Ilyen művek vásárlásával Sigg éveken át hiába próbálkozott; még azt is inkább felajánlották neki – amit köszönettel elhárított – hogy Kim Jong Il egyik ismert portréfestője az ő arcképét is elkészíti. Sőt, azt is felvetették, hogy akár létre is hozhatna egy kortárs múzeumot az észak-koreai fővárosban, ezt az ajánlatot azonban szintén elhárította. Észak és dél 2004 photos. Végül mégis megtört a jég, és Sigg vásárolhatott Kim Il Sungot és Kim Jong Ilt ábrázoló képeket is. Dél-Koreában Siggnek természetesen nem volt szüksége politikai kapcsolatokra gyűjteményének gyarapításához; ezeket a munkákat azért kezdte el – jóval később, 2008-ban – gyűjteni, hogy bemutathassa, milyen radikálisan eltérő irányú változásokon ment keresztül a két országban a Koreai-félsziget megosztása óta eltelt évtizedekben a közös gyökerekkel rendelkező képzőművészet. Míg a dél-koreai művészek szabadon alkothatnak és fővárosuk a régió egyik művészeti-kulturális csomópontjává vált kifejezetten gazdag, pezsgő galériás szcénával, Északon a kommunista párt mindent szigorú ellenőrzése alatt tart.
Fejes Júlia • 2021. 05. 12. | Olvasási idő: 5 perc Szó sincs a két ország közeledéséről; egy egyedülálló magángyűjteményből rendezett különleges kiállítást a berni Kunstmuseum. A történet kulcsfigurája Uli Sigg 75 éves svájci üzletember, bankok és nagyvállalatok, köztük a hazánkban is aktív Ringier médiaóriás igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, aki 1995 és 1998 között pekingi állomáshellyel hazája kínai, észak-koreai és mongóliai nagykövete volt. Az eddig is tudott volt, hogy pekingi szolgálati évei alatt és után a világ legnagyobb, 350 művésztől mintegy 2. 000 alkotást számláló kortárs kínai magángyűjteményét építette fel. A kollekció háromnegyedét, pontosan 1. Észak és dél 2004 1. rész. 463 munkát 2012-ben az akkor még átmeneti helyszíneken kiállításokat szervező, végleges otthonát idén elfoglaló hongkongi M+ múzeumnak adományozta. Ez a múzeum a rendkívül ambiciózus West Kowloon Cultural District projekt részeként az ázsiai kortárs szcénában olyan meghatározó szerepre tör, mint amilyet az USÁ-ban a MoMA, Európában pedig a Tate Modern és a Centre Pompidou játszik.
(És persze minden bizonnyal foglalkoztatja az észak-koreaiakat is, de számukra ez a téma a párt által szigorúan tiltottak között szerepel. ) Több tájképen is feltűnik például a 4 kilométer széles, 250 kilométer hosszú demilitarizált övezet valamelyik szakasza, elhagyott házakkal és gyümölcsfákkal, melyek termését senki sem fogja betakarítani. Ez a táj a témája többek között Sea Hyun Lee művének is, aki korábban maga is ezen a határon teljesítette katonai szolgálatát és a tájat most kizárólag vörös színnel festette meg olyannak, amilyennek annak idején éjjellátó távcsövén keresztül látta. Megállapodást írnak alá a vietnami háború befejezéséről » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. Jó, hogy Uli Sigg az általa előre pontosan felmért kockázatok ellenére is vállalkozott egyedülálló gyűjteménye e fontos szeletének kiállítására – minden bizonnyal sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy észak- és dél-koreai művészek közös bemutatkozása ne egyszeri szenzáció, hanem mindennapos esemény legyen.
Ezt a legismertebb felfedezését az "egysarki villanyindítóval" demonstrálta. 1863-ban ismertette a "Leideni palackok láncolatát", illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta. 7. Eötvös Loránd – a torziós inga Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal. Fantasztikus találmányok, amelyeket olyan magyar feltalálóknak köszönhetünk, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak - Jedlik Ányos munkássága.. 8. Kandó Kálmán – villanymozdony 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon.
Forgatási munkálatok miatt 2022. április 6. és 2022. április 25. között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár zárva tart. Forrás helye "Interaktív, érdekes és könnyen befogadható. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Eötvös 100 centenáriumi év alkalmából nyílt, Eötvös Loránd életét és munkásságát bemutató kiállításán jártunk.,, A gondolkodásban önállóságot csak az olyan tanár tanítása adhat, aki maga önállóan gondolkodik, s éppen ez az önállóság az, ami a legszükségesebb a tudósnak, mint a gyakorlat emberének. " – mondta rektori székfoglaló beszédében Eötvös Loránd. A 2019-es év a nagy tudós halálának 100. évfordulója alkalmából lett Eötvös-emlékév. Eötvös Lorándot a legtöbben fizikusként ismerik, azonban a természettudományban való jártassága mellett politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, 1889 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és 1894–1895 között Magyarország kultuszminisztere is volt, továbbá ő alapította a Matematikai és Fizikai Társulatot. Egyetemünk névadójának változatos szakmai életútját kiválóan dokumentálja és bemutatja az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című kiállítása.
A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után az egész egyetem az állam kezébe került, és 1777 őszén megkezdődött átköltöztetése – a különböző találmányairól közismert Kempelen Farkas kamarai tanácsos irányítása alatt –a budai várban lévő királyi palotába, ahol új tanszékekkel (jogi, bölcseleti, szabad művészetek fakultásai) és felszereléssel gyarapodott. Az ünnepélyes megnyitóra 1780. június 25-én, Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján került sor. Az alapítólevél (Diploma Inaugurale), amelynek gerincét arany fémszálak tartják, bemutatja az egyetem történetét, meghatározza és kibővíti kiváltságait, és felsorolja értékes gyűjteményeit. Díszes borítóján Pázmány Péter monogramja, az egyetem, az egyetemi tanács és a karok címerei láthatóak, valamint Pythagoras megfestett alakja, amint egy képzeletbeli könyvtárban a különböző tudományokat jelképező tárgyakkal körülvéve jegyzeteket készít. Az oklevélhez tartozik egy fémtokkal ellátott függőpecsét is. Az irat érdekessége, hogy ez az utolsó dokumentum, amelyet Mária Terézia halála előtt aláírt.