"Hiszek abban, hogy a rossz döntéseknek legalább töredékét sikerül módosítani, és lehet nevelni a fiatalokat arra, hogy a jövőben is érdemes küzdeni közös kincsünkért, az épített és természeti örökségért" (Ráday Mihály) 79 éves korában meghalt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, épített örökségünk megőrzéséről szóló műsor készítője, Budapest díszpolgára. Ráday Mihály halálhírét a családja közölte. Ráday mihály gyermekei videa. A Budapesten született Ráday a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként, illetve az ELTE-n művészettörténészként végzett. Édesapja a neves színész, Ráday Imre volt, édesanyja, Ferda Erzsébet Magdolna divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van. Ráday a hatvanas évektől kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, és miközben több ismert műsor rendezője vagy operatőre volt (Mi újság Pesten?, Keménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció), az igazán legendás alkotása, amiről egy ország ismerte meg, a 30 éven át futó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozó műsora, amelynek ötletgazdája, szerkesztője és házigazdája is volt.
Sorozatok közül: Kínai tájak emberek, A világ metrói. Itthon: Ráday Mihály: "Nem kellene Budapestből Dubajt csinálni" | hvg.hu. Rendezőként is jegyzett sorozatok: A tegnap városa – Nagyvárad, Wekerle 100, Magyarok Izraelben, Ízes életek. Katona Tamással együtt vezette Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyei c. 14 évig tartó televíziós sorozatot. Az ország, mint "a városvédő Rádayt" tartja számon 1980-ban indított és 31 éven tartó sorozata következtében, mellyel az épített örökség megismertetése, megszerettetése s az érte való cselekvés érdekében végzett buzdítással ért el jelentős eredményeket határainkon innen és túl.
Ez volt az örökségvédelem erőssége. Ma sokszor, nem ismerve a konkrét helyet és gondot, irreális dolgokat követelnek a hivatalnokok örökségvédelmi indokokkal. Ön szenvedélyesen védi az épített örökséget. R. : Igen, egyrészt azért, mert 2010-ig a televízióban tudtam ezt művelni, félévente bejártam a magyarlakta területeket. Meghalt a városvédő - Ráday Mihályra emlékezünk (fotósorozat, videó) - H Plusz+. Azóta hetilapokban, folyóiratokban kapok teret, a Lánchíd témáját épp a Magyar Hangban írtam meg ezen a héten. Egy időben, mint egy mai beszélgetős tévéműsorban, Katona Tamás történésszel csacsogtunk a televízióban az 1848-as forradalom és szabadságharc történéseiről, csak éppen rengeteg információt közölve, mert fontosnak tartottuk, hogy a nemzet megemlékezzen a fontos történelmi eseményekről és karbantartsa azok emlékhelyeit. És még ma is megállítanak az utcán idősebbek éppúgy, mint huszonévesek, hogy elmondják, látták, szerették és hasznosnak tartották a műsoraimat. És a történelmi események mellett egy történelmi épületnek a hangulata is fontos, nem elég meghagyni a külső falakat, a belső tereket is meg kell őrizni, mert számos épület egy bizonyos céllal épült.
A megszűnés körülményeiről maga Ráday nyilatkozott úgy, hogy az okok számára sem voltak világosak, vele senki sem beszélt azokról. Saját elmondása szerint az akkori ügyvezető nyugdíjba szerette volna küldeni, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ez azonban végül elmaradt. Hiába írták alá több ezren azt a petíciót, amit a műsor folytatásáért indítottak. Műsorának kezdeti éveire esnek országszerte a helyi városvédő szervezetek megalakulása is, így például a Budapesti Városvédő Egyesület, amelynek elnöke is volt Ráday. Ráday mihály gyermekei film. Ezt 1982-ben alapították, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, 1991-ben pedig a művészi értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatásával, megóvásával foglalkozó Nemzeti Panteon Alapítványt. " Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, "társadalmi munkás" háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik " – mondta erről a munkáról tavaly a adott interjújában.
A hagyományos tepertős pogácsa uniós eredetvédelem alatt álló különleges mezőgazdasági termék, és mint ilyen, pontosan le van írva, hogyan is kell kinéznie, miből, hogyan kell elkészíteni. A "Magyar Pékek Fejedelmi Rendje" szerint azonban a termékleírás nem megfelelő, ezért módosítást nyújtottak be. Amúgy a rend kérte anno az uniós minősítést is.
Tepertős pogácsa a hagyományos különleges termékek uniós listáján Uniós védelmet kapott a tepertős pogácsa Az Európai Bizottság 2013. november 14 -én nyilvántartásába vette és ezáltal jóváhagyta Magyarország "Tepertős pogácsa" elnevezésre benyújtott bejegyzési kérelmét a hagyományos különleges termékek jegyzékébe. A tepertős pogácsa védelme lényegében azt jelenti, hogy a tepertős pogácsát továbbra is mindenki úgy készítheti el, ahogyan akarja, de aki nem a hivatalos receptet használja, az nem alkalmazhatja a védettséget jelentő elnevezést és a kapcsolódó uniós jelvényt. Index - Gazdaság - Hová tűnt a tepertős pogácsa?. Nyilvántartásba vétel: A történet 2007 áprilisában, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendi gyűlésén kezdődött, ahol Nagy Zsuzsánna Anikó (Baltás Lászlóné) ismertette a tagsággal az általa előkészített tepertős pogácsa munkaanyagot. Ezt követően Oláh Gyuláné, Nardai Anita és Csóti Erika segítettek kialakítani azt a beadványt, amely alapján megkezdődhetett a védelmi procedúra. Az azóta eltelt évek jellemzően azzal teltek, hogy – a Vidékfejlesztési Minisztérium szakjogászai nak segítségével – az igényelt kiegészítésekkel az eredeti dokumentáció pontosításra kerüljön kifogástalan, formába öntve, az újabbnál újabb uniós igénypontoknak megfelelő válaszok megadásával.
Németország kifogásolása alapján törlésre kerültek a liszt minőségi paramétereire vonatkozó előírások. Ausztria kifogása alapján megerősítésre került, hogy a bejegyzés iránti kérelem kizárólag a "Tepertős pogácsa" magyar elnevezés hagyományos különleges termékként történő oltalmazására irányul. Az uniós védettség – 2013. november 14. Tepertős pogácsa a hagyományos különleges termékek uniós listáján. nyilvántartásba vétel óta - után, magát az elnevezést is megkapta a tepertős pogácsa, mégpedig "a magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény", illetve a "hagyományos különleges termék" megjelölést. A bejegyzett elnevezés-az 1216/2007/EK rendelet 2. cikke szerint- " Tepertős pogácsa" azzal a kiegészítéssel, hogy a termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja: "magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény". Magyarországon, azon pékáruknak, amelyeket tepertős pogácsa néven forgalmaznak, folyamatosan meg kell felelniük az előírt standard – nek, amelyek meghatározzák az összetevőket és a termék formáját is. A termékleírás szerint a magyar tepertős pogácsa kerek, henger alakú, és darált tepertőt, valamint sertészsírt tartalmaz, élesztővel lazított, omlós, vagy leveles szerkezetű.
Amikor a tészta alaposan kidolgozódott, fél órát hagyom pihenni, ezután háromszor hajtom és ismét pihentetem fél órát, majd megint háromszor hajtom és pihentetem fél órát. Ezek után már lehet nyújtani kb egy haránt új vastagságúra, nem lesz alacsony a pogácsa nem kell megijedni, mert a hajtásoktól szépen kirúgja magát. Én rácsozás helyett a pogácsaszaggatóval szoktam a tetejére mintát vágni. Változik a tepertős pogácsa termékleírása – Merőkanál.hu –. 180 C°-on alsó-felső sütésen 25 percet sütöm. Különlegesség: Aki szereti tehet a tésztához borsot vagy kevés tört paprikát is, ettől pikánsabb lesz az íze, én a tetejére szolktam szórni.
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke, Selmeczi László szerint míg a hagyományos fagyizókban 30 százalékos a gyümölcstartalom a fagylaltokban, addig az albán fagyik gyümölcsöt nem nagyon láttak, növényi tejszínt, habosítót, emulgálószereket viszont annál inkább. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha rosszul választunk, színes és mesterséges levegőt eszünk viszonylag olcsón. Persze tele cukorral, egy normál fagylalt levegőmennyiségének a többszörösét fogyaszthatjuk el. Fotó: Soós Lajos / MTI
Ilyen védelem alatt áll még például a pármai sonka, a görög feta, az olasz szardínia, vagy gorgonzola, vagy a francia roquefort sajt. Ezek a termékek, amennyiben pontosan az előírásoknak megfelelően készülnek, amely pontos instrukciókat az uniós "lajstromozásnál" is rögzítenek – viselhetik az EU-s szimbólumot, amely Európa minden országában azonos és egyértelműen jelzi a termékek eredetiségét. A harmadik csoportba a tepertős pogácsa-típusú termékek tartoznak, ezek a " hagyományos különleges termékek" (HKT). Ezek a termékek összetételükben, vagy az előállítás módjában hagyományosak, anélkül, hogy valamely földrajzi területtel kizárólagos kapcsolatban lennének. Különlegesek egyedi elkészítésük miatt, és hagyományosak, mert legalább egy nemzedék (legalább 25 év) óta jelen vannak, és ilyen szempontból tradicionálisnak tekinthetők az adott államban. Máig 43 termék kerülhetett fel erre a listára, magyar vonatkozásban elsőként szerepel itt a tepertős pogácsa. Jelenleg elbírálás alatt áll a magyar " rögös túró " lajstromozása – aki élt hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön, az tudhatja, hogy mennyire egyedülálló a magyar túrós tésztánál használt túró… A tepertős pogácsa ezzel egyébként olyan illusztris listára került, amelyen az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano sonka vagy a nápolyi pizza is szerepel.