Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló, az állami támogatás fogalmi elemeire vonatkozó bizottsági és európai bírósági joggyakorlatot összefoglaló közleményét. Az állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény magyar nyelven ide kattintva érhető el.
A pályázat száma: VP6-7. 2. 1. 4-17 A pályázat témája: Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvíz-kezelési fejlesztései A pályázat célja: A felhívás átfogó célja a tanyás településeken található tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítása. A felhívás keretében a tanyákon megvalósuló háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvíz-kezelési fejlesztések támogathatók. A támogatási kérelmek benyújtására 2017. április 5. naptól 2020. április 3. napjáig van lehetőség. A támogatás vissza nem térítendő támogatás nak minősül. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: – 1. célterület esetében maximum 6, 2 millió forint; – 2. célterület esetében maximum 50 millió forint. 1. ) célterület: A támogatható tevékenységek finanszírozása a támogatást igénylők szintjén nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás nak, amennyiben a kedvezményezettek által végzett tevékenységek az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, azaz a kedvezményezettek nem minősülnek az uniós szabályok értelmében vállalkozásnak.
(Bővítés esetén a bővítmény hasznos alapterülete nem haladhatja meg az eredeti hasznos alapterület 50%-át. ) Nem támogatható tevékenységek Fenntartási, karbantartási tevékenységek; Jármű beszerzés; A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz lerakó kialakítása, bővítése, lezárása, rekultiválása; Zárt szennyvíztároló kialakítása; Csapadékvíz-elvezető rendszer építése, bővítése, rekonstrukciója. A projekt területi korlátozása Az alábbi tanyás térségek külterületein fekvő tanyák, vagyis állandó lakás célú ingatlanok: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Monori (kivéve Gyömrő), Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei járásának települései; A Vidékfejlesztési Program lehatárolása értelmében nem támogathatóak Budapest és a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken végrehajtott beruházások. Támogatást igénylők köre célterület esetében: Azon 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy, aki: a. a támogatási kérelem benyújtását megelőző év január 1-től életvitelszerűen tanyán, mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán, mint tartózkodási helyén él (a lakcímkártya és a személyazonosító igazolvány másolatával kell igazolni, mely a kérelemhez csatolandó), b. a tanya a körzeti földhivatali nyilvántartás szerint a saját, vagy közeli hozzátartozója tulajdonában van.
(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a) beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok; b) beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést. (4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozik arról, hogy aa) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, ab) az 1.
Túl kicsi a világűr ahhoz, hogy a Tienkung és Elon Musk műholdjai békében megférjenek benne egymással – legalábbis Kína erre panaszkodik, a kínai sajtóban és a Weibóban pedig egymást érik a felháborodott cikkek és kommentek. Kína hivatalosan is panaszt tett az ENSZ Világűrbizottságánál december elején, ebben az áll, hogy az űrállomásnak kétszer is kitérő manővert kellett tennie, hogy elkerülje a SpaceX által fellőtt kommunikációs műholdakkal történő ütközést. Bár a Starlinkhez nagy reményeket fűztek, a szolgáltatás még csak kevés helyen érhető el, a vállalat műholdjai által keltett fényszennyezés már okozott némi fejfájást a csillagászoknak, és úgy tűnik, hogy a kínaiaknak sem tetszenek. A SpaceX nem kommentálta a hírt, ahogy független szakértők sem erősítették meg, hogy valóban fennállt-e az ütközés veszélye. A kommentelők viszont kommenteltek: a Weibón a felhasználók "haszontalan űrszemétnek" és "amerikai űrfegyvernek" bélyegezték a műholdakat. Volt olyan felhasználó, aki szerint csak most derül fény rá, hogy milyen iszonyú kockázatokat rejt magában a Starlink-program, amelynek az egész emberiség megfizeti majd az árát.
(Borítókép: Elon Musk 2020. március 9-én Washington DC-ben. Fotó: Win McNamee / Getty Images)
A következő hónapokban a mesterséges égitestek a fedélzeti hajtóműveiket használva fognak kissé messzebb húzódni a Földtől, a Nap felé fordítva a napelemeiket. Ezáltal szabad szemmel ugyan kevésbé lesznek láthatóak, ám olyan mértékű fényszennyezést idézhetnek elő, amely jelentősen megnehezíti a csillagászok munkáját. A több, hosszú expozíciós idõvel készült felvételből számítógéppel összeállított képen Starlink-műholdak látszanak az égen Salgótarján felett. A műholdak mozgása egy-egy fényes szakaszként látható. Fotó: MTI/Komka Péter A szakemberek továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony pályán mozgó űreszközök megszaporodásával növekszik az ütközések kockázata, aminek nyomán sérülhetnek a műszerek vagy a darabjaik le is hullhatnak a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) floridai űrközpontjából felbocsátott 60 műhold volt a hetedik szállítmány a Starlink program tavaly májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe. A program távlati célja, hogy 2024-ig csaknem 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is.