Jó példa erre a reumatoid arthritis, amelynél több esetben előfordul, hogy egy más probléma miatti rutin vérvételből derül fény olyan értékekre, ami a betegség jelenlétére utalhat. Az autoimmun betegség kezelése A rendszerbetegségnek tekinthető autoimmun betegségeket főként az immunológus szakorvosok kezelik. Mivel ilyenkor több szerv is beteg, a kezelésnek kétféle szempontot is figyelembe kell vennie. Egyrészt az érintett szerv funkciójának helyreállítását, ami például bélgyulladásoknál gyulladásgátlást, a felszívódási zavarok csökkentését jelenti. A másik szempont a szisztémás kezelés biztosítása, ami az immunrendszer gátlásán alapul. Ehhez jellemzően szteroid tartalmú gyógyszereket, valamint különböző bázisterápiákat használnak. Ennek során a hatóanyagok az immunológiailag aktív sejtek működését gátolják. A modern kezelések között említhető még – betegségtől függetlenül – a biológiai terápia is. Ezek olyan bonyolult eljárások, melyek jellemzője, hogy a sejtek egymás közötti kommunikációját biztosító hírcsatornát "vágják el", vagy a sejtválaszt kiváltó receptorokat ingerlik vagy gátolják.
Ilyen lehet a foltokban jelentkező hajhullás, neuropátiánál a periférián lévő idegsejtek velős hüvelyének elvesztése, illetve az ebből adódó fájdalomérzet vagy érzéketlenség. Szintén szervspecifikus autoimmun betegségek a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, melyek a belekben okoznak panaszokat. A reumatoid artritis egyértelműen nem behatárolható, de már kevésbé nevezhető szervspecifikus immunbetegségnek. Bár a gyulladásos folyamatok az ízületeket érintik alapvetően, más szerveknél is jelentkezhetnek panaszok, például a szemnél, gégénél. Anyagcserezavarok is felléphetnek, ilyenek többek között a vérképzőrendszeri anomáliák. Mivel több területen is problémát okozhatnak egyszerre, ezért a kisérgyulladások is a rendszerszintű betegségekhez sorolhatók. A betegség ilyenkor a mindenhol jelen lévő kisereket, artériákat vagy vénákat támadja meg. A rendszerszintű autoimmun betegségeknél – mint amilyen például az SLE, azaz a lupus – sok szerv betegszik meg egyszerre, és a betegség aktív időszakában fellépő gyulladás akár súlyos szövődményekkel is járhat.
Koronavírus 2021. 01. 24. 11:19 A gyógyszerektől és a kezelőorvos szakvéleményétől függ, hogyan és mikor vehetik fel a vakcinát. Az oltási terv szerint halad a koronavírus elleni vakcinák beadása hazánkban, a lakosság regisztráció útján jelezheti az igényét a védőoltásra. A különböző betegségekkel küzdőkben felmerülhet a kérdés, hogy állapotuk miatt javasolt-e számukra az oltás – így van ez azokkal is, akik autoimmun betegségekben szenvednek. – Az autoimmun betegség azt jelenti, hogy a beteg immunrendszere valamelyik saját anyagát "veszélyes idegen"-nek minősíti, és támadást indít ellene – mondta el lapunknak dr. Szántó Antónia, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Immunológiai Tanszékének egyetemi docense. – Változatos tünetei lehetnek, az ízületi fájdalmaktól szemszárazságon, szájszárazságon, izomgyengeségen keresztül a bőrtünetekig – a teljesség igénye nélkül. A legtöbb kórkép fiatal-középkorú nőkön alakul ki, de gyakorlatilag bármely életkorban és nemben előfordulhat.
FRISSÍTÉS (05. 16. ): mivel még mindig napi szinten rengeteg kérdést kapunk a témával kapcsolatban, írnánk pár gondolatot a témáról. Először is, nyugati vakcina BÁRMELY BETEGSÉG ESETÉN ADHATÓ, AKTUÁLIS STÁTUSZTÓL FÜGGETLENÜL, kivételt képezhet ezalól, ha az illető igazoltan allergiás a vakcina valamely összetevőjére, vagy ha esetleg aktív, erősebb gyulladás zajlik a szervezetében (az enyhe körömágygyulladás például nem kizáró ok, de egy súlyos, lázzal járó ízületi gyulladás például már igen), ide tartozik a szisztémás autoimmun betegségek aktív fázisa is: ilyen betegség például a: reumatoid arthritis, SLE, Sjögren, sclerosis multiplex, Crohn, colitis ulcerosa. Ehhez kapcsolódóan kiemelnénk, hogy a Hashimoto NEM TARTOZIK IDE, eme betegségben bármikor adhatóak a nyugati vakcinák. Utóbbi 2 kérdésben, ha bizonytalanok, kérjük, kezelő/háziorvosukkal konzultáljanak! Keleti vakcina akkor adható, ha az adott krónikus betegségük megfelelően kezelve, egyensúlyban van!!! Jól beállított vérnyomás, ritmuszavar, cukorbetegség, endokrin/autoimmun betegség stb sem kizáró ok, amennyiben megfelelő kezelés alatt áll.
A bénulás a hasizmok gyengesége miatt székrekedéshez, a bordaközi izmok és a rekesz gyengesége miatt légzészavarhoz vezethet. A betegség nem kíméli a zsigeri működések szabályozásáért felelős vegetatív idegeket sem, ez nemritkán szívritmuszavarokhoz, a vérnyomás hirtelen változásaihoz vezet. Ismert az arc-, illetve a garatizmokat érintő forma is. Ebben az esetben arcidegbénulással, nyelészavarral, nyakizom gyengeséggel kezdődik a betegség. Mit tehet a beteg vagy a hozzátartozó? A tünetek jelentkezése esetén neurológiai vizsgálat szükséges, az enyhébb formákban a tünetek tudomásulvétele súlyos szövődményektől mentheti meg a beteget (pl. : önállóan elindul, elesik, ezért fejsérülést szenved). Mivel elhúzódó betegségről van szó, az ápolásban való segítség és lelki támogatás a család részéről segít a betegnek átélni a testi, lelki kiszolgáltatottságot. A betegség lefolyása, kilátások A klasszikus lefolyás esetén a tünetek néhány hétig romlanak, majd a romlás megáll, egy stabil szakasz alakul ki, ami szintén hetekig tarthat, azt követően a tünetek fokozatosan enyhülnek.
– Sajnos későn találtunk rá, 17 éves korában kezdtünk el vele foglalkozni, de komoly fejlődésen ment keresztül. Most már ritkán látható megoldásokra is képes, az élvonalban pedig kiváló statisztikái vannak pont- és lepattanószerzésben. Sza. D. sportoló magas kosárlabda Határ Bernadett Euroliga
Most már ritkán látható megoldásokra is képes, az élvonalban pedig kiváló statisztikái vannak pont- és lepattanószerzésben.
Lelik Réka (Csata, 1999): 21 mérkőzés, 32. 9 gólpassz-, 18 VAL-átlag. 2. Wentzel Nóra (PEAC, 2001): 22 mérkőzés, 27. 9 perc-, 8. 5 pont-, 3. 6 lepattanó-, 2. 1 gólpassz-, 13 VAL-átlag. 3. Bernáth Réka (TFSE, 1999): 21 mérkőzés, 30. 2 perc-, 9. 9 pont-, 3. 8 lepattanó- és 1. 6 gólpassz-, 11. 7 VAL-átlag. Sopron Basket Czukor Dalma (1999): 18 mérkőzés, 18 perc-, 3 pont-, 3. 1 lepattanó- és 1. 4 gólpassz, 5 VAL-átlag. Varga Alíz (2001): 19 mérkőzés, 12. 1 perc-, 4 pont-, 1. 6 gólpassz-, 5. 1 VAL-átlag. Varga Kamilla (1999): 15 mérkőzés, 9. 9 pont-, 0. 5 lepattanó- és 0. 7 VAL-átlag. Aluinvent DVTK Kányási Veronika (1999): 21 mérkőzés, 15 perc-, 4. 6 pont-, 0. 8 lepattanó- és 2 gólpassz-, 6 VAL-átlag. Kosárlabda: megsérült a legmagasabb amerikai játékos - NSO. Kiss Angelika (2001): 20 mérkőzés, 12. 7 perc-, 4. 7 pont-, 2. 9 gólpassz-, 7. 2 VAL-átlag. Pusztai Petra (1999): 22 mérkőzés, 21 perc-, 6. 8 pont-, 2. 2 lepattanó- és 2. 2 gólpassz-, 7. 7 VAL-átlag. Atomerőmű KSC Szekszárd Miklós Melinda (2003): 22 mérkőzés, 18. 5 pont-, 1. 1 lepattanó-, 1. 4 gólpassz-, 4.
2 perc-, 8. 9 pont-, 5. 3 lepattanó- és 1. 2 gólpassz-, 10. 6 VAL-átlag. Zsámár Lili (2001): 12 mérkőzés, 10. 5 perc-, 3. 8 gólpassz-, 4 VAL-átlag. Tóth Dorina (1999): 8 mérkőzés, 5. 1 lepattanó- és 0. 4 gólpasszátlag. A legmagasabb kosaras 8. Laufer Gabriella (2000): 10 mérkőzés, 10. 2 gólpassz-, 3. 1 VAL-átlag. További korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon. Vissza Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben Cikk nyomtatása
2020. április 27. hétfő Megvizsgáltuk, kik voltak a leghatékonyabb fiatalok a felnőttkosarasok élvonalbeli bajnokságában azok közül, akik 1999 vagy az után születtek és legalább öt mérkőzésen pályára léptek az első osztályban. Körmend legfiatalabb kosaras lányai együtt ünnepeltek a fiúkkal – WBASKET. A nők között az NKE-FCSM Csata hátvédje, Lelik Réka, míg a férfiak mezőnyében az Alba Fehérvár bedobója, Lukács Norbert zárt az élen. Krasznai Bence – • A koronavírus-járvány miatt a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének égisze alá tartozó összes bajnokságot befejezettnek nyilvánították, így a férfi és a női élvonal is végeredmény, valamint kiesők befejeződött − mindkettő a 21. fordulóban. Úgy döntöttünk, kiderítjük, kik voltak a leghatékonyabb fiatalok azok közül, akik 1999 vagy az után születtek és legalább öt mérkőzésen pályára léptek az első osztályban. Lelik Réka 18-as VAL-értéket ért el a be nem fejezett évadban • Forrás: A számok között óriási a különbség: a női mezőnyben 48, míg a férfibajnokságban mindössze 15 ifjú felelt meg az imént említett kritériumoknak.