A katolikus egyháznak erre a tájékoztatási rendszerre kellene fókuszálnia. Annak ellenére, hogy közismert a felekezet álláspontja a családtervezés természetes folyamatába való beavatkozásról, most mégis többen felszólaltak Veres András kijelentései ellen. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Index - Belföld - Bűn a lombikbébiprogram a győri megyéspüspök szerint. Az édesanyák felháborodása szinte tapintható a médiában napok óta – megszólaltak, akik most próbálkoznak, de a hangok közt akad, aki épp várandós "bűnben fogant" gyermekeivel, és olyan is, aki már karjában tarthatja gyermekét, hála a lombikprogramnak. Egyikük ki merte mondani, amit a legtöbb hasonló cipőben járó nő át tud érezni: "A lelkem is eladnám az ördögnek, ha csak úgy lehetne gyermekem! " Mások egyszerűen értetlenek, szerintük Isten nem engedte volna az eljárás megszületését sem, ha ez bűn lenne, ezek a gyerekek inkább különleges ajándékok. Viczián Viktória, Miss Earth Hungary számára azért okozott fájdalmat a Püspök úr kijelentése, mivel ő maga is lombikbaba. Szülei tíz évig várták érkezését, ezért a szépségkirálynő és szülei is mind hálásak Istennek, a sorsnak és az orvosoknak, amiért ő világra jöhetett.
Nem volt kérdés, hogy csak a lombikkal próbálkozhatnak. "Az életünk teljes és boldog lett volna gyermek nélkül is, de mi vágytunk a mi kis csodánkra. A kezelés alatti kellemetlenségeket a fogunkat összeszorítva csináltuk végig" – idézi fel az út elejét Szilvia, majd így folytatja: "a férjemet nagyon megviselte ez a próbatétel, a kapcsolatunkat azonban megerősítette. Április elsején volt a beültetés. Két embriót kaptunk a hétből. Egy csodás ikerpár növekszik a hasamban. Kanadai Magyar Hírlap – Veres püspök a lombikokról. A másik öt embrióról még nyilatkozni fogunk. Úgy döntöttünk, hogy az orvostudománynak ajánljuk fel. Így talán segítünk a lombikprogram fejlődésében is. " A várandós nő döbbenten áll Veres püspök nyilatkozata előtt. Ő úgy véli, ha a lombik bűn lenne, akkor nem jött volna létre a felfedezés, a kísérletek, a fejlődés. Sőt, a lombik gondolata sem született volna meg, mert Isten nem hagyja, hogy megfogalmazódjon, és amikor ilyen téziseket hall, ráadásul Isten szolgájától, akkor egyenesen úgy érzi, mintha a néhány hónap múlva születendő kislányát és kisfiát bántanák.
Az életkor mellett a túlsúly vagy a túlzott soványság is rontja a fogamzóképességet. A férfiak meddőségét a spermiumok alacsony száma, illetve nem megfelelő minősége is előidézheti. Meddőségről akkor beszélhetünk, ha 12 hónapja próbálkozik egy pár, hogy gyermekük legyen, és mégsem sikerül, ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni. A kivizsgálások: nőgyógyászati, ultrahang, labor, valamint megnézik az ondót, és feltérképezik a teljes peteérési ciklust. A terméketlenséget okozó alapbetegség gyógyítása történhet gyógyszeres kezeléssel vagy operációval. Ha ez nem vezet eredményre, úgy marad a mesterséges megtermékenyítés. Dr. Kőrösi Tamás – Kaáli Intézet A helyszín ugyancsak Győr, de a Kaáli Intézet. „A LELKEMET IS ELADNÁM AZ ÖRDÖGNEK, HA CSAK ÚGY LEHETNE GYEREKEM” – MEDDŐ NŐK ÉS EGY NEVES SZAKEMBER IS VISSZAUTASÍTJA VERES PÜSPÖK NYILATKOZATÁT. Dr. Kőrösi Tamás lassan négy évtizede szülész-nőgyógyász, és 17 éve irányítja a kisalföldi megyeszékhelyen található meddőségi centrumot. Az orvos-igazgató – aki maga is hitét gyakorló katolikus, keresztény ember, egykori pannonhalmi bencés diák –, úgy véli: Edwards professzor nem véletlenül kapott Nobel-díjat 2010-ben a lombikbébi-eljárás kidolgozásáért.
Skrabski Fruzsina elismeri az Echo TV-s interjúban, hogy az Egyház bűnösnek tartja, de ezt nem annak tulajdonítja, hogy lombikozás révén szétválasztotta a gyermeknemzést a házastársi aktustól, hanem annak, hogy őt, aki saját bevallása szerint "minden magzatnak esélyt adott az életre" egybemossák azokkal, akik megsemmisítik a be nem ültetett magzatokat. A különbségtétel, amiről beszél, fontos, de távolról sem elegendő ahhoz, hogy mint mondja legyen "katolikus lombikozás". A lefolyóba öntött vagy lefagyasztott életektől független katolikus tanítást a mesterséges megtermékenyítésről Fruzsina látszólag nem érti, noha kifejti Veres András püspök atya is, és az Echo TV-ben Fruzsinával beszélgető Jobbágyi Gábor jogászprofesszor is – de szimplán a Katekizmusban is elolvashatná. Az írás elolvasható itt.
Veres András szerint azok, akik mégis csatlakoznak a programhoz, tudatlanságból teszik. Ahogy korábban megírtuk, kritikus szellemű szentbeszédet tartott Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke augusztus 20-án a Szent Jobb körmenethez kapcsolódó szentmisén. Bár az MTI a beszédből készült tudósításából kihagyta a kormányt ostorozó részeket, a megírta, hogy az egyik ilyen a lombikbébiprogram támogatásáról szólt. Vagyis a püspök szerint az erről szóló döntés egy, a "jószándék köntösébe bújtatott törvény", amely "figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet". A püspöknek az a problémája a módszerrel, hogy a programban több embriót hoznak létre, mint amennyit aztán beültetnek, a többit pedig elpusztítják. Ennek szerinte egy keresztény számára elfogadhatatlannak kell lennie. Verest ennek nyomán a Magyar Nemzet kereste meg, arra kérve, fejtse ki részletesebben az álláspontját. A csütörtökön megjelent interjúban a püspök azt mondta: nem üzent hadat a lombikbébiprogramnak, szerinte azonban a katolikus egyház tanítása e kérdésben nagyon egyértelmű, a keresztény értékek e téren mást diktálnak.
Ezeket ember saját kezdeményezésből szét nem választhatja. Ezért bűn a fogamzásgátlás is minden esetben, és ezért bűn a mesterséges megtermékenyítés is, még akkor is, ha nem maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott magzatok. Az Egyház tanítja, hogy a gyermeknek joga van hozzá, hogy a házastársi aktusból foganjon meg külső beavatkozás nélkül, ezért a gyermek jogait védi az Egyház, amikor tiltja a mesterséges megtermékenyítést még akkor is, ha nem maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott magzatok. Ha maradnak hátra lefagyasztott vagy kidobott embermagzatok, az nyilván súlyosbítja a mesterséges megtermékenyítés bűnét. Viszont az, hogy "minden magzatnak esélyt adnak", nem teszi jóvá, csak kevésbé rosszá a mesterséges megtermékenyítést. Az Egyház tanítása szerint a gyermek ajándék, nem pedig jog. Gyermekre vágyni jó dolog, és az új élet létrehozása jó dolog, de a katolikus erkölcstan szerint bűnt semmilyen jó cél nem szentesít, beleértve a mesterséges megtermékenyítés erkölcstelen eszközét.
ANAKREÓN (i. e. 572? – 487? ) görög költő Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő, s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre… Töredék a halálról - Görög költők antológiája. (Vál. és szerk. : Falus Róbert. ) Európa, Bp., 1959. 151. Radnóti Miklós; Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborut emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít. Gyűlölöm… Uo. 153. Radnóti Miklós; A tűz, a vas hatalmát a nő, ha szép, legyőzi. A természet bikáknak… - Uo. 584. Devecseri Gábor; Kis tücsök, de boldog is vagy, hogy a lomb között a fákon, cseppnyi harmatot ha ittál, mint király dalolsz kevélyen… Az öregség sem kinoz meg, Föld szülötte, dal barátja, vértelen, bölcs, illetetlen! istenekhez vagy hasonló. A tücsökhöz – Trencsényi-Waldapfel Imre: Ember vagy. Európa, Bp., 1979. Anakreón gyűlölöm verselése, anakreón - gyűlölöm anakreón verselése anakreóni sorok: jambikus lejtésű időmértékes. 415. Trencsényi-Waldapfel Imre.
A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon, fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már, oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még. Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő, s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre... fordította: Radnóti Miklós forrás:
Innen már csak egy lépés, hogy szembenézzen a halállal. Amikor ezt megtette, még nem volt roskatag aggastyán, éppen csak megőszült, és a fogai megfeketedtek (de még nem hulltak ki). Ha már nagyon idős lett volna, és az élet már csak teher a számára, akkor valószínűleg eljutott volna az elmúlásba való beletörődésig. De még nem volt annyira öreg: éppen csak felsejlett előtte a komor jövő és a fenyegető vég. Ezt a sejtelmet fogalmazza meg a versben. Töredék a halálról A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon, fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már, oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még. Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet, ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő, s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre… (Radnóti Miklós fordítása) Műfaja dal (egynemű érzést fejez ki, epikus vagy dramatikus elemeket nem tartalmaz). Hangulata elkeseredett, előadásmódja közvetlen. Témája a közelgő halál, az elmúlás. Alapgondolata az, hogy a halál ismeretlen, ezért félelemmel tölti el az embert.