Mint írják, az F1 azzal a vízióval látogat különböző országokba, hogy egyesítsék az embereket, ez pedig nem összeegyeztethető a mostani eseményekkel, így "nem tudják megtartani a versenyt jelen körülmények között". Bár a szövegezés egyébként nem zárja ki teljesen azt, hogy amennyiben mégis véget érne a háború Ukrajnában, a vezetők meggondolhatják magukat, de a hírek szerint egyértelmű a 2022-es futam törlése. Arról egyelőre nem esett szó, melyik helyszín ugorhat be a szeptember végi időpontra, de a legtöbb értesülés Isztambult említi legfőbb jelöltként. Egyébként az idei lett volna az utolsó Orosz GP Szocsiban, a tervek szerint jövőre már az Igora Drive adna otthont a futamnak. FRISSÍTÉS: Nem sokkal később a verseny promótere közleményben reagált, amelyben úgy fogalmaztak, hogy még előfordulhat, hogy mégis megrendezik a futamot. Gp Live Hu – Uriify. Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: További cikkeink a témában
Susie Wolff erősen aggódik amiatt, hogy a következő évben esélytelenként várhatja a szezont, köszönhetően az új szabálynak. A korábban már több alkalommal is beszámolhatott az FIA új szabályáról, mely szerint 2016-től csak az kaphat helyet a rajtrácson a Forma-1-ben, aki elér egy bizonyos pontszámot, elmúlt 18 éves és rendelkezik a szükséges F1-es tapasztalattal egy autó volánja mögött. Noha Wolff 2012 óta több mint 1000 kilométert tesztelt, a jövőre életbe lépő szabályok szerint 2016-ban nem versenyezhetne a Forma-1-ben. Ugyanez igaz a Mercedes nagy tehetségére, Pascal Wehrlein-ra is, aki legutóbb Barcelonában a Force Indiával és a németekkel is tesztelhetett. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy az F3-ban versenyeket nyert és a DTM-ben is sikerült felállnia a dobogó legfelső fokára. Wolff a brit Autosport lap hasábjain elmondta, az új szabály nem igazságos azokkal szemben, akik az elmúlt években teszteltek az F1-ben és a vezetőségnek el kell gondolkodnia azon, hogy módosítsák a regulákat.
Ezért a pénzért azonban nem olyan autót kap az ügyfél, ami csak a kis példányszáma miatt exkluzív: a tulajdonos a világ legfejlettebb virtuális valóság-szimulátorával hangolhatja a kormányzást és a felfüggesztést saját ízlésére, vagyis mind az 54 autó más és más karakterrel rendelkezik majd. A Kincsem Hyper GT könnyű és merev szénszálas monocoque vázát egy, még meg nem nevezett brit cég fejleszti. Viszont azt elárulták, hogy a komplett elektromos hajtáslánc és a virtuális fejlesztési és tesztelési metódus a komoly Forma-1-es tapasztalatokkal rendelkező McLaren Appliedtől érkezik, ami remek ajánlólevél. Mind a négy keréknél lesz egy-egy nagyteljesítményű villanymotor, ezeken kívül a forradalmi, 800 voltos IPG5 szilikon-karbid invertereket, a kipörgésgátló elektronikát és a viszonylag kis kapacitású szilárdtest akkumulátort is a McLaren Applied fejleszti. A kis hatótávokon tisztán elektromos hajtásra is képes hajtáslánc összteljesítménye meghaladja az 500 kW-ot, azaz a 680 lóerőt. Egy biztos: a generátorként használt hidrogénmotornak nem lesz mechanikai kapcsolata a kerekekkel, de ettől még a mérnökök azt szeretnék elérni, hogy a Kincsemet olyan legyen vezetni, mint egy hagyományos, benzinmotoros sportautót, amelynek sebességváltója van.
A McLaren Racing testvérvállalata, a McLaren Applied fogja fejleszteni az iparágban úttörőnek számító első magyar hipersportkocsi, a Kincsem Hyper GT hajtásláncának egy részét. Tavaly érkezett a hír, hogy a Bak Tibor személyében magyar tulajdonossal, illetve vezérigazgatóval rendelkező BAK Motors létrehozza az első részben magyar sportautómárkát. A Kincsem, vagyis a leghíresebb magyar versenylóról elnevezett márka termékeit a brit Ian Callum gyártja, és elsőként a Hyper GT fog megjelenni a piacon. A McLaren közreműködik a Kincsem Hyper GT fejlesztésében Forrás: NurPhoto via Getty Images/Xavier Bonilla/NurPhoto/Xavier Bonilla A héten az is kiderült, hogy a BAK Motors a McLarennel kötött megállapodást. Egészen pontosan a McLaren Racing testvérvállalatáról, a McLaren Appliedról van szó, amely a hajtáslánc egy részét fogja fejleszteni, ideértve többek között az invertert. A McLaren több mint egy évtizede része az elektromosautó-iparnak, legutóbb az IPG5 800V kódjelű csúcstechnológiás inverterét mutatta be.
Hasonlít a folyamat ahhoz, ahogy egy CD-lejátszó működik: magát a zenét a CD lemez tárolja, de azt csak lézersugár segítségével tudják megszólaltatni. Tehát a Kincsem Hyper GT tankolásához nem lesz szükség nagynyomású hidrogéngáz kezelésére egy erre a célra szolgáló töltőállomáson (amelyből nagyon kevés van a világon, Magyarországon például csak egyetlen Linde kút üzemel az Illatos úton, és még az sincs nyitva a kereskedelmi forgalom számára). Ehelyett egy egyszerű tárolóedényt cserélnek ki – pont, mint egy CD lemezt a lejátszóban. Ezeket a tartályokat bárhol lehet értékesíteni, mert nem gyúlékonyak, és nem igényelnek különleges kezelést sem. Pár perc alatt cserélhetők az autóban, és közben még a motort sem kell leállítani. Sőt, a Bak Motors szerint megfelelő berendezéssel kevesebb, mint 30 perc alatt újra is lehet őket tölteni hidrogénnel. Egy hagyományos, akkumulátoros elektromos autóhoz képest a Plasma Kinetics hidrogénes hajtástechnológiája 20 százalékkal olcsóbb és 30 százalékkal kisebb tömegű; a Kincsem Hyper GT esetében főleg az utóbbinak lesz nagy jelentősége, mivel a sportkocsi tervezett vételára 3 millió font, azaz 1, 36 milliárd forint.
Kíváncsian várjuk azt is. Ian Callum, Tibor kollégája az új projektben sok évnyi tapasztalattal áll neki a munkának. A Fordnál és az Aston Martinnál is dolgozott, később pedig ő lett a Jaguar és a Land Rover vezető formatervezője is. Ezen felül az Escort Cosworth, az Aston Martin DB7 és DB9 is hozzá köthető, valamint legalább 10 évnyi Jaguaros meló is. A Kincsem Hyper-GT 54 darabos limitált példányszáma a magyar csodaló 54 rajtjának és győzelmének tiszteletére lesz ennyi, ezek várhatóan már egy Magyarországon épülő üzemben kerülhetnek összeszerelésre. Bár stílusában és méreteiben nagyon hasonlítani fog a Jaguar C-X75 -höz, Bak szerint nem copy-paste -ről lesz szó. Ha viszont a koronavírus-helyzet engedi, jövőre, azaz 2022 -ben már be is mutatnák a Goodwood Speed fesztiválon. Sőt, a dátumokat olyannyira behatárolták, hogy már azt is tudjuk, ha minden a tervek szerint halad, 2023 -ban már a legyártott darabokat szállítják le. Olcsó semmiképp nem lesz, a luxushibrid több mint 100 millió forintnak megfelelő összegbe kerül majd.
A magát a világ első digitális autós cégeként aposztrofáló vállalkozás az erősen limitált szériás sportkocsi után SUV-okat is piacra tervez dobni. Az 54 versenyből 54-et megnyert híres magyar versenyló, Kincsem a névadója annak az új brit-magyar autómárkának, melynek első terméke a Hyper-GT nevezetű szuperautó lesz. A hibrid hajtású modellt az Egyesült Királyságban az Ian Callum sztártervező nevével fémjelzett Callum fejleszti. Callum 2019-ig a Jaguárnál olyan modellekért felelt, mint például az I-Pace, az F-Type, az F-Pace, illetve az XF. A Kincsem mögött a BAK Motors áll, mely egy Svácjban bejegyzett 2018-as alapítású cég. A cégvezető a 35 esztendős Bak Tibor, aki mellett Stefan Peller és Karászi Attila tevékenykedik még. Az ígéretek arról szólnak, hogy a Kincsem Hyper-GT egy a Forma–1-ből származó hibrid hajtásláncot felvonultató autó lesz, melyből stílusosan 54 példány fog készülni. A tervek szerint az első autókat 2023-ban vehetik majd át a megrendelők, ami igen rövid fejlesztési időnek tűnik annak ismeretében, hogy például a Mercedes-AMG mind a mai napig nem tudta még piacra dobni a 2017 őszén leleplezett F1-technikájú közúti sportkocsiját, a One-t. Hasonlóképp az Aston Martin sem tudta még megkezdeni az először 2018 nyarán közszemlére bocsátott Valkyrie forgalmazását, ráadásul a Kincsem Hyper-GT-ről egyelőre még csak egy ilyen egyszerű sziluett található a cég weboldalán: © Kincsem "Az ár még nem végleges, de a legjobb luxusautókéval fog versenyezni. "
A Jaguar C-X75 koncepcióautó utódjaként, a magyar csodaló tiszteletére, még akár idén érkezhet a szigorúan limitált példányszámú magyar elektromos-hibrid, természetesen luxuskategóriás járgányként. Bak Tibor Svájcban élő magyar vállalkozó és Ian Callum, a Jaguar egykori vezető dizájnere összeültek, hogy egy eszméletlen menő koncepciót eszeljenek ki egy magyar luxushibridre. Tibor a brit szakértelmet és tapasztalatot ötvözné a magyar találékonysággal, monocoque alváz, négy elektromos, és egy V10-es szívó benzinmotor is helyet kaphat az új kocsiban, amit legalább 300 lóerősre becsülnek így a korai szakaszban. A 300 lóerő azonban csak a benzines hajtásra vonatkozik, a négy elektromotor további teljesítményt adhat hozzá. Az 54 példányszámban legyártott Kincsem a magyar tervező szerint egy újonnan létrehozandó magyarországi elektromos autókat gyártó luxusmárka előfutára lehet, és már most felreppentek a hírek a Rolls-Royce Cullinan alapjaival készülő Helvetia néven készülő luxusterepjáróról.