/ 2010. február 2., kedd - 15:04 Farkas Attila küldte be 2010. február 2., kedd - 15:04 időpontban 67 százalékkal emelkedett a DVB-T MPEG-4 kompatibilis vevőkészülékek eladása december folyamán az előző hónaphoz képest. Ezzel párhuzamosan 2009 során e készülékek átlagára a felére esett vissza. December végén a magyar háztartások 4, 4 százaléka rendelkezett DVB-T vételre alkalmas eszközzel. A földfelszíni platformot használó háztartásokkal összehasonlítva fenti arány még kedvezőbb, 19, 7 százalék. Tv előfizetési lehetőségek hazája. A Magyar Honvédség engedélyezte az érvényben lévő budapesti teljesítménykorlátozás részleges eltörlését, ezáltal sokkal kedvezőbb vételi lehetőségek biztosíthatók a Budapesten és környékén élők számára. Az Antenna Hungária Csoport folytatja a digitális hálózat kiépítését, 4 új digitális telephely elindításával a lakossági lefedettség az év végére 95 százalékra emelkedik. Hatékony karácsonyi kampány, a DVB-T MPEG-4 készülékek összesített értékesítési adata 2009 végén 19, 7% volt a földfelszíni háztartások arányában Az Antenna Hungária decemberi kampányában két további csatornát adott egy évre ajándékba MinDig TV matricás dekóder vásárlása esetén.
előírásait kell figyelembe venni, amely a természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrész – ami az Szja tv. szerint értékpapír – adóztatását a 77/A §-ban szabályozza. Ezen paragrafus (1) bekezdése alapján a magánszemély által az üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel az üzletrésznek (értékpapírnak) a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az adott eset nem minősül olyan ügyletnek, amelynek fennállása esetén az Szja tv. 77/A § (2) bekezdése szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Az Szja tv. 3. § 9. pontja f) alpontja értelmében az üzletrész szokásos piaci értéke a jogügylet (átadás) létrejöttének napján ismert, a kft. Tv előfizetési lehetőségek görbéje. beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a kft.
Rajkné Földi Júlia azzal fenyegetőzött, hogy ha az emberek nem vehetnek részt szabadon az újratemetésen, ő is a kerítésen kívül marad, csak ott helyezi el a virágait. Erről informális csatornákon az ekkor már nagy hatósugarú pártellenzék is gyorsan tájékoztatott, így a botrány lényegében már a politikai nyilvánosság előtt zajlott. A pártvezetés szinte az utolsó pillanatban adta be a derekát: a végül hatodikára tett temetés előtt alig 12 órával beleegyeztek a Kerepesi temető megnyitásába. A zsarnokság dőzsölt és ülte torát, És százezrek vérével festette bíborát – a kommunista mártírok emléke előtt tisztelgő munkás gyászinduló Rajk László temetésén új értelmet kapott; itt ugyanis a gyilkosok is kommunisták voltak, és ezt most már nyilvánosan, köntörfalazás nélkül ki kellett mondani. "Ezek egymást is gyilkolják" "Ha szegény Laci élne, most biztos közénk lövetne" – mondta Rajk egyik hajdani barátja a temetésen megjelent több százezres tömeget látva az ismert politikai anekdota szerint. A temetés rendben zajlott le, de utána a Battyhány-örökmécseshez átvonulók között már az volt a jelszó, hogy "nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! "
Az 1956-os forradalom bukása után Kádárék két évre Romániába deportáltatták az özvegyet és gyermekét, ifj. Rajk Lászlót. Később, 1962-ben egy párthatározattal akarták lezárni az ügyet, amelynek előkészítése során megsemmisítették a per tárgyalási és nyomozati iratait, köztük az egyes kihallgatásokról készült magnófelvételeket és azok legépelt szövegét. Zinner Tibor szerint a Rajk-ügyből indult ki a rendszer tömegterrorja. A korabeli társadalmi modell alapján kiszámítható, hogy a politikai okból elítéltek sorsa a rokonsága révén minden harmadik családot érintette. Az 1956 előtt börtönbe vetettek 92 százaléka munkás és paraszt volt, azaz a társadalom önmagát zárta rács mögé. Ahogy Princz Gyula államvédelmi őrnagy fogalmazott: "Miénk a börtön, magunknak építettük. "
(Ahogy vélhetően ők, Rajkék is valamelyik elkobzott vagyonból választották korábban. ) Lehet, hogy csak városi legenda az állítólag a Rajk László 1956-os, több százezer ember által fölkeresett, Rajk Júlia által kiharcolt újratemetésén a korábbi harcostársak között elhangzott mondat: " Ha szegény Laci élne, de közénk lövetne… " De, ahogy Pető Andrea is írja, mivel férje könyörtelen kommunista volt, Rajk Júlia " bármit tett vagy gondolt, azok számára, akik akkor jogsértések áldozataivá lettek, ez a sérelem marad az elsődleges. " A könyv viszont fontos tudományos tett, főleg akkor, amikor már nem az antikommunizmus, hanem a "gender" válik a politikai közösségképzés hívószavává.
Ebben az értelmezésben az '56-os forradalom egy baloldali fordulat következménye, amelyet a szocializmus megjobbításáért vívtak. Sajnos mind a magyar, mind a nemzetközi közvélemény jelentős része a mai napig hitelt ad ennek a történelemhamisító narratívának. A nemzeti oldalnak mindent meg kell tennie azért, hogy végre mindenki számára világos legyen, hogy 1956-ban az elgyötört, szabadságvágyó magyar nép szállt szembe a szovjet típusú kommunista diktatúrával, nem pedig baloldali forradalom zajlott le.
Endre 1936-ban sikertelen kísérletet tett öccse meggyőzésére, de hasztalan. 'A nemzetiszocializmus (…) a proletariátus felszabadításának egyetlen lehetőségét nem a burzsoázia és a még megmaradt polgári rend kiirtásában vagy felszámolásában látja, hanem egy, a természetes fejlődés és a természetes társadalmi rend helyreállítását szolgáló társadalomszervezésben, és a nemzetgazdálkodás átszervezésében. Társadalmi privilégiumokat nem ismer el, s ilyet senkinek, még a proletariátusnak sem hajlandó adni', írta visszaemlékezve e hiábavaló meggyőzési kísérletre Nyilvánvaló, hogy mindkét személyt a nemzetiségi kérdés és a szociális állapotok megoldatlansága radikalizálta a szélsőségek felé: Endre a nyilasok, László a kommunisták politikai koncepcióit választotta, és ezek közösek voltak abban, hogy elutasították a történelmi előjogokra épülő társadalmi és politikai állapotokat. Hozzá kell tennünk: Endre nyilassága nem jelentett szükségszerűen eliminatorikus antiszemitizmust: számára a zsidóellenesség a kapitalizmusellenesség egy részlete volt csupán. "