A többi keleti országban a kivándorlás még növekvő tendenciát mutat: a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4, 4 százalékra, a szlovákoké 4, 1 százalékról 4, 3 százalékra, a lengyeleké 6, 1 százalékról 6, 6 százalékra, a bolgároké 7, 8 százalékról 9, 8 százalékra, a románoké pedig 12, 8 százalékról 14, 1 százalékra emelkedett az előző két évben. Miért jönnek haza? Árfolyammozgások a szíriai fonttól az izlandi koronáig. A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, aminek több oka van: a legfontosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérek növekedése, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, aminek következtében nő a lakosság elkölthető nettó jövedelme. Csehországban az uniós országok közül a legalacsonyabb a munkanélküliség és csökken a többi visegrádi országban is. Pénzügyi elemzők pedig arra is számítanak, hogy a közép-európai országok pénznemei megerősödnek.
(Az egyensúlyi árfolyamot több makrogazdasági mutatószámból számolják, egyebek mellett a folyó fizetési mérleg többlete vagy hiánya, a gazdasági növekedés, az árszínvonal változása befolyásolja az árfolyam egyensúlyi értékét. ) A régió leggyengébbje a forint Nemcsak a helyzet nem indokolná tehát azt, hogy a történelmi mélypontot vegye célba a forint, hanem az egyensúlyi árfolyamához képest is túlgyengült a hazai valuta. Ráadásul a környező országok pénznemei ennyire nem szenvedték meg az európai adósságválság felerősödését. Utazási információk - Fontos és hasznos tudnivalók - Travelhunter. A régióban a forint értékelődött le a legnagyobb mértékben az elmúlt két hónapban. Míg szeptember eleje és november 10. között a cseh korona hat százalékot gyengült az euróval szemben, a lengyel zloty pedig hét százalékkal lett olcsóbb - igaz, ott a jegybank beavatkozott a devizapiacon a zloty leértékelődését tompítandó -, addig a forint tizennégy százalékot vesztett értékéből. Ugyanezen időszak alatt az ország csődkockázatát jelző cds felár a görögöket leszámítva Magyarország esetében nőtt a legnagyobb mértékben Európában.
Úgy tűnik ez az oldal nem létezik. Vissza a főoldalra
A XX. században Magyarország három pénznemet is használt, de vajon mi történt előtte, hogyan néztek ki a magyar pénzek az államalapítás óta eltelt ezer évben? És mikor bocsátották ki az első bankjegyet Magyarországon? Az első évszázadok Nemrég megnéztük, melyik a világ legrégebbi, folyamatosan használatban lévő valutája, most arra vagyunk kíváncsiak, hogyan alakult a magyarországi pénztörténet. Annak ellenére, hogy Magyarország majdnem olyan régi ország, mint Anglia, történelmünkben nem tudott kialakulni tartós valuta, igaz, az elmúlt ezer év összességében is zűrösebb volt, mint a szigetországban, amit a normann hódításon kívül sosem szálltak meg ellenséges idegen hatalmak. Az eurót használó országok. A magyar államalapításkor István király ezüstérméket veretett, majd különböző érmék kerültek forgalomba az egyes királyok idején, általában dénár megnevezéssel. Ebben az időben azonban még nem volt igazán nagy jelentősége a pénzforgalomnak: a kereskedelem a heti vásárokon zajlott, legtöbbször cserekereskedelmi formában.
A nyugaton dolgozó cseh állampolgárok mintegy 80 százaléka három országban – Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában – él. A szlovákok és a magyarok többsége is ebben a három országban talált munkát. A tízmilliós Csehországból a lapban közölt hivatalos statisztikák szerint mintegy 184 ezer, a hasonló nagyságú Magyarországról több mint félmillió, míg a több mint ötmilliós Szlovákiából mintegy 250 ezer állampolgár vándorolt ki és talált megélhetést a nyugati országokban. Csehországtól eltérően a többi kelet-európai országban a kivándorlás az utóbbi két évben még növekvő tendenciát mutatott: az említett két évben (2015 és 2016) a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4, 4 százalékra, a szlovákoké 4, 1 százalékról 4, 3 százalékra, a lengyeleké 6, 1 százalékról 6, 6 százalékra, a bolgároké 7, 8 százalékról 9, 8 százalékra, a románoké pedig 12, 8 százalékról 14, 1 százalékra emelkedett. A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, aminek több oka van: a legfontosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérnövekedés, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, aminek következtében nő a lakosság nettó jövedelme.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap. A jogalkotó az eljárás legfontosabb vagyontárgyának értékmegállapítását – miután cél, hogy az a tényleges forgalmi viszonyokat tükrözzék – maga is problémásnak ítélhette, hiszen az eredeti szövegezést előbb a szakértő becsüs, később pedig igazságügyi szakértő bevonásának lehetőségével igyekezett biztosabbá tenni. ugyanis ma már lehetőséget biztosít bármelyik félnek arra, hogy kifejezett kérelemre – igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő – igazságügyi szakértő állapítsa meg szakvéleményében az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi szakértő szakvéleményének is tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a végrehajtási árverés szerint lakóingatlannak minősül-e. A törvény nem tesz különbséget lakó- és nem lakóingatlanok között a tekintetben, hogy az beköltözhető, vagy pedig lakott állapotban kerül értékesítése, így a bármely felépítménnyel bíró nem lakóingatlanok (például melléképület, üzlethelyiség, műhely, garázs, stb. )
Az árverés lezárását követően a legmagasabb érvényes licitet megtett résztvevőt a végrehajtó iroda értesíti, hogy jelenjen meg a végrehajtónál az árverési jegyzőkönyv aláírása végett. Az árverési vételárat lehetőség szerint banki átutalással kell megfizetni a végrehajtó iroda letéti számlájára. Az árverési vevő jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül köteles megfizetni a vételárat, indokolt esetben legfeljebb 2 hónap halasztás kérhető a vételár kiegyenlítésére. Az árverési előlegként elutalt összeg beleszámít a vételárba, így csak a fennmaradt különbözetet kell megfizetni. A árverési jegyzőkönyv aláírását követően az érdekeltek részére kézbesítjük a jegyzőkönyvet, amely ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Amennyiben nincs jogorvoslat és az árverés jogerőssé válik, a végrehajtó megteszi a szükséges intézkedést a tulajdonjog bejegyzésre. A bejegyzéssel kapcsolatban az új tulajdonos az illetékes földhivataltól kap felhívást az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Jogorvoslat esetén az eljárás a bíróság előtt folyik tovább és a bíróság döntésétől függően kerül sor további intézkedésre.
A végrehajtó azonban csak kérelemre jár el, kérelem hiányában a végrehajtó a becsérték ismételt megállapítását nem fogja kezdeményezni. Fontos átmeneti szabály e körben, hogy ezt a felülvizsgálati lehetőséget is csak azokban az eljárásokban lehet alkalmazni, ahol az ingatlan becsértékének közlésére 2012. szeptember 1-e után, a módosító szabály hatálybalépését követően került sor. Nincs azonban a jelenleg hatályos Vht. -nak megoldása a 3 éven belüli felülvizsgálhatóság kérdésére, azaz bár a becsérték megállapítása óta akár két év is eltelhet, annak módosítására jelenleg nincs gyakorlat és lehetőség, hiszen ennek szabályait a Vht. jelenleg nem tartalmazza, a bírói gyakorlat pedig ennek hiányában erre nem is lát lehetőséget. Ezt mondta ki a Kúria a 2322/2011. számú polgári elvi határozatában, mely szerint a szabályozás nem ad alapot arra, hogy ha a végrehajtási eljárás elhúzódik, a végrehajtó újból megállapíthassa (módosíthassa) a már megállapított becsértéket. Kíváncsi az ingatlanra megtehető minimális vételi ajánlatra vonatkozó szabályozás közérthető összefoglalására?
Fontos kivétel a becsérték megállapíthatósága alól az az eset is, amikor az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, mert ebben az esetben a lefoglalt ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet intézkedni. Az ingatlan becsértéke Az ingatlan becsértékének megállapítása jelenleg egy kettős rendszerben történik. A Vht. szabálya szerint a becsértéket a végrehajtó állapítja meg, azt azonban az ingatlan értékesítése előtt 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány figyelembe vételével teszi meg. Ezt a szakértői kérdést tehát a végrehajtó válaszolja meg, aki ezért rendszerint az adó- és értékbizonyítvány adatait veszi alapul, bár az abban foglaltaktól történő eltérésre a törvény lehetőséget ad. Az adó- és érték bizonyítványt az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állítja ki, amely tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Korábban ismertettük az ingatlan árverések során a lakóingatlanokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Ez az írás az ingatlan árverés egy másik fontos elemét, a becsérték megállapításának szabályait tekinti át. Az ingatlan árverés folyamatának egyik legfontosabb pontja a becsérték megállapítása. Sok esetben már itt eldől az eljárás sikeressége, elhúzódása, felesleges költségektől szabadíthatja meg a feleket a jól meghatározott becsérték. Egy túlzottan magasan meghatározott becsérték ugyanis eladhatatlanná teszi az ingatlant, amely sem a végrehajtást kérőnek, de az adósnak sem érdeke, hiszen az egyikük nem jut a követeléséhez, a másikukat pedig a kamatok halmozódása révén további költségek terhelik. De egy alacsonyan megállapított becsérték sem érdeke a feleknek, mert bár a végrehajtás alatt álló ingatlan vásárlására vélhetően hamar sor kerül az árverésen, de az alacsony vételár nem fogja fedezni a végrehajtást kérő(k) követelését, további végrehajtási cselekményekre lesz szükség, illetőleg az adós sem szabadul az eljárásból, miközben legfőbb vagyontárgyát már elveszítette.
Árverési hirdetmény – lefoglalt vagyontárgy bírósági árverésen történő értékesítéséhez a bíró, megbízottja vagy az illetékes hatóság köteles meghirdetni az árverést (a vagyontárgyat hogyan és mikor fogják értékesíteni). A bírósági árveréseket rendszerint meghirdetik az interneten, de gyakran újságokban is. Átruházás – Az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának átruházása az adósról a vásárlóra. Ellenajánlat – bírósági árverés során a kikiáltási cikkre vállalat/személy által tett magasabb ajánlat, amelynek célja a tulajdonszerzés biztosítása. Lefoglalt vagyontárgy – az adós vagyona (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak), amelyeket a hitelező vagy az illetékes hatóság lefoglalt arra az esetre, ha az adós nem fizeti meg önként a tartozását. Vagyontárgy lefoglalásához a hitelezőnek vagy az illetékes hatóságnak lefoglalási végzést kell küldenie az adósnak. Ez egy olyan okirat, amelyben a hitelező vagy az illetékes hatóság nevesíti a tartozás rendezésére alkalmas vagyontárgyat. Letétbe helyezés – bírósági árverésen való részvételhez letétet kell fizetni az árverés kezdete előtt.
A letét az árverés végén visszajár azoknak, akik nem vásárolják meg az eladó vagyontárgyat. Más személlyel/vállalattal versengő ajánlat – kompetitív licitálás egy vagyontárgyra bírósági árverésen. Odaítélés – az eladó vagyonelemet annak a személynek ítélik oda, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel a bírósági árverés végén. Ausztria (Németországgal együttműködésben) Észtország Finnország Hollandia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik). Horvátország Lettország (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik) Magyarország Németország (Ausztriával együttműködésben) Olaszország Portugália Spanyolország