedvelt téma művészi kifejezésükben. Holt-vidék III. | Sulinet Hírmagazin. Petőfi Sándor és József Attila két különböző korszak szülöttje, tájverseik közös vonásait mégis kiválóan szemléltethetjük A puszta, télen és a Holt vidék összehasonlításával. Közel száz év telik el a két vers megszületése között, ám az alföldi róna látványa, a paraszti lét sivársága mit sem változik, a tájegység, mint a társadalmi lét szimbóluma azonos jelentéstartalommal bír. Alapvető különbség viszont, hogy Petőfinél az Alföld sokkal inkább, mint szülőföldje, a számára legkedvesebb vidék földrajzi szépségei miatt fontos, illetve a szabadságot jelképezi, míg József Attilánál mélyre hatóbban kell boncolgatnunk a mögöttes tartalmat. Ezt talán József lélektanilag rezignáltabb, elégikusabb, filozófikusabb hangvétele is alátámasztja. A társadalmi létből való kiábrándultság és kiútkeresés viszont ugyanolyan fontos, a paraszti lét sivársága azonos problémákat hordoz.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Irodalom Tananyag választó: Irodalmi animációk, szimulációk Irodalom 11-12. József Attila Holt vidék című versének költői tája Eszköztár: Helyezd el a hiányzó adatokat (hely- és személynevek) az alábbi József Attila életrajzba! Holt Vidék Elemzés / Holt Vidék (1972) | Teljes Filmadatlap | Mafab.Hu. József Attila Város peremén című versének elemzése Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. [1]Édesapja Joseph P. Kennedy követ, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elitképzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken – John a bostoni Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte meg
Léthelyzete kilátástalan, egyhangú és embertelen, mint a téli puszta. A halál, az elmúlás gondolata végigkíséri a verset, a szerkezet és a költői képek pedig segítik a mögöttes tartalom megjelenítését, melynek lényege a kiábrándultság, a létbizonytalanság, a társadalmi rétegek közti különbség szomorú valója. József Atilla tájlírája -. Ez az uraság megjelenítésével csattan az utolsó versszakban, és az osztály enyhén ironikus bemutatásával a költő összegzi: úr és paraszt közti mindennemű különbség örökérvényű. ("Övé a tó s a jég alatt/ neki bujnak a jó halak/ iszapba. ") Petőfi versének tájképe szinte azonos József Attiláéval, ám kevesebb háttértartalommal bír, más a szerkezeti felépítése, valamint Petőfi személyes kötődése az Alföldhöz jóval erősebb, mivel ott született. A romantikus tájképeszmény ellenére neki az Alföld jelentette a megnyugvást, a végtelenséget tengersík vidékével. A vers stílusa olykor Petőfire jellemzően anekdotázó, és a tájkép bemutatásának könnyed hangvétele miatt úgy tűnik, mintha a lírai én egy meleg szobából szemlélné a téli tájat.
Tudomásul vette a világmindenség törvényeit és fegyelmezetten néz szembe velük.
A János vitéz előtt jelent meg Petőfi egyik legnagyobb botrányt kiváltó műve, A helység kalapácsa (1844). E csodálatos humorú komikus eposz (vígeposz) több, mint a műfaj hasonló alkotásai. Pontosabb a meghatározás, ha eposzparódiá nak, műfajparódiának nevezzük. Ez nem csak egy humoros, komikus történet, és nem csak a figurák nevetségesek: itt maga a műfaj válik nevetségessé. Petőfi műve szinte ellehetetleníti, hogy bárki a klasszikus műfajjal kísérletezzen, nevetségessé teszi az eposzi hagyományokat az evokációtól kezdve az enumeráción át az állandó jelzőkig egyaránt. A kortársak közül sokan Vörösmarty Zalán futása című eposza ellen írt pamfletként értelmezték Petőfi művét. Ha van is ebben némi igazság, Petőfi célja inkább az volt, hogy a nagyepikai hagyományok korszerűtlenségére és arra az archaikus, provinciális nyelvezetre hívja föl a figyelmet, mely a kor irodalmának fő sajátossága volt. Az eposzparódia azt a radikális nyelvi fordulatot készíti elő, melyet a költő lírai versei képviselnek.
Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művének részletes olvasónaplója énekenként Elöljáróban jegyezzük meg, hogy A helység kalapácsának műfaja komikus (vagy víg) eposz. Petőfi ennek megfelelően alkalmazza az eposzi kellékeket, természetesen torzított, komikus formában. A művet szokás még elbeszélő költeménynek, eposzparódiának, stílus- és szerkezetparódiának is nevezni. Első ének A helység kalapácsa a műfajának megfelelően egy eposzi kellékkel indul, a segélykéréssel ( invokáció). A "rendes" eposzok invokációjában a szerzők általában a múzsától, vagy valamelyik mitológia istenétől kérnek segítséget művök megírásához. Mivel azonban itt egy vígeposzról van szó, a segélykérés is komikus formában történik. Petőfi ugyanis nem műve megírásához kér segítséget, hiszen ahhoz már megvan a tehetsége, az nem jelent neki problémát. Inkább egy hőst kér – ez lesz majd Fejenagy, a kovács – akinek a történetén keresztül ki tudja bontakoztatni tehetségét. A költő megjegyzi továbbá, hogy csak az igazán bátraknak szól a műve, a gyávák bele se kezdjenek az olvasásba.
A helység kalapácsa 1844 októberében keletkezett, Petőfi első epikus költeményeként. A költő arra szánta, hogy demonstrálja vele az új költői ízlést, amit ő akar behozni a magyar irodalomba. Meglehetősen támadólag lépett fel, hiszen egy olyan művet alkotott, amivel gyakorlatilag kicsúfolta, kigúnyolta az akkor uralkodó stílusirányzatot. Szembehelyezkedett a romantika dagályosságával, pátoszával, fennkölt hangnemével és a szentimentalizmus (és a biedermeier) negédességével, érzelgősségével, finomkodásával is. Ezt nem is nagyon nézték el neki a kortársai: ekkor kezdték egyre keményebb bírálatok, kritikák érni Petőfit, aki addig töretlenül népszerű volt (népdalszerű, könnyed verseit szerették az emberek). A gúnyos, kissé érdes hangvételű stílusparódia túlságosan éles váltás volt az addigi költészetéhez képest, szokatlan volt az embereknek, és nem kedvelték.
A helység kalapácsa műfaja és megírásának célja A helység kalapácsa műfajilag komikus eposz vagy vígeposz, amely a nagy eposzok ünnepélyes előadásmódját azzal gúnyolja ki, hogy egy kisszerű, banális történetet ad elő emelkedett stílusban. Komikus eposzok vagy vígeposzok, amelyek a hőseposzt parodizálták, már az antikvitás idején is keletkeztek. A magyar irodalomban is voltak előzményei ennek a műfajnak, gondoljunk Csokonai Dorottya című művére vagy Kisfaludy Károly Osszián paródiáira! Ám azt meg kell hagyni, hogy A helység kalapácsa nagyon különbözik ezektől. Szellemes, kacagtató mű, de túlbeszélt, nehézkes is, és a rombolás szándékával íródott. A költő célja az volt, hogy nevetségessé tegye a reformkori eposzok cikornyásságát, szövevényességét. Saját népies korszakának költészetfelfogását akarta kifejezni a műben. Két poétikai elvet ütköztetett: a mesterkélt és a természetes kifejezésmódot. Ezzel azt az irodalmiságot akarta nevetségessé tenni, amit ő életidegennek és mesterkéltnek tartott, míg saját költészete életszerű és természetes volt.
Bagarja árulkodós, ha ő maga a béke barátjának tartja is magát. 5. seregszemle (enumeráció): a klasszikus eposzokban hadseregek vitézeit vette számba a szerző, Petőfinél is van seregszemle a 2. énekben (az a rész, ami úgy kezdődik, hogy "Jelen volt"), ám ő a kocsmában italozó falusiakról készít katalógust, hogy kik vannak ott, meg előszámlálja a kocsmai zenészeket (" A kancsal hegedűs, / A félszemü cimbalmos / S a bőgő sánta huzója "). Míg egy igazi, komoly eposzban a szerző oldalakon keresztül sorolja a nagyobbnál nagyobb hősöket, leírja megjelenésüket, fegyverzetüket stb., addig Petőfi csak listát ad a kocsmában összegyűlt falusiakról. 6. isteni gépezet beindulása (deus ex machina; a csodás elemeket, természetfeletti erők beavatkozásait nevezzük így): Petőfinél a beavatkozás nem egy isteni hatalom részéről történik, hanem világi emberek, a hatóságok részéről: a falu bírája és az amazontermészetű Márta tesznek rendet a kocsmai verekedők között. A 3. énekben az elbeszélő egy mondattal (" Ez vésznek előjele ") bevezeti a természetellenes jelenségek sorát, tehát formálisan itt előreutalás sal (anticipáció) van dolgunk.
A költemény egyben jövendölés is, melyben jóslatot fogalmaz meg a költő, ezért váteszköltőnek is nevezzük. Petőfi Sándor a szabadszállási választások kudarcára Az apostollal felelt. Romantikus elbeszélő költeménye 1848 szeptemberének alkotása. A főhős, Szilveszter életét áldozza a magyar szabadságért. Rálő az uralkodóra, mert világos a számára, hogy a népre hiába vár, az éretlensége miatt még nem cselekvőképes. Sétánkat követően, remélem, te magad is felfedezed immár a jeleket, amelyeket a történelem és az irodalom hagyott maga után. Ceglédiként keresd fel a helyet, ahol Kossuth híres toborzó beszéde hangzott el! A pápaiak ismerjék meg az ókollégium melletti kis földszintes házat, ami Petőfi iskolás éveit idézi! A Felvidék is számtalan emléket őriz költőnkkel kapcsolatban… de élj akárhol is, mindig járj nyitott szemmel!