Jancsó csinált már Kapa-Pepe trilógiát, aztán minden magyarázat nélkül a későbbi filmjeibe is átvitte az ottani szereplőket, és mostmár annyira odaragadt a képernyőhöz Mucsi és Scherer is, hogy maximum súrolókefével lehet őket onnan levakarni. Csak az a baj, hogy azzal Jancsó is lejönne a vászonról, azt meg azért nem akarjuk annyira. De közben meg felnyom az öreg az agyunkig egy olyan mondatot, mint az Ede megevé ebédem, amivel a gyorsíró iskolában szívatták a népeket. Ede megevé ebédem - Filmek. Már a film elején megmagyaráztatik, hogy igazából semmi értelme sincs e filmcímnek, felesleges ezen túráztatni az agyunkat. Ez igazán megnyugtató, de akkor ezt most vonatkoztassuk az egész filmre is? Az egész egy nagy-nagy blöff lenne? Ezt már csak azért is lehetségesnek tartom, mert meztelen nő sincs benne… ja bocs, van viszont fehér (szürke) ló. Fináléból viszont kettő van, amikor már kezdenénk elfáradni, és úgy látjuk, mintha a végefelé közeledne a "sztori", jön össznépi gyülekezet is, akkor kiderül hogy még sincs vége.
Na de legalább önironikus az a ló is, a fene egye meg Jancsó, szerintem, ahogy öregszik, annál keményebb munkát fektet abba, hogy minket szívasson, kísérletezget velünk és egyre csak röhög rajtunk. Szegény Halász Pétert is még sikerült itt rávennie arra, hogy elhagyja a fejét. László Boldizsárnak (Cotton Club Singers) meg a film bohósapkás kolibrije szerep jutott. Németh "ex-Anima" Juci idegesítő tévé-riporter, amihez nyilván nem is kellett sokat játszania. Van itt vicces maffiacsaládba nősülés, luxusbörtön, álom a filmkészítésről, és mulatságosan tanulságos jelenetek. Jancsó például római császárként haldoklik, Mundruczó Kornél monologizál, a "bárcsak én feküdnék itt helyette" mondat pedig új értelmet nyer. Álom és valóság keveredik, holtak és élők helyet cserélnek, levágott fejek beszélnek. Kapunk entellektüel vicceket, moralizálást, nagy adag fejmosást és azóta aktuálpolitikai tartalommal is feltöltődött mondatokat. Szóval ugyanazt, amit az eddigi Jancsó filmekben is.
A szürracionalitás legnagyobb mestere természetesen Bódy Gábor, akinek a filmjeit a lehető leghétköznapibb módon is meg lehet nézni, mert "rendes" epikai rétegük, érthető, követhető cselekményük is van nekik, ám valódi hatásukat mindig a pusztán vizuálisan, ösztönök szintjén, emocionálisan (dionüsszoszi módon) áramoltatott transzcendens meta-cselekmény adja. Egy közismertebb példa a szürracionális filmre Fliegauf Benedek Dealer-je, amely nagyon szimpla, pár mondatos cselekményt valósít meg másfél órás vizuális, zenei jellegű folyamként (mestere, Tarr Béla nyomán, aki a remek "másfél órás" Krasznahorkai regényt duzzasztotta 7 órás filmmé). A szürracionális filmeknél "semmi sem szent", az epika, a hagyományos értelemben vett cselekmény-görgetés törvényei közül minden kizárólag a zenei, ösztönös, transzcendens történetfolyam áramoltatásának rendelődik alá, és a Jancsó-filmek abszolút ilyenek. Ez a szürracionális "free-style" gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden jelenet esetében a következő másodperc, a következő jelenet tulajdonképpen bármi lehet, és bárminek az ellenkezője is.
– olvasható a Nemzeti Múzeum oszlopaira kifeszített hatalmas molinón / Fotó: MTI Mohai Balázs Egy-két embert lehet összeszámolni Pest talán legszebb klasszicista épülete előtt / Fotó: MTI Mohai Balázs Piros, fehér, zöld csokrok díszítik Bem apó szobrát, viszont emberből egyet sem látni / Fotó: MTI Mohai Balázs március 15. Nemzeti Múzeum koronavírus Budapest nemzeti ünnep
Március 15. eseményei és helyszínei - akkor és most - YouTube
Minden napra egy történet. Nyerjen bepillantást a reformkor és forradalom mindennapjaiba, jelentős eseményeibe a Nemzeti Múzeum kisfilmjei segítségével. A forradalom hajnalán – élő interpretációs kisfilm Milyen kérdés merült fel egy fiatalban március 15-e hajnalán? Mivel töltötték mindennapjaikat a pesti polgárok? Tekintse meg élő interpretációs rövidfilmünket és ismerje meg azokat a kérdéseket, gondolatokat melyek a pesti ifjúság lelkében megfogalmazódtak a 19. század közepén! Nők a reformkorban A magyar reformkor nagy férfialakjai új világot teremtettek Magyarországon. De vajon kik voltak azok az erős, modern gondolkodású nők, akik e nemes férfiak oldalán álltak a reformok kivívása közben és osztoztak a forradalom dicsőségében, majd a levert szabadságharcot követő megtorlás szülte gyászban? A Nemzeti dal legendája Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom egyik legfontosabb szimbóluma lett a Nemzeti dal, melynek sorai hamar a nemzeti öntudat részévé váltak, csak úgy, mint azok az emblematikus helyszínek, ahol a nemzeti emlékezet szerint maga Petőfi Sándor buzdította versével a pesti tömegeket.