Olyan szerzeményeket hoztunk ezúttal, amelyeket egyik nagy költőnk vetett papírra. A legismertebb és leggyönyörűbb alkotásokat mutatjuk ebben az összeállításban. Íme Arany János legszebb versei! Családi kör Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa.
Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja... s reggel ünnep lészen.
A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes! " Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, – Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen! " Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: "Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is. " Köszöni a gazda: "Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne. "
0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Janos Arany Információ erről a könyvről
Itt, enyelgő kis családom Közt, van az én jó világom; Künn borong bár a magasban: Itt örökké csillagos van. Csillogó szem, mosolygó ajk: Ez az amit szívem óhajt, S küszöbömet átallépve, Ez derűl itt én elémbe. Szívem ifjul, gyermekké lesz: Kis örömet nagynak érez, Körülem is ártatlan kedv Játszi pillangója repked. És felejtem egyelőre Gondjaimat a jövőre: Mi nehéz súly függ e vállon, Nehogy kedvök búra váljon. Gyermek-szívvel, öntudatlan Nyugszom meg e gondolatban: Hogy övéit el nem hagyja, Ki mindnyájunk édesatyja. További Arany János verseket itt olvashatsz The post Arany János legszebb versei appeared first on.
A nagycenki köztemető egyben a Széchényi-család őseinek hamvait őrző, kettős kereszt alakú sírkert is, ahol a legnagyobb magyar, Széchenyi István mellett több mint száz Széchényi ős nyugszik. A nagycenki sírkert, benne a Széchényi Mauzóleummal és a szarkofággal a Nemzeti Sírkert része, így nem csak kegyeleti hely, hanem egy nyitott, sokak által látogatott turisztikai attrakció is. Valami olyasmi talán, amit maga Széchenyi István is elképzelt, mikor nemzeti panteon felállításáról elmélkedett. Valamikor nagyon régen A sors úgy hozta, hogy a nagycenki új temetőbe először gyermekeket kellett temetni. Az első halott egy 7 éves kisfiú volt, aztán pedig 27 kisgyermek, akiket 1778-ban a himlőjárvány vitt el. A temetők kialakítására nagy hatással voltak a járványok, ezért Mária Terézia egészségügyi szempontok miatt, rendelettel szabta meg, hogy a templom környéki temetkezőhelyeket mindenhol számolják fel és helyezzék át a községek szélére. Ekkoriban alakították ki Cenken is az új temetőt. A földet Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna (1715-1782) adományozta a cenki híveknek és egy barokk kápolnát is építtetett ide.
A sors úgy hozta, hogy Széchenyi István két fia nem a nagycenki sírkertben nyugszik. Széchenyi Béla (aki a cenki birtok örököse volt) és fiatalon elhunyt felesége emlékét az innen távolabb eső, a kastélytól a Fertő felé futó hársfasor végén egy csodálatos vörös gránit szarkofág őrzi. Széchenyi István másik fia, Ödön, a Tűzpasa nyughelye pedig Isztambulban van. Érdekesség, hogy Széchenyi Istvánt és Ödön fiát élénken foglalkoztatták a "honunk közepén" egy "szabad ég alatti" nemzeti sírkert, panteon kialakításának tervei. Széchenyi István a Kelet Népében, majd az Üdvlelde című munkájában vetette fel a nemzet nagyjainak közös temetkezési helyével kapcsolatos gondolatait, melyet 1871-ben Széchenyi Ödön gondolt tovább a millenniumi eseményekhez kapcsolódva. A sírkertet és a mauzóleumot Nagycenken a település központjában, a Szent István templomtól balra találjuk. Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne olvasnivalót, nézzen kicsit szét a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.
amelyben felvillantja annak a lehetőségét, hogy egy, az Akadémia kézirattárából előkerült, eddig ismeretlen vizitkártyán Széchenyi Istvánt láthatjuk fényképi valójában: "A kutatások során előkerült a bécsi Josef Bermann fényképe – írja a szerző –, melyen Hans Gasser szobrász Széchenyi István portréját mintázza a grófné jelenlétében Döblingben. Erről a fényképről festette meg teljes hűséggel zsánerképét Kiss József magyar festőművész, aki nem járt Döblingben. Korábban is feltételezhető volt, hogy a festménynek volt valamilyen konkrét előképe, mert túlságosan részletező. " A vizitkártya készítőjéről nincs adat a képen, csak Josef Bermann bécsi műkereskedő bélyegzője található a hátlapon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a kérdésnek a fontosságát, vajon valóban valódi fotográfiával állunk-e szemben. Amennyiben igen, ez az eddig ismert egyetlen fénykép és így a leghitelesebb ábrázolás Széchenyi Istvánról, s az a tény, hogy esetleg fényképezőgép elé ült, nagy jelentőséggel bírna pszichológiai portréja megrajzolásában.
80 Tasner Antalnak Pozsony, 1835. december 7. 81 Tasner Antalnak Pozsony, 1835. 82 Festetics Imre grófnak Pozsony, 1835. 83 Apponyi Antal grófnak Pozsony, 1835. december 9. 85 Tasner Antalnak Pozsony, 1835. december 18. 89 Tasner Antalnak Pozsony, 1835. december 19-20. 90 Reviczky Ádám grófnak Pozsony, 1835. december 23. 92 Apponyi Antalnak Pozsony, 1836. február 1. 94 Tasner Antalnak Pozsony, 1836. február 25. 95 Reviczky Ádám grófnak Pozsony, 1936. március 30. 96 Tasner Antalnak Pozsony, 1836. április 10. 101 id. Mailáth Györgynek Pozsony, 1936. április 23. 102 Tasner Antalnak Pozsony, 1836. április 23 este - 104 Georg Sina bárónak Bécs, 1836. május 20. 105 Georg Sina bárónak (1836. szemptember? ) 106 József nádornak Pest, 1836. szeptember 14. 109 Georg Sina bárónak Pest, 1837. január 15. 111 Georg Sina bárónak Pest, 1837. március 12. 113 József nádornak Pest, 1837. március 13. 114 Pest vármegyének Pest, 1837. június 7. 117 William Tierney Clarknak Pest, 1837. június 15. 118 Georg Sina bárónak Pest, 1837. június 18.