Gyakran hallani, hogy egy autót egyszerűbb megvenni, mint utána folyamatosan karbantartani. A tulajdonosoknak nagy odafigyeléssel kell kezelni járművüket,... Mutass többet Gyakran hallani, hogy egy autót egyszerűbb megvenni, mint utána folyamatosan karbantartani. A tulajdonosoknak nagy odafigyeléssel kell kezelni járművüket, hogy az minél tovább kiszolgálja őket, ám gyakori, hogy egy-egy műszaki ellenőrzés elmarad vagy csúszik - a karbantartás egyik legelhanyagoltabb területe a motorolaj cseréje. A motor az autó legbonyolultabb részegysége, melynek kifejlesztéséhez mérnöki munkaórák százaira van szükség. MOL Partner Portál, myISA applikáció bemutatása - YouTube. A motort alkotó alkatrészek tökéletes összhangban vannak, hogy hatékony működésével a motor a legnagyobb teljesítmény leadására legyen képes. Ehhez szükséges a motorolaj és a megfelelő típus használatának együttes alkalmazása. A motorolaj az autó és a motor lelke, ezért pontosan tisztában kell lenni vele, hogy az adott motorhoz milyen típusú olajat lehet használni. A legfontosabb szempontok Ár Motorolajok osztályozása Típus MOL Dynamic Gold 5W-30 4L MOL Dynamic Gold 5W-30 szintetikus motorolaj 4L A MOL Dynamic Gold 5W-30 duális kenőfilm technológiával készült, a legmagasabb személygépjármű... MOL Essence 10W-40 Motorolaj a hosszabb élettartamért.
Kérjük, elindulás előtt minden esetben előzetesen tájékozódjanak a hazai és az ukrán hírportálokon is az aktuális orosz-ukrán helyzetről, mert a harci cselekmények miatt folyamatosan változhatnak az ukrán szabályok, továbbá a fuvarok teljesíthetőségét befolyásolhatják az Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciók is. Egyesületünk ma délelőtt telefonos egyeztetést folytatott az ITM-mel, arra kértük a tárcát, hogy a hatóságokkal egyeztetve tegyen lépéseket a záhonyi határ belépő forgalmának felgyorsítása érdekében. Egyesületünk teljes árufuvarozó vagy személyszállító tagjaként számtalan olyan kedvezménnyel élhet, melyek jelentős megtakarításokat és előnyöket hozhatnak vállalkozásának! EMLÉKEZTETŐ! — Az európai jogszabályoknak, azon belül a mobilitási csomag rendelkezéseinek való megfelelés jegyében 2022. május 21-től Magyarországon is már csak szakhatósági engedéllyel tevékenykedhetnek a kistehergépjárműves fuvarozók, pontosabban azok, akik 2, 5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó kistehergépjárművel díj ellenében belföldi vagy nemzetközi fuvarozási szolgáltatást végeznek.
A Mol Petrolkémiai Zrt. hatvanötmilliárd forint értékű zöldmezős fejlesztéssel propilénüzemet létesít Tiszaújvárosban, ami a hazai tulajdonú vállalatok által idén eddig bejelentett legnagyobb beruházás. A 2024 végéig megvalósuló projektet az állam ötmilliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 1200 munkahely megőrzéséhez a vegyipari alapanyagok gyártásával foglalkozó vállalatnál - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az üzem alapkőletételén. Ez az idén bejelentett második legnagyobb beruházás Magyarországon, de a legnagyobb, amelyet magyar cég hajt végre. A cég hosszú távú működőképességét garantáló fejlesztés során a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, így évente mintegy 40 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását előzhetik meg, és a technológiai szennyvízkibocsátás szintje is "konvergál a nullához". A 95 ezer embernek munkát adó magyar vegyipar termelési értéke tavaly 42 százalékkal nőtt, így megközelítette a 8000 milliárd forintot, míg a bővülés mértéke idén januárban 44 százalékos volt.
Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Az alapvető jogok biztosa a rendelet kapcsán megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben kapott felhatalmazásnak nem felel meg, nem szabályozza kielégítően a kártörténeti adatok felhasználhatóságát, ezáltal sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, az ilyen korlátok nélküli, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. Az ombudsman megállapította, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.
De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor. "A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" – állítják az UNIQA szakértői. Fotó: Pixabay A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal. Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t. A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az alapvető jogok biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától. Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj).
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülésé ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt. - nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos. A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.