A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent. 1968-ban a Szentszék engedé-lyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát - a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hivőre kiterjesztette.
A Magyar Katolikus Egyházon belül együtt vagyunk a többi római katolikus egyházmegyével. S még folytathatnánk a kapcsolatok sorát a szomszéd országok görögkatolikus egyházmegyéivel, az ortodox és protestáns testvéreinkkel, a rászorulókkal, a tőlünk segítséget, szolgálatot és útmutatást remélő testvéreinkkel, a még nem hívőkkel… Ennek a gondolatnak végén Krisztus áll, mint ahogy az egész életünk középpontja is ő kell, hogy legyen.
A történelmünkre visszatekintve érdekes látni, hogy míg egyházközségeink közel egyötöde 1649 előtti alapítású, illetve majdnem háromötöde 1818 előtti, de az utóbbi 100 évben alapították parókiánk 40%-át. A bányászat, a nehéz- és vegyipar erőteljes fejlődése kapcsán Miskolc és környékének fejlődése emberek tízezreinek változtatta meg lakóhelyét. Új közösségeink születtek a megnagyobbodó és részben új településeken. Átalakult vidékünk lakossága, és átalakult híveink életvitele is. Az átalakulás folytán Kocsis Fülöp püspök kormányzói tevékenysége idején már a Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területén és az Eger környékén élő görögkatolikusok is meg lettek szólítva a miskolci szerveződésű programok szervezésekor. Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Az Exarchátus és az Egyházmegye közötti határ kezdett sokak szemében szinte csak jelképessé válni. Az Exarchátusnak – a szigorúan vett területén kívül – Miskolcon lett óvodája, iskolája, egyetemi lelkészsége, irodája… Közösen ünnepeltünk Sajópálfalán, hittanosainknak közös rendezvényeket szerveztünk, az exarchátusi pócsi zarándoklatok is "borsodivá" váltak.
A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent.
A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává tette. Három évvel később, 2018. április 7-én, Ábel atyát a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki Ferenc pápa, ünnepélyes püspökszentelését nyíregyházi a Szent Miklós-székesegyházban május 10-én tartották. Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe. Egyházmegyénk területén a középkorban még lehettek bizánci szertartású szerzetes közösségek. Ezt a régi utat nagysokára találtuk meg. Jelenlegi metropolitánk és megyéspüspökünk korábban hosszú éveken át Dámócon élt monostorban. 2016-tól pedig Sajópálfalán élnek és imádkoznak a Kenethozókról elnevezett női monostor nővérei.
Székesfehérvár település - TúraBá Székesfehérvár település adatok: neve (2014. ): Székesfehérvár rangot kapta: 1990. évben területe (2014): 17089 ha (hektár) lakások száma (2014): 44867 db lakosság szám (2014): 99247 fő lakosság szám (1910. évben): 36625 fő Székesfehérvár település címere: Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon kváderkövekből rovátkoltan rakott ezüst várfal áll, közepén a várkapu fekete-ezüst veretes szárnyai jobbra és balra nyitottak; a kapu felső harmadában fekete zuhanórács látható. A várfalon három torony, a középső kimagaslóbb és vörös hagymakupolával fedett. Minden torony háromablakú (2-1), ostrompárkányzatán három orommal. Székesfehérvár milyen megye 10. A pajzs felső élén vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal gazdagon díszített kilencágú (öt stilizált virág között négy gyöngy), nyitott arany korona helyezkedik el. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst. A nyitott kapu híven jelzi, hogy Székesfehérvár kapuja mindig nyitva állt a becsületes, tisztességes szándékú személyeknek, de bezárult az ellenségesen közeledők és zsarnokok előtt.
Székesfehérvár Városismertető Székesfehérvár a közép-dunántúli régió középpontjában, Budapesttől nagyjából 60, a Velencei-tótól pedig 15 kilométerre terül el. Neve egykor egyszerűen csak Fehérvár volt., amely valószínűleg az I. Géza által építtetett vár fehér köveire, falaira, míg a később hozzácsatolt "székes" jelző pedig valószínűleg a királyi trónra utalt. Fehérvár az egyik leggazdagabb múltú magyar város az egykori helyi királyainak illetve a terület stratégiai fontosságának köszönhetően. A középkorban királyi székhelyként, koronázó városként, a Magyar Királyság egyik központjaként szolgált, valamint itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat és a levéltárat is. Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A várost a fent említetteknek köszönhetően gyakran a "királyok városaként" is emlegetik. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban gazdag. Napjainkban Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa stabil gazdasággal, élénk sport- és kulturális élettel.