A felkészülés hajrájában 2018. 04. 16. 20:17 Hajrájához érkezett a magyar jégkorong-válogatott felkészülése az április 22-én Budapesten kezdődő divízió I/A-s világbajnokságra. Egyre szűkül a keret, egyre nagyobb az izgalom. A Japán elleni pénteki 3–2-es, hosszabbításos győzelem után Jarmo Tolvanen szövetségi kapitány és stábja megköszönte az eddigi munkát a MAC csatárának, Terbócs Istvánnak, illetve az UTE hátvédjének, Nagy Nilannak. Bálizs Bence a szlovénok elleni meccsen megsérült, és a kapus, valamint a stáb bízott abban, hogy néhány nap pihenő és rehabilitáció után visszatérhet a jégre, de kiderült, hogy erre nincs esély, így szintén kihagyja a vb-t. Ezért egyre nagyobb az esélye annak, hogy a Dunaújvárosi Acélbikák kapusa, Duschek Dávid világbajnoki résztvevő lehet. Dunaújvárosi acélbikák játékosok tippjeivel. Rajta kívül a hálóőrök közül Vay Ádám és Rajna Miklós maradt a keretben. Tehát a csapat három kapussal, nyolc hátvéddel és tizennégy csatárral vágott neki az utolsó napok munkájának. A 25 játékosból 16 szerepelt a tavalyi világbajnokságon is.
A Dunaújvárosi Acélbikák jégkorongcsapata igazolt koronavírus-fertőzöttek, valamint tüneteket produkáló játékosok miatt nem tud a szükséges 13+1 fővel kiállni, így nem utazik el a héten az erdélyi túrájára. Az Erste Liga hétfői közleménye jelzi, hogy az SC Csíkszereda elleni két találkozót, valamint a Corona Brasov Wolves és a Gyergyói HK elleni egy-egy mérkőzést az alapszakasz keretében nem játsszák le. A mérkőzések eredményének megállapításáról, illetve az esetleges további szankciók alkalmazásáról a későbbiekben születik döntés. Távozik a kapitány és a gólgyáros | Dunaújváros Online. A klub ugyancsak kiadott egy kommünikét, hogy az utazás előtti koronavírusteszt hétvégén hat játékosnál hozott pozitív eredményt, volt köztük több olyan is, aki már egyszer átesett a fertőzésen. Hétfőn reggelre újabb két hokisnál jelentkeztek a tünetek. Így a magyar szövetséggel egyeztetve született meg a döntés arról, hogy nem utazik el az együttes a túrára, mivel az igazolt fertőzöttek, valamint a még nem igazolt, de tüneteket produkáló játékosok miatt jelenleg nem tud a szükséges 13+1 fővel kiállni a soron következő összecsapásaira.
id. Azari Zsolt (Fotó: Dunaújvárosi Hírlap/Laczkó Izabella) A két lesújtó nyilatkozat között persze van összefüggés, konkrétan a gyalázatos eredmények, amiket a csapat produkál. Jégkorong: végveszélyben a Dunaújvárosi Acélbikák - NSO. Két éve januárban a DAB az Erste Ligában az alapszakasz 8. helyén végzett, a középszakaszban pedig már csak az utolsó előtti tizediken, így lemaradt a rájátszásról, kiváltva az elsőre idézett nyilatkozatot. Mára azonban még rosszabb lett a helyzet. A DAB az EL-alapszakasz 10., utolsó helyén áll, harminc forduló alatt egyetlen rendes játékidős győzelmet szerezve, ugyanakkor messze a legtöbb, 22 rendes játékidős vereséget, mindezt a második legkevesebb szerzett és a magasan legtöbb kapott góllal, nyolc pontra a gyakorlatilag juniorcsapattal szereplő Vasastól, csakis matematikai eséllyel a playoffba jutásra, merthogy idén a koronavírus-járvány miatt nem lesz középszakasz, hanem egyből utószezon következik. Ám garantáltan az Újváros nélkül, amelyet az utóbbi hetekben már kezdtek elhagyni a piacképes játékosai: legutóbb, hétfő reggel a honosított kanadai hátvéd, Kovács Bronson Zoltán és a kanadai Hugo Turcotte jelentette be távozási szándékát, sőt Kovács délutánra aláírt a MAC HKB Újbudához.
Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A klub hazai mérkőzéseit a 3500 férőhelyes Dunaújvárosi Jégcsarnokban játsszák. Ez a jégpálya eredetileg 1973-ban nyílt jégpályaként épült ( Dunaújvárosi Jégpálya). 1998-ban megkezdődött az átalakítás 3500 néző befogadására alkalmas zárt jégpályává, amely 1999-ben fejeződött be. A klub játékai mellett 1998-ban a III. Dunaújvárosi acélbikák játékosok száma. Divízióban és 2002-ben a II. Divízióban rendezett világkupát rendezték a jégpályán. sikerek Második helyezett: 1997, 1999, 2001, 2003, 2004, 2005 és 2007 Magyar Kupagyőztes: 1995, 1996, 1998, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2008, 2010, 2011, 2012, 2014 Részvétel az IIHF Kontinentális Kupában: 1997, 1998, 2002, 2003, 2004, 2009 Ismert volt játékosok Vas János Ladányi Balázs Szélig Viktor Vas Márton Tokaji Viktor Peterdi Imre Lásd még Dunaferr SE - dunaújvárosi kézilabda klub web Linkek Hivatalos honlapján annotáció B a b Az szerint: Alapítvány 1970, stadion befogadóképesség: 4000, építés 1999
A Dunaújváros az Erste Liga utolsó, tizedik helyén áll, 19 pontot szerzett eddig 32 meccsen, és már csak ez a négy összecsapása volt hátra a bajnokságból.
Ünnepélyes külsőségek közepette, katonai tiszteletadással, több száz tisztelőjének jelenlétében szállították "haza" kedden Mária román királyné ereklyeként őrzött szívét a szinajai (Sinaia) Pelisor-kastélyba. A bukaresti kormány az utolsó román királyné születésének 140. "Hazatér" Mária román királyné szíve » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. évfordulója alkalmából másfél hónapja fogadott el határozatot arról, hogy a Román Nemzeti Múzeum átadja Mária királyné ezüstkazettában őrzött szívét a szintén múzeumként működő Peles-kastélykomplexumnak, amelynek része az egykori román királyi ház rezidenciájaként szolgáló Pelisor-kastély is. A konvoj indulását egy rövid, negyedórás katonai parádé előzte meg Bukarest központjában, az egykori királyi palota - jelenleg a Román Nemzeti Múzeum által használt épület - előtti téren. Az angliai születésű királyné szívét tartalmazó kazettát a román és brit zászló takarta, az ünnepségen a román és brit királyi himnuszt játszották, az ereklyét a Mihai Viteazu őrezred katonái és lovas csendőrök kísérték. A szertartáson a királyi házat Margit trónörökös hercegnő és férje, Radu képviselte, jelen volt Mária királyné unokája, Mária Magdolna főhercegnő és férje, Hans Ulrich von Holzhausen báró, a román kormány több minisztere, Calin Popescu Tariceanu, a szenátus elnöke és Dorin Chirtoaca, a Moldovai Köztársaság fővárosának, Chisinaunak a polgármestere is.
Mária jugoszláv királyné Mária jugoszláv királyné Jugoszlávia királynéja Uralkodási ideje 1929. január 6. – 1934. október 9. Életrajzi adatok Uralkodóház House of Hohenzollern-Sigmaringen House of Hohenzollern-Sigmaringen (Romania) Karađorđević család Született 1900. Gotha; Németország Elhunyt 1961. június 22. Valóban Mária királyné szerezte meg Erdélyt Romániának?. (61 évesen) London; Anglia Nyughelye Frogmore Királyi Mauzóleum, Windsor Oplenac Édesapja I. Ferdinánd román király Édesanyja Mária román királyné Testvérei II. Károly román király Erzsébet görög királyné Miklós román királyi herceg Ilona román királyi hercegnő Prince Mircea of Romania Házastársa I. Sándor jugoszláv király Gyermekei Péter trónörökös herceg Tomiszláv királyi herceg András királyi herceg A Wikimédia Commons tartalmaz Mária jugoszláv királyné témájú médiaállományokat. Mária jugoszláv királyné, született Mária román királyi hercegnő ( románul: Principesa Mărioara / Maria a României, szerbül: Краљица Марија Карађорђевић / Kraljica Marija Karađorđević); Gotha, 1900. január 6 – London, 1961. )
Mária Viktória Melitához állt közelebb, a két nővér életük végéig rendszeres levelezést folytatott. Alfréd herceg tagja volt a Brit Királyi Haditengerészetnek, így amikor szolgálatot teljesített, a család gyakran elkísérte őt. Mária és testvérei ennélfogva igen sok időt töltöttek külföldön, főleg Máltán, ahol Viktória Melita is született. [ szerkesztés] Házassága Mária hercegnőbe hamar beleszeretett elsőfokú unokatestvére, György walesi herceg, aki házassági ajánlatot is tett a hercegnőnek. Mindkettejük édesapja támogatta a kapcsolatot, azonban Mária édesanyja, Marija Alekszandrovna heves ellenszenvet érzett a brit királyi család irányába, és megakadályozta a frigyet. Katonai tiszteletadással szállították a Pelisor-kastélyba Mária román királyné szívét - kulfold.ma.hu. A volt orosz nagyhercegnő azt szerette volna, ha leánya valamelyik külföldi uralkodócsaládba házasodik be. 1893 -ban Mária feleségül ment Ferdinánd román trónörököshöz, I. Károly román király unokaöccséhez. Annak ellenére, hogy a párnak hat gyermeke született, kapcsolatuk nem volt boldog. Az utolsó két gyermek, Ileana és Mircea akkor született, amikor Mária már viszonyt létesített Barbu Ştirbey-jel, így a történészek elképzelehtőnek tartják, hogy Ileana és Mircea Ştirbey utódjai.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Mária királyné Mária, Románia királynéja Született: 1875. október 29. Ashford; Anglia Meghalt: 1938. július 18. (62 évesen) Sinaia; Románia Mária királyné, született Mária edinburgh-i hercegnő ( angolul: Princess Marie of Edinburgh and Saxe-Coburg and Gotha, németül: Prinzessin Marie von Edinburgh und Sachsen-Coburg und Gotha, románul: Regina Maria a României, teljes nevén Marie Alexandra Victoria; Ashford, 1875. október 29. – Sinaia, 1938. ) edinburgh-i és szász-koburg és gothai hercegnő, férje révén Románia királynéja. Tartalomjegyzék 1 Gyermekkora 2 Házassága 3 A trónörökösné, a királyné és az anyakirályné 4 Emlékezete 5 Források [ szerkesztés] Gyermekkora Mária hercegnő az Eastwell Parkban született 1875 -ben, Alfréd brit királyi és szász-coburg-gothai herceg és Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő legidősebb leányaként. December 15 -én, a windsori királyi kastély magánkápolnájában anglikán hitre keresztelték meg. Máriának három húga volt, Viktória Melita, Alexandra és Beatrix.
Miután férje 1914-ben trónra lépett, következetesen a központi hatalmakkal szembeni álláspontot foglalt el, és támogatta Románia hadba lépését az antant oldalán. "Mária királyné azzal az elszánással lépett be a háborúba, ahogy egy szerzetesrendbe szokás" – írta róla Saint Aulaire gróf, bukaresti francia követ, aki – hasonlóan a külföldi diplomaták nagy részéhez – őszintén rajongott az uralkodó hitveséért. Ebből logikusan következett, hogy a királyné élesen ellenezte az 1918 májusában aláírt bukaresti békét. Ez a Marghiloman-kormány által megkötött szerződés meglehetősen kínos helyzetbe hozta a román delegációt a békekonferencián. Az akkori miniszterelnök, Ion Brătianu nehéz helyzetben találta magát: a különbéke a nagyhatalmak szemében érvénytelenítette a bukaresti titkos szerződés területi ígéreteit, és ezt a békecsinálók elég sokszor az egyre ingerültebb román kormányfő orra alá dörgölték. Ebben a helyzetben állt elő Brătianu azzal az ötlettel, hogy Mária jöjjön Párizsba, és próbálja megpuhítani az antant képviselőit.
Bugrisnak, szolgának nézik. Ám amikor szinte ugyanezt a nyugati nemességből származó hercegné adja elő, az üres szavak meghallgatásra találnak. Elgondolkoztató mozzanat, de a film dekoratív konzervativizmusa ezt is csupán hősnője dicsőítésére használja fel. Egyszóval, ha nemes lennék, arra kérném kultúrpolitikánk nagyurait: Ne ilyen típusú történelmi filmeket támogassanak!
Férjével ellentétben, aki nem nézte jó szemmel miniszterelnöke erőszakosságát és önfejűségét, a királyné kezdettől jó viszonyt ápolt a nemzeti-liberális politikussal, és szívesen kötélnek állt. Útját emellett olyan politikai számítások is kísérték, hogy a békekonferencia egyes, Románia számára hátrányos döntéseiért ne csak a kabinet vállalja a felelősséget, hanem abban az udvarnak is osztoznia kelljen. Mária királyné kétségkívül jobban megtalálta a hangot Wilsonnal és Clemenceau-val, mint Brătianu miniszterelnök. Az akkor 43 éves Mária vonzó és szellemes nő volt, akinek nyelvtudása, műveltsége, nagyvilági modora sokakra volt hatással az általa meglátogatott döntéshozók közül. A királyné 1919. március elején érkezett Párizsba. Néhány napnyi ott-tartózkodás után átkelt Nagy-Britanniába, majd március legvégén visszatért, és Aix-les-Bains-be való távozása előtt újabb bő tíz napot töltött a francia fővárosban. Ünnepélyesen fogadták a Francia Akadémián, találkozott Clemenceau-val, Poincaréval, Wilson amerikai elnökkel, és ami ennél is fontosabb: az elnök feleségével, Edith Wilsonnal, akivel rögtön rokonszenvesnek találták egymást.