A sümegi püspöki palota a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke, amely építtetője, Padányi Biro Márton püspök életén keresztül enged betekintést a korszak izgalmas világába. Bár a püspöki palota egy része korábban is látogatható volt, és a homlokzat is megújult 2011-ben, a 2018 és 2021 közötti rekonstrukciónak köszönhetően megújultak a belső terek is: értékes freskómaradványokat tártak fel és restauráltak; 18. századi rokokó stukkódíszek kaptak új életre; restaurált, eredeti műtárgyak kerültek vissza a palotába, és a kutatások során igazi kincsek is előkerültek a több évszázados falrétegek mögül. Sümegi püspöki palota | 24.hu. A palota története Sümeg a török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. Ekkoriban a veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd' kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök először a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit.
A felújított Sümegi Püspöki Palota szenzációs felvételei: A Sümegi Püspöki Palota még a felújítás előtt Forrás: NGARYX/Thalertamas (Wikipédia) Kiállítás A sümegi palota fejlesztésejó példa arra, hogy a tudományos előkészítésből, a kutatási eredményekből válhata legjobb turisztikai attrakció. Turista Magazin - Jövő nyártól új köntösben a sümegi palota. A püspöki lakrészben új, korszerű interaktív kiállítás került installálásra. A tárlat fő témája Padányi Biró Márton püspök életének, a barokk freskófestészetnek, Franz Anton Maulbertsch, a híres bécsi festő munkásságának, illetve a palota különböző építési szakaszainak bemutatása úgy, hogy az minden korosztály számára élmény legyen. A modern, élményközpontú kiállítás két színes egyéniség Márton püspök és a festő Maulbertschtalálkozásával és közös alkotásávalismertet meg a történetmesélés és interaktív eszközök segítségével. 3D-s kisfilmeken és kiterjesztett valóságon alapuló visualguide tartalmak, valamint holopiramisok segítségével mutatjuk be a palota építéstörténeti fázisairól készült elméleti rekonstrukciókat.
Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi kuriózumnak számít. A gyermekeket és a játékos felnőtteket a kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják. Számos animációs filmmel és beltéri vetítéssel ismerhető meg a korabeli jellegzetes karaktereken keresztül a barokk világa. Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, így ez meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd' kétszáz éven keresztül. Püspöki Palota Sümeg | CsodalatosMagyarorszag.hu. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit.
Kapcsolódó cikkeink: Rendezvények és gasztronómia a gyulai Almásy-kastélyban Tiszadobi kastély, minden szegletében más mesével Két éven belül a Wenckheim-kastély is megújul A nádasdladányi főúri palota sem marad ki a kastélyszépítésből Forrás:
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában, összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles bemutatása. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram első ütemében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. Padányi Biró Márton építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát atöbbszáz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül. A most lezárult fejlesztés keretében a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is.
A püspök küzdelme rendkívüli elhivatottsággal, meggyőzőerővel párosult. Még ellenségei is elismerték, hogy prédikációi, szónoki képességei különlegesek. Karizmatikus személyisége sokakat lelkesített. Felívelő karrierje azonban váratlanul megszakadt: a porosz-osztrák konfliktusban, a Mária Terézia és II. Frigyes közti ellenségeskedésben személye különös figyelmet nyert. A kudarc után visszavonult püspök életének utolsó nagy "lobbanása" a sümegi "néma prédikáció", az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű. A festő Franz Anton Maulbertsch a bécsi "avangarde" zseniális alkotója. A rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke készült el Sümegen. A programot a püspök álmodta meg, azaz megfestésre került, amit ekkor már nem mondhatott el nyilvánosan. Szenvedélyes látomásai a virtuóz festő ecsete nyomán "életre keltek". A kiállításban tehát főszerepet kap, a fő műtárgy, a sümegi freskómű. A színpompás falképek nemcsak egy teológiai program művészi megjelenítései.
A jó idő sajnos még várat magára, pedig nagy kedvünk lenne kint a szabadban sütögetni, főzőcskézni, grillezni. Ezért nekibuzdulva a hosszú hétvégének és reménykedve a jó időben meghívtuk a családot egy szabadtéri sütögetésre. Desszerttel is szerettem volna készülni, mindenképpen olyan sütivel akartam várni a családot, ami egyáltalán nem krémes és ami természetesen gyorsan és egyszerűen elkészíthető. 🙂 A kókusztekercs szerintem erre a célra tökéletesen megfelelt, igaz tettem bele egy kis csavart is. Nem vajas krémmel készítettem, hanem mascarpone krémmel. A napunk felemásan sikerült az időjárásnak köszönthetően. Darált kekszes mascarponés suit gundam. A bográcsban a babgulyás még elkészült, de aztán leszakadt az égi áldás és a grillezést a benti tűzhelyen kellett folytatni. Ennek ellenére a végső fogást, a desszertet is sikerült kitálalni! 🙂 A kekszes tésztához: 50 dkg darált keksz 15 dkg porcukor 3 evőkanál kakaópor 5 dkg vaj 3 evőkanál rum kb. 2 dl tejszín 1 kávéskanál fahéj 6 evőkanál sárgabaracklekvár Kókuszos krémhez: 20 dkg mascarpone 20 dkg kókuszreszelék 2 dl tej 3 evőkanál búzadara 1 teáskanál vanília aroma 15 dkg porcukor 1 csipetnyi só Lássuk, hogyan is készül ez a fincsi kókusztekercs, mascarponés krémmel Első körben a krémet készítsük el.
Én kifelejtettem:)) Váradiné Éva Segíts nekünk, hogy fejleszteni tudjuk a találatokat. Visszajelzés küldése
A keksztekercs régi kedvencünk, készítettem már hagyományos vajas kókuszos krémmel, gesztenyés krémmel, most pedig meggyel és mascarponés krémmel töltöttem meg. Igen finom és kiadós édesség. Meggyes mascarponés keksztekercs 500 g darált háztartási keksz 100 g porcukor 4 ek. ét kakaópor 150 g vaj 1, 5-2 dl tej 20 ml rumaroma 250 g mascarpone sajt 70 g porcukor 70 g kókuszreszelék meggybefőtt 2-3 ek. kókuszreszelék A darált kekszet összekeverjük a porcukorral, kakaóporral, majd hozzáadjuk a vajat, tejet és rumaromát. Összegyúrjuk. (A tej mennyisége a keksz fajtájától változhat. Érdemes először kevesebbet hozzáadni, majd fokozatosan a többit, ha igényli a massza. ) Két folpack fólia között kb. Meggyes mascarponés keksztekercs | mókuslekvár.hu. 3 mm vékonyra kinyújtjuk. Elkészítjük a tölteléket: alaposan összekeverjük a mascarponét, a porcukrot, a kókuszt. A kókuszos tölteléket a kekszes lapra kenjük. Én habkártyát használtam, ahogy kicsit melegedett a krém, úgy egyre egyszerűbb volt az egyenletes eloszlatása. Majd kettévágtam a kekszes lapot, az egyiket simán feltekertem.