2015-06-05 Ügyelet ideje: hétvégéken szombaton 13 órától 18 óráig, vasárnap 8 órától 18 óráig. Ügyelet ellátás módja, helye: hívás alapján, az állat tartási helyén illetve állatorvosi rendelőben. Magyar Állatorvosi Kamara -J-Nk-Szolnok megye. Ügyeleti telefonszám: 06 20 346-1988 A súlyos vagy műtéti beavatkozást igénylő esetekben, ha a megfelelő ellátás Szolnokon nem biztosítható, az állatorvos jelzése alapján az Állatorvosi Egyetem 24 órában működőbudapesti klinikája fogja fogadni az ellátásra szoruló állatot. Fontos tudnivaló, hogy az ügyeleti ellátás keretében, ahogy eddig is, ez után is az állattartó fizeti meg a felmerülő vizsgálatok, gyógyszerek költségeit. Ha az állaton betegség jeleit észleljük, vagy sérülés éri, ne várjuk meg a hétvégi ügyeletet, azonnal vigyük állatorvoshoz! Szükségtelenül ne várjunk, mivel 2-3 nap alatt a betegség annyival súlyosbodhat, hogy az állat megfelelő ellátása jóval nehezebbé válik, adott esetben komoly beavatkozás is szükséges Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők.
Hétfő Dr. Karsai Zoltán (18:00 - 22:00-ig) Cím: 7900 Szigetvár, Akácos utca 16. Telefon: +36 30 632 2620 Kedd ifj. Dr. Vass Péter (18:00 - 22:00-ig) 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 6/1. +36 30 620 7948 Web: Szerda Hársfa úti állatorvosi rendelő (18:00 - 22:00-ig) 7627 Pécs, Hársfa út 27. Dr. Orbán Péter +36 30 600 1260 Dr. Szilágyi Máté +36 30 375 0626 D. Állatorvosi Ügyelet Kaposvár. Maza Norbert +36 30 650 1071 Csütörtök Mohácsi Állatkórház (18:00 - 22:00-ig) 7700 Mohács, Szent István utca 35. +36 30 967 9572 Péntek Illetékes járások szerinti ügyeletes állatorvos Hétvégi ügyelet (szombat - vasárnap) Pécsi Járási ügyelet és Megyei kijáró állatorvosi ügyelet. Az ügyeleti szolgálatot sürgős, életveszélyes esetek ellátására tartjuk fent. Az ügyeleti ellátás felárral történik. Pécsi Járási ügyelet: 2022. 04. 09-04. 10 (8:00 - 20:00) Telefonszám: +36 30 970 5419 Sásd-Pécsvárad-Komlói Járás: NÉV: Dr. Cseh Kálmán TELEFONSZÁM: +36 30 936 5276 Siklós-Sellyei ügyeleti kör: Dr. Császár László +36 30 916 5596 Szigetvár-Szentlőrinci Járás: Dr. Vass Péter +36 30 620 7948 Célunk Miért hoztuk létre?
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. Hétvégi állatorvosi ügyelet mezőtúr kormányablak. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
A középső miocén folyamán ebben a mocsári környezetben indult meg a hegység mai arculatát meghatározó vulkáni működés. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny déli tömbjének domborzati térképe a Dunával Ilyen lehetett az ősi Duna-tó partszakasza a Börzsöny ós a Visegrádi-hegység között A hegység zömét létrehozó késői szakasz két fázisra különíthető. Ezeknek anyagát a Duna-zugi kettős szomma vulkánja szolgáltatta. Az első a több mint 10 km átmérőjű andezi-tes rétegvulkán maradványa, amely a Malomvölgytől a 700 m magasra kiemelkedő, hosszan futó dobogókői gerincív. A geológusok véleménye szerint ebben a romhegységben a fő kitörési centrum a Dobogókő és környéke lehetett. Működése szerint sok piroklasztit és láva szórásával. Visegrad hegyseg kőzete. A Dobogókőben, a Keserűsben és a Szabó-hegyen vulkáni üstök (kalderák) alakultak ki. Láng Sándor szerint nincsenek eredeti vulkáni felhalmozódásformák a Visegrádihegységben. Ennek a hegységcsoportnak a keleti folytatását az Urak asztala környékén, majd a Nagy-Villám gerincvonalában lehet felfedezni.
Visegrádi-hegység Kilátás a Dobogó-kőről a Dunakanyarba Legmagasabb csúcs Dobogó-kő ( 699 m) elhelyezkedés Pest megye, Komárom-Esztergom, Magyarország része Észak-magyarországi középhegység Koordináták 47 ° 45 ' N, 18 ° 58' E Koordináták: 47 ° 45 ' N, 18 ° 58' E szikla Andezit, piroklasztok A dunántúli alacsony hegylánc északkeleten a Visegrádi-hegységgel A Visegrádi-hegység (szintén Plintenburgi-hegység; magyarul: Visegrádi-hegység) a Dunakanyarban található hegylánc. Földrajzilag az Észak-magyarországi Közép-Felvidékhez tartozik, amely a Visegrádi-hegységgel folytatódik a Dunától nyugatra. Nem része a dunántúli alacsony hegyláncnak, amelynek legkeletibb hegyalja, a Pilis-hegység közvetlenül szomszédos. Kilátó épül a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsán - Szentendrei Médiaközpont. Ettől a Dera-patak és a Szentléleki-patak folyam választja el. A Visegrádi-hegység a Pomáz, egy Budapesttől északra fekvő falu és Esztergom között húzódó vonalon fekszik. A név a hegy származik a város Visegrád a Pest megyében, amely az egyik legrégebbi városa az ország régészeti jelentőségű.
Később az erózió lepusztította a tűzhányó-struktúrát, és kipreparálta a kemény andezitblokkokat a puhább környezetből, ma pedig a szirtsorozat szédítő magasságban áll őrt a Szőke-forrás-völgy fölött. A murvás-köves, meredek, csúszós ösvény figyelmet igényel, vigyázzunk lépteinkre! Komoly sérüléseket is összeszedhetünk, ha nem vagyunk elég óvatosak, vagy nincs meg a szükséges felszerelésünk. Nem csak a terep miatt nehéz haladni: alighanem az ország legvadregényesebb ösvényszakaszát tapossuk itt: a nevekkel is felruházott sziklaóriásokat kerülgetvén fantasztikus panoráma vesz körül, az erdős visegrádi-hegységi táj és a távoli Börzsöny tölti ki látóterünket. Újra az erdőbe lépve igen meredek, kellemetlenül göcsörtös csapáson haladunk. Néhol egy-egy kapaszkodólánc is indokolt lehetne e szakaszon, különösen eső után. Zrínyi Miklós Gimnázium 10.B. Ennek hiányában térdet próbáló ereszkedésre kényszerülünk, amíg a kis mellékgerinc egészen el nem keskenyedik két patakvölgy közt. Leereszkedve elvégződésén megérkezünk a Szentfa-kápolnához, mely mellett stabil vízhozamú forrás és kellemes kialakítású pihenőhely fogad.
Talán a legegyszerűbb útvonal-lehetőség, ha a Dobogó-kőről induló piros háromszög jelzést követjük. Egy másik, hosszabb és lényegesen nehezebb útvonal, ha Dömös felől követjük ugyanezt a turistajelzést; ehhez a dömösi Malom-völgyben kell elindulni a piros jelzésen, amelyből a Kaincz-forrásnál ágazik ki a piros háromszög, végighalad a Vadálló-gerincen, elhalad a Vadálló-kövek mentén és felkúszik a Prédikálószék csúcsára, majd onnan halad tovább az Akasztó-hegy felé. Végül megközelíthető a hegy Pilisszentlászló irányából is, a piros kereszt jelzésen, amely a csúcs közvetlen közelében éri el a piros háromszöget.
A faunában nagy a ritka, veszélyeztetettfajok aránya. A területen előforduló védett és fokozottan védettállatfajok száma meghaladja az ötszázat. A nemzeti park állatvilágának élőhelyei közül különleges értéketképvisel a Duna-meder, mivel néhány oxigénigényes és a szennyeződésekrerendkívül érzékeny vízicsiga-faj csak a Duna egyes szakaszain fordulelő, a világ más folyóvölgyeiben nem élnek. Ilyen a bödöncsiga és arajzos csiga. Magyarország egyik leghosszabb rovarfaja, a fűrészes lábú szöcskeegyaránt előfordul a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsönybenis, de mindenütt kis egyedszámban. A Pilisben és a Szentendrei-szigetentalálható egy másik védett sáskafaj, a sisakos sáska. A terület nagylepke-faunája is rendkívül fajgazdag. A havasi tűzlepkét nemzeti park kialakításakor találták meg a kutatók a térségben először. A Börzsöny legmagasabb részeinek kuriózuma a kis apollólepke. A Szentendrei-sziget legjelentősebb állattani értéke a fóti boglárkalepke, amely a jégkorszak utáni maradványfaj.