Janus Pannonius 3 foglalkozás (er. Csezmicei János 1434-1472) Költő. A magyar irodalom első nagy alakja, s mint ahogy a Pannónia dicsérete című epigrammájában büszkén hirdeti, hazáját ő vezette be az európai irodalomba, Itália-szerte elismert humanista verselő. Latinul írta műveit. El Tananyag ehhez a fogalomhoz: Mit tanulhatok még a fogalom alapján? További fogalmak... epigramma ( gör. Pannónia discrete műfaj . =rávésés, felirat)Költői műfaj. Az ókori görög költészetben alakult ki. A sírversekből alakult ki a görög költészetben; tömörségét, pontosságra törekvését ebből őrizte meg. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költés hendekaszillabus ( gör) Az antik időmértékes vers egyik sorfaja. Tágabb értelemben minden 11 szótagos antik sorfaj gyűjtőneve. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Az ógörög sírversből kialakult lírai műfaj: rövid, gondolati tartalmú, csattanós befejezésű költemény. Versformája majdnem mindig disztichon. Pl. : Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokai. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Berezeli A. Károly fordítása) az ókorban síremlékekre, emlékművekre és fogadalmi tárgyakra vésett rövid verses felirat Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás műfaj költemény disztichon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! "
Gyakran jellemzi a műfajt ellentétek egységbe foglalása. Az epigramma témája, hangneme, célja szerint igen változatos: megörökíthet gyászt, szerelmet, sokféle életmozzanatot; van tanító, harci, gúnyos (szatirikus) és politikai változata is. Kedvelt versformája a disztichon, de más versformákban is gyakori. Története [ szerkesztés] Eredetileg az ókori görögöknél az epigramma egy verses feliratot jelentett sírköveken ( sírfelirat) vagy más tárgyakon, majd az i. e. VI. századtól önállósult lírai műfajjá vált. A görögöknél még komoly, érzelmes hangulatú, majd később a rómaiaknál már csípős, szatirikus jellegű. Példák [ szerkesztés] Szimónidész (Kr. 5-6. sz. ) nevéhez fűződik a hősi epigramma leghíresebb változata: "Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. " Kölcsey Ferenc: Huszt "Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
Római epigrammákba gyűjtötte ezeket. Nagyobb terjedelmű dicsőítő költeményeit pedig a panegirikuszban foglalta össze. 1458-ban Mátyás király kancellárja lett nagybátyja, ô pedig 1459-tôl pécsi püspök és feudális nagyúr lett. Visszavágyódott Itáliába. Buda szellemi szegénysége akadályozta további kibontakozásában. Itáliai vágyakozásai késztették arra, hogy megírja Galeotto Marziónak című versét. Ezt mentegetőzésként írta gyengébb versei miatt. 1465-ben kiment Itáliába. Költőnek tartja magát, a költészetet fontosnak tartja, a költészetért ír, ráadásul gyakran magáról, saját gondolatairól. Tartalom: A műfaj epigramma, ami eredetileg görög sírfelirat volt, itt már csattanós vers, ami egy felvezetőből és egy ezzel ellentétes utótaggal zárul. Ennek megfelelően az első sor magasztalja az olaszok kutúrát, a második már megemlíti, hogy kezd Magyarország is felnőni melléjük, mert a harmadik sorban kiderül, hogy a költő az ország szülötte, így pedig a negyedik sor szerint neki köszönhető e felemelkedés.
Győri könyvtár: 125 éve szívügyünk az olvasás! Győr közkönyvtára működésének 125. évébe lépett. Nagylelkű adományozóknak köszönhetően a XIX. század végén létesült városunk első nyilvános könyvgyűjteménye. Előbb helyben, gázlámpa fényénél lehetett olvasgatni a városházán, később a történelem viharai számos változást, költözést, összevonást, fejlesztést, építkezést hoztak.