Menni akar mert itt már óriási fájdalmai vannak. Mindenki köszönjön el tőle! Ki imával, ki jó szóval, ki gyertyával. Engedjétek el szeretettel. Érezze azt mennyien "SZERETJÜK ZSÓFIT" ÉREZZE AZT A HATALMAS SZERETETET AMI EDDIG KÖRÜLVETTE ENGEDJÉTEK EL JÓ SZÍVVEL!!! Hála Istennek, és az orvosoknak. Mostmár bikztos meggyógyul Zsófi apukája írta a műtét után: VÉGE A MŰTÉTNEK! 13:10-kor kijött a sebészünk és közölte a műtét sikerült! "csak" felső lebenyt kellett eltávolítani! Az alsó amely amúgy is a fő munkát végzi a hétköznapi életben az megmaradt!!!!! Magyarul jól visszahúzódott a daganat! Most az intenzív osztályon altatják és fájdalomcsillapítókat kap. Jól bírta a műtétet. De nagy fájdalmai vannak és lesznek! Imába foglalhatjuk a sebészek nevét: János, és dr. Kocsis Ákos,!!! dr. Halász Károly az altatóorvos volt! Kupakgyűjtő pontok – Újpest Media. És mindenki aki aszisztált mellettük. Köszönet NEKIK! KÖSZÖNET NEKTEK, AKIK VELÜNK VOLTATOK! Velünk van az istenünk!!! Holnap lesz Zsófika daganateltávolító műtéte! Kérlek benneteket, szorítsatok neki!!!!
Duna-pont találkozási pontok a Duna mentén
A Madárfészek Ökölvívó Akadémia néhány hónappal ezelőtt telepedett meg Újpesten, a Halassy Olivér Sportközpontban, de már úgy ismerik a várost és jótékonysági szervezetét, mintha mindig is itt éltek volna. – Régi igazság, hogy a sport nemcsak küzdelemre, helytállásra nevel, de emberségre is. Kupakgyűjtő pontok budapesten tulajdonostol. Mi azt valljuk, hogy ne csak elfogadjuk a lehetőségeket, hanem adjunk is, tegyünk például a jó ügyért – mondja Kléner Katalin, az akadémiát működtető alapítvány képviselője. – Amikor megtelepedtünk Újpesten, elhatároztuk, hogy részt veszünk a város életében, bekapcsolódunk a szabadidő hasznos eltöltésébe és a sportos tevékenységekbe. Értesültünk az önkormányzat jótékonysági szervezete által végzett munkáról, és szerettünk volna mi is segíteni. Kéthetente egy születésnapos gyermeket családjával és barátaival megvendégelünk, és pár órás játéklehetőséggel köszöntjük. Az Újpesti Cseritinek mindig is kupagyűjtő helye volt a Halassy Olivér Sportközpont, úgy is mondhatjuk, hogy ezt a tevékenységet megörököltük.
Fotó: Fajta: Floribunda rózsa Nemesítő: Márk Gergely (1994) Szín: halvány rózsaszín Virág: 7 cm, erősen telt, folyamatosan virágzó Jellemzők Vízigény: Leírás 50 cm magas, közepesen szétterülő bokor. Lombozata középzöld, levele középnagy, fénylő. Árpád házi szent kings of leon. Virágja csokros. Betegségekkel szemben toleráns. Fotó: Amennyiben a Árpád-házi Szent Kinga rózsafajta adataiban eltérést tapasztal, vagy ki tudja egészíteni azokat, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.
2010. július 25. 11:37 J úlius 24-én Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország egyik védőszentjét ünnepli a Katolikus Egyház. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként. Kit rejt az egyetlen ismert Árpád-házi királysír? : HunNews. Testvére volt Árpád-házi Szent Margitnak és Boldog Jolánnak. IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné V. Boleszláv hitveseként. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárás után a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, s az egyik máramarosi sóbányát kérte ajándékba a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s a legenda szerint Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a jegygyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wieliczkában, amikor megnyitották az ottani aknát.
Árpád-házi szentjeink - Szent Kinga A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Honalapító őseink a kereszténység felvételével megtették az első lépést, hogy világi és spirituális értelemben is elismertessék a születő magyar államot. Magyar szenteknek azonban igencsak híján voltunk... Kinga királylány IV. Béla király nagyobbik leánya volt. Édesanyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Húga pedig Árpád-házi (Szent) Margit. Tizenegy éves volt, mikor atyját királlyá, nagynénjét, Árpád-házi Erzsébetet pedig szentté avatták. Négy évvel később, 1239-ben Boleszláv, a lengyel király feleségül kérte őt, s Kinga hamarosan diadalmenetben vonulhatott be Krakkóba. Árpád házi szent kinga. Így vált Árpád-házi Kinga a magyarok és lengyelek közötti baráti jó viszony egyik fontos láncszemévé. Pedig Kinga királylány bizony nem akart családot, sőt férjet sem, ugyanis - mélyen vallásos nevelésének köszönhetően - egészen korán úgy döntött, hogy Istennek tetsző, ájtatos életet él majd: az Úr által reá rótt feladatának áldozza magát s szüzességi fogadalommal szentesíti is elhatározását.
Szülei, testvérei ( Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje ( Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Hatással voltak hitére a kolduló rendek is, IV. Béla udvarában a domonkosok és a ferencesek is szívesen látott lelkivezetőkként és tanácsadókként szolgáltak. Kinga egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. 1239-ben azonban szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének. Árpád házi szent kinga élete. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, és sikerült férjét, Boleszlávot rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. A királyi pár közösen érte el, hogy Szent Szaniszlót, Krakkó hajdani vértanú püspökét szentté avassák. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországot is megtámadták. Kinga az ellenség elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apja által szolgálatára rendelt bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka).
Szent Kinga gyűrűjének legendája sóból kifaragva a wieliczkai sóbányában (forrás: Wikipédia) Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292. július 24-én halt meg. Szent Kingát ábrázoló székelykapu Ószandecen (Stary Sącz), a Magyarok Világszövetségének ajándéka VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, 1999. június 16-án II. Árpád-házi Szent Kinga - Sumida Magazin. János Pál pápa iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot, és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.
A mongol hadak elvonultával férje lengyel fejedelem lett és próbálták a mongolok pusztítását enyhíteni. 1249-ben hazalátogatott, s az apjától kapott bányászokkal nemsokára megnyitották s wieliczkiai sóbányákat, de számtalan kórházat, templomot és kolostort is építtetett. Férje hosszabb betegeskedés után 1279-ben elhunyt, s bár a lengyelek kérték, hogy legyen uralkodónőjük, ő már a temetésen is klarissza apácaruhában vett részt, így jelezte a további céljait. Árpád-házi Szent Kinga | floribunda rózsa | Márk Gergely | szoregirozsa.hu, a virtuális rozárium™. A temetés után tehát klarissza apácaként élte életét, s az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza egyik húgával, a pár hónappal korábban megözvegyült Jolánnal, akit később boldoggá avattak. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották, majd egy újabb tatár betörés után a kolostort 1287-ben feldúlták. Kinga újjáépítette, de 1291 őszén betegeskedni kezdett, majd tíz hónapnyi szenvedés után itt is hunyt el 1292. július 24-én. Halála idején cseh rablók garázdákodtak a környéken, így a kolostor apácái napokig titkolták a főnöknő halálát.
Béla megözvegyült lányai, Szent Kinga és Boldog Jolán 1279-től ebben a kolostorban éltek szerzetesként; Kinga itt is halt meg. [Toth Dávid alkotásai: Szent Kinga és Szent Hedvig szobra a budapesti Nagyboldogasszony-templom északi falánál (Március 15. tér)] A kolostor falánál található a Szent Kinga-forrás. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta. Öt évvel utóbb pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte. Szülővárosában, Esztergomban utca viseli a nevét. A legenda szerint, amikor a tatárjárás után hazalátogatott, édesapja, IV. Béla király kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba, az egyik aknaszlatinai tárnába is (amelyet később róla neveztek el Kunigunda-tárnának). Kinga gyönyörködve nézte a csillogó, hófehér sótömböket.