Zalka Máté: Doberdó (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953) - Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1953 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 302 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "A százados valamiben megbotlott. Lehajoltam hozzá, s ebbe a pillanatban úgy éreztem, hogy a lában alatt megmozdult a fölt. Valami iszonyatos erő odavágott a futóárok falához. - Huszár, mi ez? Huszár! - ordítottam, de nem hallottam a hangom. A légnyomás levert a lábamról, és ráestem a kapitányra. Aztán fülsiketítő dördülés hallatszott, és elsötétedett az ég. Nem is robbanás volt ez, valóságos födrengés. Alattunk vonaglott a föld, felettünk imbolygott az ég. Kezem remegett, mintha belülről rángatnák. Torkom szakadtából ordítottam, de nem halottam a saját hangomat.... Felkapaszkodom, a kezem véres, az orromból is folyik a vér, a fejem szédül. A fülem cseng, a testem mintha súlytalan lenne.
00cm, Magasság: 19. 00cm Kategória: Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11. ) író, tábornok.
Mert éppen a határ a fontos. Doberdó falu a hozzátartozó határral, egy lapos, tíz-tizenöt kilométeres, köves fennsíkkal, egyik legvéresebb pontja volt az olasz front – isonzói szakaszának. Doberdó – magyarul úgy hangzik: dob… doboló… Talán a véletlen folytán kapták fel ezt az elnevezést, hiszen nemcsak Doberdó község alatt folyt a vér. Ott van például Polozzo falu, Vermegliano vagy Monte Falcone… De az egész frontszakaszt Doberdó névre keresztelte a katonaság, mert ebben a szóban asszociálódtak azok a pergőtüzek, vérfergetegek, amelyekkel egybefonódik az Isonzófront tizenkét csatájának emléke. Doberdónak már tizenöt végén is eléggé gyászos reputációja volt a hadseregben. De tizenhat elején ez az elnevezés már egybehangzó volt a halálmezővel" – citáljuk Zalka Máté ezerszer idézett, de elégszer nem idézhető sorait arról a térségről, amely a magyar hadtörténelem és kegyeleti kultúra kiemelt pontja. Kellene hogy legyen. De mivel a magyar köztudatban az egész első világháború emlékezete nincs a helyén, így a Doberdó is az egyik – mégis talán az egyik legkevésbé ismeretlen – eleme ennek a véres történetnek, amely éppen úgy szól az értelmetlen tömeghalálról, mint a helytállásról és a hősiességről.
Doberdo - Zalka Máté - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Illusztrátorok: Győry Miklós Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1953 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Budapesti Szikra Nyomda Nyomtatott példányszám: 5. 000 darab Kötés típusa: félvászon Terjedelem: 302 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 21. 00cm Súly: 0. 40kg Kategória: Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11. ) író, tábornok.
Az 1932 után írt elbeszélések tulajdonképpen mind e nagy regény fejezeteként íródtak. Egyikük-másikuk művészi elmélyültsége, a jellemzés lélektani kiteljesedése, a stílus érettebbé válása mutatja: Zalka írói fejlődésének új szakaszába lépett (A kisdobos, 1935; János, a katona, 1934; Két alma 1936). A tervek megvalósulását azonban megakadályozza a spanyol polgárháború és tragikus halála. Elsősorban emberi alakja, katonai nagysága maradt meg az utókor tudatában. Művei – minden vázlatosságuk, töredékességük mellett – komoly művészi értéket képviselnek s Zalkát az emigráció figyelemre méltó prózaírói sorába állítják.
(Okos olvasóink már itt felfedezhetik, hogy a 10 millióból 2 visszaküldéssel is lehet probléma, de erről később. ) Nyugodtan tegyük fel magunknak a kérdést, mi van, ha a mi nemzeti konzultációnkat a budai polgárok válaszolják meg, akik épp úgy nem reprezentálják a magyar lakosságot, mint ahogy a 30-as évek Amerikájában a telefontulajdonosok sem reprezentálták. Van tehát egy fontos fogalom, amelynek eleget kell tennie a jó véleménygyűjtésnek, és ez a reprezentativitás. Bödőcs nemzeti konzultáció kérdések. George Gallup tudta ezt, jól jósolt, és ezzel beindította máig meghatározó cégét. Gallup felmérte, hogy mekkora a férfiak és nők aránya, mekkora a különböző jövedelműek aránya, és vigyázott arra, hogy ne csak a megkérdezettek, de a feldolgozandó válaszok is a nemzeti statisztikának megfelelő arányait képezzék le. 1948-ig ment is minden mint a karikacsapás, aztán itt is beütött egy nagy tévedés: Truman győzelmét nem találták el. A világháború után tömegesen költöztek városokba az emberek, és Gallupnak csak a háború előtti népszámlálási adatok voltak meg, ez alapján pedig túlreprezentálttá vált mintájukban a vidék, márpedig az új városi lakosok a demokratákra szavaztak.
Nem sokkal azután, hogy Bödőcs Tibor kifigurázta Orbán Viktort, máris itt a legújabb vicces videó: ezúttal Kovács András Péter, vagyis KAP készített frenetikus felvételt. Forrás: Facebook Orbán Viktor Facebook-oldalára töltötték fel szombaton a "Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel" című videót, amelyben a miniszterelnök egy csokor virággal érkezett özvegy Csúcs Imrénéhez. A meglátogatta Bözsi nénit ezután. Bödőcs nemzeti konzultáció kitöltése. A lap azt írta, hogy a miniszterelnök egyik embere a csengeri uszoda átadása előtt egy nappal kereste fel az asszonyt, hogy közölje, másnap meglátogatná őt Orbán, Bözsi néni pedig azt mondta, szívesen veszi a látogatást. Az asszony szerint Orbán nem kért a neki kínált süteményből és üdítőből, és nagyon közvetlen volt. A néni megjegyezte azt is, hogy a miniszterelnök még a malacoknak is odaköszönt: "helló, röfik". A miniszterelnök arról is mesélt a néninek, hogy hogyan segített az apósának a birkáknál, valamint tanácsokkal is ellátta arról, hogy kell megvédeni a vályogházat az egerektől és a vakondoktól.
Azt már ugye tudjuk, hogy hibának azt nevezzük, ami eredményében becsap minket, és bár a nemzeti konzultáció nem feltétlenül lesz letesztelve, ilyenformán nem közvetlenül tudjuk majd leellenőrizni, hogy félrevezettük vele magunkat, de szerencsére van egy hasonló módszerünk, amiből erre következtethetünk, és ez a politikai választások közvélemény-kutatása, melyeket mindig leellenőriznek a választások. A Literary Digest hírmagazin hasonló dolgot csinált, mint a magyar kormány. Bödőcs nemzeti konzultáció kérdései. Megcímzett és felbélyegzett válasz-levelezőlapokat küldött, melyeken azt kérte, hogy válaszoljanak egyetlen kérdésre: ki legyen az elnök? Az eljárás remekül működött 1924-ben, 28-ban és 32-ben is. 1936-ban már annyi levelezőlapot küldtek szét, ahányan ma Magyarországon élünk, és 2 milliót kaptak vissza. A visszaküldött lapok alapján egyértelműen kijelentették, hogy Alfred Landon lesz az elnök, ennek ellenére Roosevelt nyert. Az ok az volt, hogy telefonkönyveket meg autónyilvántartások címjegyzékét használták, viszont Rooseveltet a szegényebbek támogatták.