Koronavírus elleni oltások: minimális, 0, 039 százalékos a nemkívánatos események száma Közel 10, 7 millió beadott koronavírus elleni oltást követően csupán az esetek 0, 039 százalékában fordultak elő nemkívánatos események - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ az Origóval. Valamennyi vakcinatípussal beadott oltás és a bejelentett nemkívánatos események számának összehasonlítása során tehát kijelenthető, hogy a nemkívánatos események aránya elenyésző – tették hozzá. Kiadták a harmadfokú hőségriadót Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési adatait, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlását figyelembe véve az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót adott ki az ország egész területére szerda 0:00 órától péntek éjfélig - írja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján. Csökkent a koronavírus koncentrációja a szennyvízben A 13. héten az elmúlt hetek magas szinten stagnáló eredményei után a szennyvízminták átlagos koronavírus-koncentrációja országosan enyhén csökkent.
Bepereli az NNK Hadházy Ákost A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) személyiségi jogok megsértése és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jogi eljárásokat kezdeményez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben - jelentették be. Szputnyik Light vakcinaszállítmány érkezett, bevizsgálják Nyolcvan adag Szputnyik Light orosz koronavírus-vakcina érkezett Magyarországra, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei megkezdhessék a szükséges vizsgálatokat. Az eredmények függvényében megindulhatnak majd a kereskedelmi Beperelte Hadházyt a Nemzeti Népegészségügyi Központ A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) személyiségi jogok megsértése és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jogi eljárásokat kezdeményez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben – jelentette be az NNK az MTI-nek elküldött közleményében. Megkezdődött az idei pollenszezon Az évszakhoz képest szokatlan meleg időjárás hatására az év első napjaiban országszerte több helyen megjelent a levegőben a mogyoró, az éger, illetve a ciprus- és tiszafafélék pollenje.
A helyzet dinamikusan változik, több európai országban már komoly méreteket öltött a járvány, így Olaszországban már több tartományt érintett, éppen ezért módosítani kellett a korábbi magyarországi eljárásrendet - mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos. Lassan, de terjed az influenza Lassan, de tovább terjed az influenza az országban; február 3. és 9. között 34 900 ember, az előző hetinél 16, 3 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte szerdai jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A tisztább strandokért indult kampány A fürdőhigiéné javításáért, a tisztább strandokért fogott össze a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. -vel: tájékoztatási kampányban hívják fel a figyelmet a fürdőzés alapszabályaira. A közeli napokban jelentősen nő az allergén pázsitfüvek pollenszórása Forrás: Science Photo Library/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library middle on 5760 3840 A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolja, hogy a pázsitfűfélék pollenjére érzékenyek készüljenek fel a fokozott allergénterhelésre, és mielőbb keressék fel kezelőorvosukat - tették hozzá.
Megtévesztő fogfehérítő reklámokkal szemben lépett fel a GVH A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – a fogyasztói károk megelőzése érdekében – vizsgálatának lezárultáig ideiglenesen megtiltotta a BrightWhite otthoni fogfehérítő rendszer népszerűsítését, valamint helyreigazítást rendelt el a terméket reklámozó influenszerek közösségi oldalain. Magyarország élen a koronavírus-oltásokban az EU-ban: már négy vakcinát engedélyeztek Azzal, hogy a hatóságok engedélyezték az Oxford-AstraZeneca és a Gamaleja Intézet Szputnyik V vakcináját, Magyarország a többi uniós tagországgal szemben komoly versenyelőnyre tett szert a járvány elleni küzdelemben. Így ugyanis rövidesen négy oltóanyag lehet már forgalomban, ami értelemszerűen nagyban felgyorsíthatja a vakcinációt. Magyarország még Brüsszel teszetoszasága előtt lépett: most már jól látszik, a stratégia kifizetődő. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: "az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú".
Rovat Rovatok – 0 db találat
MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!! Ár: 22. Sajtó helyreigazítás jogszabály kereső. 900 Ft + áfa helyett 18. 900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
A felperes álláspontja szerint a sajtó-helyreigazítási igény a Ptk. -ban szabályozott, a személy polgári jogi védelmével kapcsolatos igény, és mint ilyenre a módosított illetéktörvény 62. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a tárgyi illetékfeljegyzési jog kiterjed. Az alperesek a jogerős végzés hatályban tartását kérték. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A sajtó-helyreigazítás iránti igény a Ptk. 79. §-a értelmében a személy polgári jogi védelmével kapcsolatos igény. Azt helyesen állapították meg az eljáró bíróságok, hogy a felperes keresetét az 1993. törvény (a továbbiakban: Itv. ) rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosított Itv. Sajtó helyreigazítás jogszabály 2021. 62. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben. A felperes igénye személye polgári jogi védelmével kapcsolatos, amelyre az illetékfeljegyzési jog a fentiek alapján megilleti. Az új törvény alkalmazása során ugyanis annak tartalmára nem lehet következtetést levonni abból, hogy korábban a jogszabály milyen rendelkezéseket tartalmazott.
Az elmúlt időszakban azt már sajnos megszokhattuk, hogy a független és elfogulatlan média Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Szinte az összes lap vagy egyértelműen kormánypárti, vagy egyértelműen ellenzéki, hébe-hóba lehet 1-2 objektív hírportált találni. Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben - Jogászvilág. A legnagyobb csalódás számomra azonban kétségkívül az origo. Hihetetlen számomra, hogy a 2-3 évvel ezelőtt még minőségi, független és szakmai média mára – véleményem szerint – a Habony-média elsőszámú szennylapjává avanzsálódott, ahol politikai kérdésekben nemcsak az objektív, de már a hiteles tájékoztatásnak a látszatára sem adnak. De ha csak annyi történt volna, hogy az origo egy újabb magához méltó – vagyis igénytelen és részrehajló – politikai cikket írt volna, azon már meg sem lepődnék és egy vállrándítással elintézném. Amivel viszont szerdán találkoztam, az ennél sokkal érdekesebb. Ami történt ugyanis, hogy az origonak egy valótlan tartalmú cikke miatt – amely szerint Vona Gábort húszmilliós Audival fizette le Simicska Lajos – sajtóhelyreigazítást kellett közölnie.
Könnyen belátható, hogy az az állítás, hogy "a könyvben egyáltalán nincsenek jegyzetek, a szerző a forrásait nem jelöli meg", egyszerű tényállítás, és ennek megfelelően az igaz vagy hamis voltáról egyszerűen számot lehet adni. De mi van akkor, ha a mondat úgy szól, hogy a "könyvben használhatatlanok a jegyzetek, a szerző a valós forrásait nem jelöli meg"? Jogszabályi fogalom, vagy bírósági iránymutatás hiányában a bíróságoknak esetről esetre kell végiggondolniuk, hogy adott esetben tényállításként fogható-e fel egy hangversenykritikában az, hogy a "művész számtalanszor melléütött", vagy az, hogy a pornográf lap jogos kritikaként ismertette az egyik filmalkotás szereplőjéről, hogy "mikroszkopikus pénisszel rendelkezik". "A művész rengeteg pacát ejtett... Dr. Molnár Judit - Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. " (Forrás: Wikimedia Commons / Nik Ehm / CC BY-SA 2. 0) Tekintettel arra, hogy ezen példák nem légből kapottak, mi is elgondolkodhatunk, hogy bíróként milyen zsinórmértéket használtunk volna a pénisz megítélésénél, illetve kirendeltünk-e volna szakértőt annak megállapítására, hogy valójában hányszor ütött mellé a zongorista?
A felsoroltaktól eltekintve a bizonyítási teher a sajtón nyugszik, vagyis bizonyítania kell a kifogásolt tényállítás valóságát, ha mentesülni kíván a felelősség alól. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a hírügynökség vagy a médiatartalom-szolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza. A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni. SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.
Fontos, hogy a kérelmet írásban – és a későbbiekben leírtakra tekintettel igazolható módon – a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell megküldeni a sajtószerv részére. Fontos, hogy a határidő jogvesztő: ha 30 napon belül nem kérjük a közlemény közzétételét, ezt követően a sajtószerv nem köteles azt közzétenni, és bíróságtól sem lehet kérni, hogy kötelezze a sajtószervet. A jogszabály alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte (nem az, akire nézve a médiatartalom sérelmes), a kérelem nem tartalmazza a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat; vagy a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. A gyakorlatban a legtöbb sajtószerv vagy nem válaszol a megkeresésre, vagy pedig – ha csak nem egyértelműen jogsértő a közlemény – a harmadik pontra hivatkozással megcáfolja a helyreigazítási kérelemben foglaltakat és megtagadja a közzétételt.