A pécsi 25 emeletes magasház bontási üteme (2016) A folyosó feletti födémszerkezet bontásakor lángvágóval átvágták a feszítő betéteket, majd az ily módon feszültségmentesített vázszerkezetből minden második pillérpár fejét és alját szétroncsolták a bontógéppel, megszüntetve ezzel a födémpanelek pillér alátámasztásait. A közbenső támaszték nélkül maradt födémelem párok közötti kábelcsatorna betonját áttörve a födémpanelek lezuhantak a rugalmas autógumi abroncsokra, innen pedig a toronydaru segítségével kerültek le az épületről. Az alábbiakat be lehet utólag építeni/szerelni egy meglévő házba, vagy van.... Az épület keleti homlokzatának bontása A magasház 8. szintjétől megváltoztatták a technológiát. Eltávolították a toronydarut, és az épület alsó 7 szintjét roppantásos technológiával bontották, távirányítású harapófejes, nagy gémkinyúlású "krokodil" robot bontógéppel. Az épület utolsó szakaszának bontása Az épület alsó szintjeinek bontása szakaszosan történt a monolit vasbeton falszerkezetek közötti raszter miatt. Egy raszteren belül először a homlokzati falpaneleket roncsolták szét és bontották ki az épületből, majd a válaszfal- és födémelemeket, amíg a belső folyosó vázszerkezetéhez nem jutottak.
Dr. Orbán József: Befejeződött az ország legmagasabb lakóépületének bontása Pécs emblematikus épülete volt a magasház, mely a hetvenes években az ország legmagasabb lakóépületeként, majd Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként vált híressé. A vasbeton szerkezetű ház korróziós károsodásának és tönkremenetelének ismertetését példaként mutatjuk be azzal a tanulsággal, hogy az anyagok nem megfelelő alkalmazása műszaki balesethez vezethet. A vázszerkezet pillérei a galléralátámasztásokkal AZ IMS VÁZSZERKEZETŰ "MAGASHÁZ" ÉPÍTÉSE A pécsi Magasházat 1974-76 között építették IMS feszített vasbeton vázszerkezeti rendszerrel, amelyet a Szerb Anyagvizsgáló Intézetben (Ispitivanje Materijala Srbije) fejlesztették ki. ÚjHÁZ Centrum - Födémek utólagos megerősítése. A földrengésálló vázszerkezeti rendszer lényege, hogy szerelés közben az előregyártott vasbeton pillérek közé ideiglenes galléralátámasztással födémelemeket helyeznek el, amelyek sarokkimetszéssel csatlakoznak a pillérekhez. A pillérek és a födémek kapcsolatát valamint együttdolgozását a födém síkjában acélhuzalokkal történő kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódás adja.
Emiatt a kialakítás miatt ez a födém gyengébb, mint a csapos gerendafödém. A megerősítési módszerek alapvetően megegyeznek az előző megoldásokkal, csak néhány részletben van különbség. 1. Fölső magasítás. (4. ábra) A gerendamagasítás építészeti szempontból előnyös, mert lakásunk alsó részét a munkálatok nem érintik, és a felső borítást a helyén hagyva szintén magasabb gerendát kapunk. Az összekötőcsapokat ebben az esetben is érdemes külpontosságra méretezni. Szerkezet megerősítés, falak, födémek kiváltása. 2. Gerendasűrítés. (5. ábra) Ha gerendafödémünk nem zárófödém, bizonyos esetekben sem az alsó, sem a felső magasítást nem tudjuk megépíteni. Ilyenkor a meglévő gerendaosztás sűrítése a lehetséges megoldás. Az érintett helyiségektől függően a födémet alulról vagy felülről megbontva beépíthetjük az új gerendákat, miközben a megnyitott födémet belülről is kezelhetjük favédő szerekkel. 2. VASBETON FÖDÉM. Vasbeton födémünk (monolit vasbeton síklemez födém) utólagos megerősítése is sokféleképpen történhet, lehetőleg felülről. Többek között rendelkezésünkre áll acéllemezes alsóöv erősítés, szénszálas megerősítés, acélöszvéresítés, felső vasbeton köpenyezés, alsó köpenyezés, peremfeltételek javítása, belső alátámasztások készítése.
2 mm távolságot megtenni még az 1-2% pórusvíz tartalmú betonszerkezetekben is. Sajnos a kloridionok e tulajdonságát a tervező- és ellenőrző szervek szakemberei nem ismerték, ezért járultak hozzá a Kalcidur szilárdulásgyorsító PU pasztában való alkalmazásához, bízva abban, hogy a kábelcsatorna betonanyaga elegendő korrózióvédelmet nyújt az acélhuzaloknak. Ez egy végzetes hiba volt, ami a magasház további sorsát meg is pecsételte, ugyanis az 1983. évi szerkezetellenőrzési feltárásos vizsgálat már kimutatta a feszítőhuzalok korróziós károsodását, sőt 1988-ban már szakadt szálak is voltak a huzalkötegekben. A korrodált feszítő pászmák a tömörítetlen kábelcsatornában [ 2] A magasházat jól ismerő mérnök szakemberek évekig abban a tudatban voltak, hogy az épület károsodását elsősorban és egyedül a PU paszta kloridionos korróziója okozta. Ezért nagy meglepetés volt az épületbontás során feltárt kábelcsatornák betonanyagának nem megfelelő tömörsége és a bennük lévő feszítőhuzalok korróziós állapota.
Elsősorban a gerendák közötti másodrendű tartókban van az eltérés. Ezek lehetnek fából, tégla boltozatból, könnyűbetonból, vasbeton lemezből, szerelt acélszerkezetből. Nézzünk egy példát. 3. 1 Föléhegesztés. (8. ábra) Ez a megerősítés az előzőekben látott (borított gerenda födém felső magasítása) felső magasításhoz hasonló másik megoldás, csak itt a gerenda tetejére hegesztenek merevítő bordát. Építészeti előny, hogy a felső elhelyezésű borda nem látszik. A felső elhelyezés jóval költségesebb, mert a régi burkolatokat és aljzatokat fel kell bontanunk, de ha a felújítás miatt a padozatokat egyébként is cseréljük, a költségek nem gátolják a felső borda készítését. Tető átalakítás/javítás Házunk bővítésekor szükségünk lehet meglévő tetőnkhöz egy ahhoz hasonló hajlásszögű új tetőrész kialakítására is. De mi a helyzet, ha tetőnk megerősítésére vagy belső átalakítására van szükség, mert a tetőtér beépítésnél "útban vannak" a székállások, fogópárok vagy a meghibásodott tetőfedéstől egyes szarufák tönkrementek, meggyengültek, vagy a tetőfedést szeretnénk felújítani, kicserélni egy nehezebb, de korszerűbb tetőfedő anyagra?