Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot 2013. április 7., vasárnap, 16:44 Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek. Magyarország 1848-as nagy átalakulásának eseménysorából március 15. pesti forradalmát választotta nemzeti ünnepnek a történelmi emlékezet. Index - Belföld - 1848 méteres magyar zászlóval fedik be az Andrássy utat március 16-án. Az eseményeket szemlélve ez tökéletesen érthető: a Landerer-nyomda elfoglalása, Táncsics kiszabadítása, a pesti városházán történtek könnyen megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját. Maga a pesti forradalom azonban - a városban székelő kormány vagy az itt ülésező parlament híján - konkrét eredményekben nem volt különösen gazdag: az uralkodó Bécsben volt, az országgyűlés Pozsonyban.
18. § Mindegyik minister azon rendeletért, mellyet aláír, felelősséggel tartozik. 19. § Az ország közügyei felett Ő Felsége, vagy a nádor s királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten álladalmi tanács állíttatik fel, melly a legközelebbi országgyülésen fog állandóan elrendeztetni. 20. § Az Ő Felsége személye körül leendő minister mellé a kivántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. 1848. évi III. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei. kanczellária előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 21. § A 7. §-ban említett, s egyenesen Ő Felségének fentartott tárgyakat, a személye mellé rendelt felelős magyar minister fogja, a mellette levő álladalmi tanácsnokokkal és személyzettel kezelni. 22. § A magyar kir. kanczellária többi előadó tanácsosai a 19. §-ban említett álladalmi tanácsba fognak áttétetni. 23. § A magyar királyi helytartó tanács s az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakításánál is szemügyben tartandó 1791:58-ik törvénycikkre való figyelemmel felosztatnak.
Ekkor még nem taszította nemzetünket a pusztulás lejtőjére egy köztörvényes hordószónok bűnöző, aki elsikkasztotta a Zemplén vármegyei árvák pénzét (az árva pénztárat), és akinek akkora szerencsejáték adósságai voltak, hogy az általa viselt ruhákon is zálogjog volt. De április 11-én ez a hordószónok még kordában volt tartva és győzött a józan politikai megfontoltság. Ekkor még a nemzet és királya Habsburg V. 1848 április 11.5. Ferdinánd együtt tudott működni. Fontos április 11-e, mert szabadságharcosaink az ekkor elfogadott törvények védelmében fogtak fegyvert, és ez a nap adott később is erőt a szabadságharc bukása után a nemzet politikai küzdelmeinek. Április 11-e alapozta meg az 1867-es osztrák – magyar kiegyezést és lett alapja a hazánkban ma is fennálló demokratikus államrendnek. Tehát, míg március 15-én mindössze annyi történt, hogy elhangoztak szép szavak és eltelt egy lelkesítő nap, komolyabb jogi és politikai következmények nélkül, addig április 11-e, mindmáig kihat országunk jogrendjére. Hazánk nemzeti egysége és politikai függetlensége hosszú idő után 1848. április 11 és 1848 szeptember 25/október 2 között – Batthyány Lajos megválasztása és lemondásáig- valósult meg újra, hosszú évszázadok után.
ma: 2022. április 8. Névnap: Dénes – 1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket a király – ünnepélyes külsőségek között – április 11-én szentesítette. Az áprilisi törvények rendelkeztek a független felelős magyar minisztérium felállításáról (III. tc. ), az évenként összehívandó népképviseleti országgyűlés rendjéről (IV–V. ), Magyarország és Erdély uniójáról. ( VII. tc. ), a közteherviselésről (VIII. Az áprilisi törvények | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. ), az úriszék, a papi tized megszüntetéséről (XI. XIII. ), hitelintézetek felállításáról (XIV. ) és az ősiség eltörléséről (XV. ). A törvények között szerepelt számos további polgári törvénycikkely, amely a sajtóra, a vallásra, az egyetemre, a színházra vonatkozik. A törvénykönyv azonban – minden erénye mellett– sok kérdést nyitva hagyott. Nem rendezte, nem rendezhette egyértelműen Magyarország Ausztriához fűződő viszonyát, nem fejezte be a parasztság terheinek felszámolását, és nem készült a kor követelményeinek megfelelő nemzetiségi törvény sem.
Vissza az oldal tetejére
(kép) (színes litográfia) (ismertető) Klauzál Gábor portréja Encyclopaedia Humana Hungarica, 7. – Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867) (litográfia) Eötvös József élete A hajdúböszörményi Eötvös József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja (összeállítás) Neumann Kht. Color Plus Multimedia Ismertető Impresszum © Copyright Főoldal
Törvényt királyi leiratban az uralkodó is kezdeményezhetett. A másik lehetőség az volt, hogy az országgyűlés az uralkodóhoz intézett feliratban kezdeményezett jogszabályt. Ebben az esetben az alsótábláé volt a kezdeményezés joga, üzenet formájában juttatták el javaslatukat a felsőtáblának. Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása 1848 nyarán A főrendek nem kezdeményezhettek törvényt, viszont blokkolhatták a javaslat királyhoz vezető útját. Ebben az esetben a törvényjavaslat csírájában kimúlt. Megtehették azt is, hogy átdolgozásra visszaküldték a javaslatot az alsótáblának, ahol a követek újra megtárgyalják azt, majd megint elküldték a főrendeknek. 1848 április 11 mars. Ők ismét megtárgyalták, és vagy visszaküldték, vagy átengedték. Eközben az udvarral is egyeztetni kellett, hogy olyan törvényszöveget fogalmazzanak meg, amelyet az uralkodó várhatóan szentesít. Egy-egy törvény a politikai erőviszonyoknak megfelelően tízszer is megjárhatta az alsó- és felsőtábla közötti utat. Amennyiben a felsőtábla elfogadta javaslatot, a felirat a királyhoz került, aki vagy elfogadta a kezdeményezést, vagy elutasította.
Az első fordulóban a Demokratikus Koalíció (DK) által jelölt Dobrev Klára nyerte meg a "baloldali" előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyét - közölte az előválasztás hivatalos honlapja pénteken hajnalban az MTI szerint. A végleges eredményről az Alfahír a két napon át folyamatosan frissülő cikkében már éjjel beszámolt, azt ugyanis nem hajnalban, hanem éjjel 1:30-kor tették közzé a hivatalos Facebook-oldalon, de most önmagában nem is ez az érdekes – hanem az, hogy az MTI most először számolt be önállóan egy, az előválasztással kapcsolatos hírről. Eddig ugyanis az ellenzéki adófizetők pénzéből is működő állami hírügynökség teljes cenzúra alatt állt, az előválasztásról vagy sehogy, vagy pedig közvetve – például fideszes lejárató közleményekben mellékesen megemlítve – írt le egyetlen sort is. Megtörtént a csoda: megjelent az állami hírügynökség első híre az ellenzéki előválasztásről | Alfahír. Azaz hiába vett részt több, mint 600 ezer magyar állampolgár egy politikai eseményen, a közmédia szerint ez nem tartott közérdeklődésre számot. Más kérdés persze, hogy a feloldott cenzúra ellenére annak a fideszes kommunikációs panelnek meg kellett jelennie a hírben, hogy az ellenzéki előválasztás valójában egy "baloldali előválasztás", ami tényszerűen nem igaz, hiszen sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem baloldali szervezet.
A pártok most létrehozták az weboldalt, melyet az Országos Előválasztási Bizottság a jövőben folyamatosan frissíteni fog az előválasztáshoz kapcsolódó információkkal. Az oldalon helyet kaptak az előválasztás legfontosabb technikai részletei, úgy mint az előválasztás időrendje, vagy a jelöltté, jelölőszervezetté válás feltételei. Ezek mellett olvasható a hat párt vezetője által, decemberben tett értéknyilatkozat is, valamint azok a közös kiállások, javaslatok, melyeket a hat párt vezetői és képviselői tettek az elmúlt időszakban. Hetek Közéleti Hetilap - Dobrev Klára nyerte az ellenzéki előválasztás első fordulóját. Közös közleményükben azt írják: a következő hónapokban ez a honlap lesz az előválasztás hivatalos információs platformja, így arra biztatnak mindenkit, hogy használja bizalommal az előválasztással kapcsolatos tájékozódásra. Ellenzéki összefogás előválasztás honlap miniszterelnök jelölt politika Magyarország
Dobrev Klárával az Apró család harmadik generációja jelentkezik be a politikai küzdelembe. Sokszor, sok helyen írtak már arról, milyen morális kérdéseket vet fel a kommunista nagypapa, az Apró-dinasztiát alapító keményvonalas Apró Antal által a zsidó tulajdonosától rekvirált szemlőhegyi villából induló család története. Most azonban nem erről szeretnék elsősorban írni, hanem az elmúlt hetven év szisztematikus hatalmi térfoglalásáról, amelyet az Apró klán oly sikeresen megvalósított. Dobrev klára honlapja i e. A Petar Dobrev személyében a bolgár kommunista elittel megerősített család hatalmát 1989-90-ben sikeresen átmentette és megszilárdította, majd a rendszerváltás korai éveiben a politika és az üzlet határán tevékenykedő posztkádári technokrata elit prominenseiként erősítették pozícióikat. A család ekkor az átlagemberek számára láthatatlan volt, de a velük ezer szálon összefonódó MSZP-n keresztül jó hozzáférésük volt a közhatalomhoz, ami elengedhetetlen volt üzleti érdekeltségeik fenntartása szempontjából. Apró Piroska többek között olyan tisztségeket töltött be, mint a Magyar Hitelbank, a Hungexpo és az Eximbank igazgatótanácsi elnöksége, de volt Horn Gyula kabinetfőnöke is.