A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. Rodoszi kolosszus – A világ hét csodája. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Az eredeti alkotás Heliosz napisten bronzszobra volt, amelyet Krisztus előtt 280-ban emeltek egy katonai győzelem emlékére. Nem sokáig állt a helyén, mivel 54 évvel később egy földrengés ledöntötte a monumentális bronzszobrot. Most fiatal európai építészek azzal az ötlettel álltak elő, hogy elkészítik Heliosz szobrának 21. századi hipermodern változatát. A tervezők nem az eredeti alkotást akarják reprodukálni, hanem egy olyan látnivalót akarnak létrehozni Rodoszon, amelynek csodájára járnának a világ minden részéről, így erősítve a görög turizmust. Az eredeti szobor 40 méter magas volt, az óváros közepén állt és az alak lábai össze voltak zárva. Dreamworld: Peter Lerangis - A kolosszus feltámasztása. Az új gigász a kikötő szájában fogadná az oda érkezőket, az alak széttárt lábai között lehetne ki- és behajózni a kikötőbe. Az új konstrukció 150 méter magas lenne, egész felületét napelemek borítanák és földrengésbiztos módszerrel építenék meg. A szobor tetején világítótorony, kinyújtott kezében kilátó, belsejében kulturális központ, könyvtár és kiállítóterem kapna helyet.
Pedig erősnek kell lennie, mert rá vár a világ megmentése. Egy probléma… A civilizáció akkor tűnt el, amikor a hét mágikus loculust ellopták és elrejtették a világ különböző tájain. Jacknek és a társainak kell megtalálnia őket, mielőtt rossz kezekbe kerülnének. Mert akkor Jackék meghalnának, az elveszett világ felbukkanna, az óceánok kiöntenének, és a most ismert világnak befellegezne. Hét csoda… Jacket senki sem kérdezte meg arról, hogy hős akar-e lenni. Neki egyszerűen hősnek kell lennie. Egy srác. Egy küldetés. Egy nagy probléma. A rodoszi kolosszus: mi történt ezzel az ősi csodával? | Wechsel. Az izgalmak A kolosszus feltámasztásával elkezdődnek, és nem is érnek véget, amíg a sikerszerző Peter Lerangis sorozata be nem fejeződik… Saját véleményem: Még a magyar megjelenés körül figyeltem fel Peter Lerangis történetére, ugyanis élek-halok az ókori sztorikért, legendákért, mítoszokért, és a rész, illetve a sorozat címe olyasmit sugallt, ami miatt kíváncsi lettem rá. Amikor pedig adódott a lehetőség, hogy elolvashatom, teketóriázás és tájékozódás nélkül vetettem rá magam.
Amikor a lázadók éjszaka leple alatt próbálják elhagyni a kikötőt, a föníciaiak elfogják őket. Dareioszt állítólagos bűntársként is letartóztatják. A lázadók azonban a tervezett kivégzés előtt elmenekülhettek. Pelioklész számára egyértelmű, hogy a föníciai invázió csak akkor állítható meg, ha a szobor ellenőrzésük alatt áll. Fontos még néhány olyan lázadó kiszabadítása, akik a szobor alatt egy börtönben ragadtak; az oldási mechanizmus megtalálható a szoborban is. Dareios, aki most már teljesen meg van győződve a lázadók ügyéről, megpróbálja elnyerni Dialát cinkosként, mert ismeri a szobor terveit, de sajnos felfedi a lázadók rejtekhelyét. A hatalomra és gazdagságra törekvő Diala továbbadja ezt a hírt Tharnak, aki megtámadja a lázadókat és majdnem elpusztítja őket. Csak Peliokle testvére, Koros és húga, Mirte menekülnek meg. Diala apját, aki nem akarja, hogy az épületét visszaéljék, Thar is megöli. Peliokleészt és többi emberét most az arénában kell kivégezni az emberek szórakoztatása végett.
Fia, Kis Pippin védelmet ígért a pápának a barbárok ellen, majd Rómát és környékét a pápának ajándékozta, ezzel megalakult a Pápai Állam. Pippin fia, Nagy Károly háborúval biztosította a déli határt az arabokkal szemben, a szász törzseket meghódoltatta és keresztény hitre térítette. Birodalma magában foglalta a mai Franciaország és Németország nagy részét, Svájcot, Ausztriát, keleten a Dunántúlt is. Nagy Károly joggal gondolhatta magát a római császárság felújítójának, Európa urának. 800 karácsonyán a pápával Rómában császárrá koronáztatta magát. Károly és utódai, a Karolingok nagy súlyt fektettek a feledésbe merült kultúra újjáélesztésére is. Az írástudatlanság felszámolására Károly kolostori és székesegyházi iskolákat hozott létre. View 15 Nagy Károly Birodalma - chopbgesz. Ekkor alakult ki a későbbi egyetemi oktatásban általános hét szabad művészet rendszere. Alsó fokon három tantárgyat: latin nyelvtant, szónoklást és vitatkozást tanítottak. Felsőbb szinten négyet: csillagászatot, geometriát, számtant és zenét. Már a Karoling-korban készítettek olvashatóbb folyóírással, képekkel és díszes kezdőbetűkkel ellátott, pergamenre írt kódexeket.
Krúdy Gyula: Károly (Helikon Kiadó, 1991) - Kiadó: Helikon Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Bársony Oldalszám: 145 oldal Sorozatcím: Nevek - Névnapok Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 13 cm ISBN: 963-208-079-3 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Szilágyi Ferenc: Károlyok - azaz királyok, avagy karvalyok 5 Nagy Ilona: Károly vót a neve 10 Károlyok művészszemmel 15 A császár Mezey László: Róma utódai (Részletek) 21 Szent Dénes krónikája. Nagy Károly 21 Widukind: Nagy Károly leveri a szászokat 24 Szent Gallen krónikája.
16 perc olvasás Több újkori gondolkodó is maró gúnnyal nyilatkozott arról a politikai képződményről, amelynek teljes neve a 15. századtól a Német Nemzet Szent Római Birodalma (Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) volt, röviden pedig Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom néven emlegették. Rotterdami Erasmus, a híres humanista a 16. században kijelentette, hogy a birodalom "csak egy illúzió: a császár nem rendelkezik sem hatalommal, sem eszközökkel". Samuel von Pufendorf 17. Nagy Károly udvarában. századi német jogász torzszülött államnak nevezte, amely se nem igazi köztársaság, se nem igazi monarchia. Voltaire gúnyosan megállapította, hogy a Szent Római Birodalom nem szent, nem római és nem is birodalom. James Bryce brit történész pedig a 19. században úgy fogalmazott, hogy IV. Károly császár a német Aranybullával "legalizálta az anarchiát, és elnevezte azt alkotmánynak". Nagy Károly birodalmának felbomlásával a 9. században a Keleti és a Nyugati Frank Királyság külön fejlődési útra lépett.
A Karolingok német ágának kihalása után, a 10. században már nem nyugati frank uralkodót hívtak meg a trónra, hanem a német hercegek közül választottak királyt maguknak. A Szász-dinasztia (919–1024) második uralkodóját, I. Ottót augsburgi győzelme (955) után már "imperátorként" ünnepelték. XII. János pápa védelemért folyamodott hozzá II. Berengár itáliai királlyal szemben, s ennek fejében 962. február 2-án, Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Állapotfotók