Obádovics J. Gyula kilencvenedik életévét ünneplő önéletrajzi kötetéből képet kapunk róla, hogyan lett a kíváncsi, eleven, éles eszű bajai fiúból tekintélyes, sokak életére komoly befolyást gyakorló professzor, aki soha nem szűnt meg kérdéseket föltenni a matematika világáról. Meleg humora, költői vénája, irodalom- és zeneértése, a szó legigazibb értelmében vett ember- és életszeretete adják sokoldalú személyiségének egy-egy fazettáját. Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematikatudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emeritus. Harminchárom könyv, harminc egyetemi jegyzet és közel hatvan tudományos publikáció szerzője. Nikola Tesla - Élete. Számos kiadást megért Matematika című könyve – "az Obádovics" – mára fogalommá vált, nemzedékek nőttek fel rajta. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, a matematika állításainak érthető, sokak számára befogadható megfogalmazását, valamint a mérnökképzésben a korszerű matematikaoktatás bevezetését.
A jármű, a vezetőülésbe kötött, űrruhás bábuval valószínűleg több tízmillió éven át az űrben marad, mielőtt rázuhan a Földre vagy a Vénuszra. Musk a kriptovalutáknak is híve, a Tesla autókat bitcoinért is meglehet venni, a vállalkozó egy-egy tweetje alaposan megrángatja az árfolyamot. Musk kifogyhatatlan az ötletekből, 2013-ban a szárazföldi tömegközlekedést forradalmasító Hyperloop tervét tette közzé, 2015-ben megalapította a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó OpenAI céget. 2017-ben támogatta a Neuralink nevű vállalkozást, amely az emberi agyba beültethető eszközöket kíván létrehozni, ugyanebben az évben megalapította a The Boring Company nTIevű céget, amely alagutak fúrásával és építésével foglalkozik az utcai forgalom csökkentése érdekében. Nikola tesla magánélete live. 2021-ben az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében a szén-dioxid légkörből való kivonását célzó, százmillió amerikai dollár összdíjazású, négy évig tartó versenyt hirdetett meg XPrize elnevezéssel. Muskot, aki 2021-re a világ leggazdagabb embere lett, szokták Igazi Vasembernek is nevezni, egyrészt mert sok dologban hasonlít a képregényhősre (egy mondat erejéig fel is tűnt a filmtrilógia második részében), másrészt kifogyhatatlan energiái és ambíciói miatt.
Többek között a brit Royal Society tagja, többször szerepelt a világ száz legbefolyásosabb emberének listáján. A Forbes magazin listáján 151 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a világ második leggazdagabb embere.
A SpaceX első "emberes" utazására 2020 májusában került sor, amikor a Crew Dragon két amerikai asztronautát vitt az ISS-re – ez volt az első alkalom, hogy a NASA magáncéggel együttműködve indított űrexpedíciót. Azóta a Dragon fedélzetén már négy asztronautát is szállított az ISS-re, és a tervek szerint 2022-ben három űrturistát is elutaztatnak majd a kozmoszba. Musk 2004-ben beszállt az egy évvel korábban alapított Tesla Motors autógyártó startupba, amelynek főrészvényese és elnöke lett. A cég elektromos autók, valamint akkumulátoros termékek és napelemes tetők tömeggyártásával foglalkozik, és az alapítása óta eltelt közel két évtized alatt – piaci tőkeértékét tekintve – a világ legnagyobb autógyára lett, értékesebb, mint a Ford és a General Motors együttesen. Nikola tesla magánélete v. Musk felügyeli a vállalat termékeinek teljes termékfejlesztését, mérnöki munkáját és tervezését. A Tesla és a SpaceX munkája 2018 februárjában összeért: a Falcon Heavy óriásűrhajó egy meggypiros Tesla Roadstert vitt magával a világűrbe, hogy a Nap körüli pályára állítsa.
IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (Somogysom, 1867. május 7. – Budapest, 1940. szeptember 24. ) Iványi Grünwald Béla képzőművész 153 éve ezen a napon született. Tizenöt éves korában beiratkozott a budapesti Mintarajz Iskolába, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt. 1886-ban a müncheni Akadémián tanult, 1887-től tanulmányait a párizsi Julian Akadémián folytatta. 1890-es évektől a nagybányai művésztelepen dolgozott, melynek egyik alapítója is volt egyben. Az első világháborút követően Pesten dolgozott, de a nyarakat a Balatonon töltötte, itt festett. Első festői korszakát a naturalista képi megoldások, fény-árnyék hatások tanulmányozása jellemezte. Fokozatosan alakult ki jellegzetes lírai, gazdag színkultúrát és festői látást felvonultató művészete. Fontosabb díjai, kitüntetései: Műcsarnok kis aranyérme (1913); Nagy Állami Aranyérem (1915), Barcelonai világkiállítás nagy aranyérme (1930) Forrás: Shah Gabriella – K. Iványi Grünwald Béla - Diskuráló hölgyek Vác AntikPiac.hu - Magyarország antik, régiség, műtárgy apróhirdetési oldala. Peák Ildikó: Mihályfi-gyűjtemény. (Salgótarján: Dornyay Béla Múzeum, 2014. )
Élete vége felé, a műkereskedelem csábításának engedve, sok felszínesebb képet is festett. Sajnos, a nagyközönség főként ezeket ismeri. Telepy Katalin érdeme, hogy évekig tartó kutatómunkával felszínre hozta Iványi Grünwald Béla különböző alkotó korszakainak legértékesebb műveit. Iványi Grünwald Béla | Somogy.hu. Az általa felvázolt pályakép így alapja lehet az életmű előítélektől mentes,... Tovább Tartalom Képek jegyzéke Isten kardja Áhítat Juhász és parasztasszony Nihilisták sorsot húznak IV.
– 1907: Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában – 1909: A Művészház alelnöke – 1911–1919: A Kecskeméti Művésztelep vezetője – 1920: Szinyei Merse Társaság alapító tagja – 1928: Megválasztották a Szentendrei Festők Társasága elnökének. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Iványi-Grünwald l. pp. 106-113. ISBN 9637826351 Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. : Éber László. Budapest: Győző Andor, 1935. Iványi-Grünwald szócikket l. 473-474. o. Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. Iványi Grünwald Béla - artportal.hu. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 481–482. o. Iványi: Tizenkilenc kép; Kner, Gyoma, 1932 Telepy Katalin: Iványi Grünwald. Corvina Kiadó, 1976 Lenkey Tibor: Iványi-Grünwald Béla; szerzői, Som, 2019; 111 lap kk. ISBN 978-615-00-5510-7 További információk [ szerkesztés] Élete és festményei Iványi-Grünwald Béla aláírása, fotója és 1697 festménye, grafikája fotóval Malonyai Dezső: A fiatalok.
Stílusának áthangolásában azonban mégsem Róma és Rippl festészete jelentette a legfőbb impulzust. A Nemzeti Szalonban 1907-ben megrendezett Modern francia nagymesterek tárlata, Courbet, Cézanne, Van Gogh és főként Gauguin alkotásainak hatása igazi lavinát indított el művészetében; Iványi érezte, a nagybányai, közel tízéves impresszionizmus eredményein túl kell lépnie. Iványi grünwald béla bartók. Kivételesen nyitott szemléletét mutatja, hogy első generációs nagybányai alapítóként képes volt az új impulzusok hatására újraértékelni addigi festészetét: a látványelemek hangulati-atmoszférikus festőiségétől egyre inkább a stilizált vonalritmus felé mozdult el művészete. Az 1908-as első igazán fauve-os alkotásoktól az 1909-ben a gellérthegyi Révai-villa halljába készült Tavasz ( Vendégség) című, a második világháborúban elpusztult pannón keresztül vezetett az út. A fiatalok által felszabadított színvilágát ez idő tájt a kései szecesszió vonalkultuszából származtatott kontúrozása fogta míves keretek közé. Iványi-Grünwald Béla: Virágszedő nők, 1910 körül A kecskeméti korszak kezdetén Már az utolsó nagybányai években erőteljesen foglalkoztatta Iványit a tájban elhelyezett női figura festői problémája.
Iványi itt inkább a színek érzéki társításával és folthatásokkal játszik, melyek részben a "neós"-ok, részben pedig Rippl-Rónai kukoricás képeinek pettyegetett ecsetkezelését idézik. Kerüli a diagonális szerkesztést, a bonyolult térviszonyokat, s a képsíkkal párhuzamosan helyezi el alakjait a festményen. A szecesszióra jellemző finom, érzéki, a kép terét szinte homogén, dekoratív színfelületekre bontó komponálási mintát használ. A négy karcsú figura színben kibomló ritmusa, az alakokat körülölelő mező motívuma észrevétlen harmóniát teremt az alkotáson. A Virágszedő nők Iványi 1909-től kezdődő kecskeméti periódusának jellemző darabja. Mintha csak e képet látva írná elragadtatottan az alábbi sorokat a kecskeméti művésztelepre látogató Farkas Zoltán: "A természet erre a képre a maga festékes tubusából keveretlenül, vakító erejükben rakta fel a maga színeit; nem a megszokott alföldi nagyszerű egyhangúság ez, hanem valóságos Szinyei-utánzat. Annak, aki itt éli művészetét, nem kell messzire cipelnie festőkészségét, csak kiül a kertbe, s bármerre fordul, máris fösthet.
1902-től a megalakuló szabadiskolában Ferenczy, Réti, Thorma mellett tanított. 1904 őszén megkapta a Fraknói-díjat, s feleségével Rómába ment. Hazatérve megrendezte első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban. 1907-től kezdve a "neósok" hatására elhagyja a nagybányai természetelvű stílust, művei egyre inkább a dekoratív stilizálás irányába mozdulnak. Stílusváltását a Párizst járt tanítványainak tapasztalataival lehet összefüggésbe hozni. Mint vezető tanár élvezte a fiatalok bizalmát, megbecsülését, aminek egyik oka az volt, hogy sokkal fogékonyabban reagált az újabb stílusirányokra, mint tanártársai. ~ Gauguin Tahitijét fedezte fel a cigányok között, akiknek életét Nagybányán kezdte festeni (Cigányok a fűben, 1905 k., Magyar Nemzeti Galéria letét), de a vándorló vagy faluvégeken megtelepedett cigányok színes-szabad világa egész életében foglalkoztatta. Elhagyva Nagybányát rövid ideig Szolnokon dolgozott, itt készült képei már szerepeltek a Nemzeti Szalon Erzsébet téri kiállító helyiségének 1907-es megnyitó tárlatán.
[3] A kilencvenes évek elejére teljesen elszigetelődött politikailag, történetírói munkáit nem ismerte el a hivatalos történetírói kör, s magánéleti gondjai mellett egészsége is megrendült. Az önmagával meghasonlott, betegségével küszködő Grünwald 1891. május 4-én Párizsban, romantikus regényhőshöz illő módon öngyilkos lett. Mielőtt a Szajna -parton főbe lőtte magát, táviratot adott fel pártvezére, Apponyi Albert, a Mérsékelt Ellenzék vezetője címére: "Grünwald Béla Párizsban meghalt" szöveggel. Halálhíre nagy megdöbbenést keltett. A Montmartre temetőjében helyezték nyugalomra, sírkövén az alábbi mondat áll: "Itt nyugszik Grünwald Béla, a magyar állameszme törhetetlen apostola. " Sorsát és működését Tolnai Lajos, Komjáthy Jenő, Péterfy Jenő, Reviczky Gyula sorsáéhoz hasonlítják. " [A 19. század végén] Programja arra példa, hogy a liberalizmus és nacionalizmus összebékítése már korántsem volt oly problémamentes, mint ahogy az 1848 vagy akár 1860 előtt látszott. " – Ablonczy Balázs történész Művei [ szerkesztés] Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség (Bp., 1874) REAL-EOD Közigazgatásunk és a szabadság (Bp., 1876) A Felvidék (Bp., 1878) [1] A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve (I–III.