Gárdonyi így írja le az Egri csillagokban: "A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek. " A XI. Ince pápa által összekovácsolt és pénzelt Szent Liga csapatai 1686-ban visszafoglalják a várat a törököktől. A legenda szerint szeptember 2-án a templomban az ostrom robbanásai következtében ledől az a kőfal, amelyet 1541-ben építettek II. Ulászló király Madonna-szobra elé. Magyar Múzeumok - Egyedülálló látványelemmel bővült a gyulai vár. A várvédő törököket rémület fogja el, látván, hogy a Magyarok Nagyasszonya visszafoglalta templomát. Estére a vár elesik, véget ér a 145 éves török uralom. A Boldogasszony-templomot a jezsuiták veszik birtokba. 1690-ben Esterházy Pál nádor új főoltárt építtet barokk stílusban a szentélyben.
Az egyházi hagyomány szerint a templomot 1015-ben Szent István alapította. Erről sem tárgyi bitonyíték, sem oklevél nem maradt fenn. A tatárjárás után IV. Béla 1255 és 1269 között három hajós bazilikát építetett a régebbi, kisebb templom helyére. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett. Vármakett lap - Megbízható válaszok profiktól. A templom első ismert plébánosa Keresztély, akit Margit királylány szenttéavatási perének 1276. évi irataiban említenek először. 1279-ben Fermói Fülöp pápai legátus és Lodomér, a nagy esztergomi érsek IV. (Kun) László király megintése végett nemzeti zsinatot tart az új Mária-templomban, amelyen László esküt tesz a katolikus hit és az Egyház szabadságának megtartására. A XIV. századtól a székesfehérvári koronázásuk után itt kiáltják ki a királyokat (Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond). 1342-ben az elhunyt Károly Róbertet székesfehérvári temetése előtt itt ravatalozták fel. 1370-től kezdődően Nagy Lajos gótikus csarnoktemplommá építette át.
Ennek oldalára feliratot véset, amely a Nagyboldogasszony-templom szentistváni alapítását hirdeti. 1688–14 között a jezsuiták körbeépítik a templomot, megváltoztatva annak eredeti kinézetét. A Mátyás-torony tetején 1696-ban már hagymasisak áll a lebontott gótikus sisak helyén. Pálffy Miklós tábornok barokk előcsarnokot építtet a nyugati főkapu elé. Rövidesen kiépül a három északi mellékkápolna is, déli homlokzata előtt pedig a hajdani királyi oratórium és a Háromkirályok-kápolna romfalai között felépül az új sekrestye. 1707-ben már készen áll Loretói kápolnája, 1719-ben pedig első toronyórája. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. 1785. november 15-én II. József elárverezteti a templom középkori egyházi ruháit és kincseit, amelyek 1712-ben bizonyos hiányokkal visszakerültek Pozsonyból Budára. A befolyt 11. 000 forint a bécsi kincstárba került. Középkori vár makett boltok. Schulek Frigyes rekonstrukciója 1867. június 8-án itt koronázzák meg I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. A koronázás emlékei láthatók a templomban (2017).
A Mangó Mediterrán Étterem é... 2 Mangó Étterem & Bár 3 Szász és Szász Kft. A Szász Optika, optikai szaküzlete és szalon. Szemvizsgálat, szemüvegkészítés, kontaktl...