↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: Ki ne tapasztalná, mennyire nehéz ma eligazodni nő és férfi kapcsolatában? Az elmúlt 60-100 év alapvetően megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nő helyét a világban. Szendi Gábor a nagy sikerű Nő felemelkedése és tündöklése című könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nőben és a férfiben. Legújabb kötetében azt elemzi, milyen erők és fordulatok összhatására született meg az "új nő", és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövőben. Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése. A szerző szerint a 19-20. század során "belepiszkáltunk" saját evolúciónkba, amitől nő és férfi kapcsolatában alapvető fordulat állt be. De nem egyszerűen a viszonyok rendeződtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nő teste, változik egész lénye. Szendi állítja: manapság különösen fontos az evolúciós önismeret, mert csak ebből érthetjük meg igazán vágyainkat, kudarcainkat, helyünket az új világban.
A boldogság mindenkinek alanyi jogon jár? Rosszul csinálunk valamit, ha nem vagyunk boldogok? És akkor mi van, ha változtatni szeretnénk, és nem akarunk tovább boldogtalan, szorongó életet élni? Hogy válhatunk olyanná, amilyenek lenni szeretnénk? A Pozitív nap rendezvényén Szendi Gábor pszichológus többek között a fenti kérdésekre adott válaszokat. Szendi Gábor Milyen a boldog élet és hogy érhető el? A boldogságkutatás korszakát éljük, így számos tanulmány és felmérés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi is az a boldogság és hogyan mérhető. Szendi gábor facebook like. A kutatásokból kiderült, hogy az anyagi jólét nem azonos a boldogsággal, azonban a szeretet megléte lényeges eleme a boldog életnek. És mi kell még? Viktor Frankl szavaival élve: "az ember célja az értelem keresése". Azaz a boldogság tulajdonképpen az értelmes életből fakadó elégedettség, annak megélése, hogy aktív alakítója vagyok az életemnek, van célom, amit szabad akaratomból választottam. Hogyan élhetünk értelmes életet? Egyrészt elengedhetetlen, hogy kibontakoztassuk a képességeinket, akár azon az áron is, hogy szembemegyünk a fogyasztói társadalom vagy az iskola sablonos megoldásmódjaival.
Április 23-án fedi majd fel a Szkeptikus Társaság, kinek ítéli oda az idei évben a Laposföld-díjat. Plot twist: a Magyar Laposföld Társaság elnöke nincs a finalisták között. A Szkeptikus Társaság nemrég nyilvános szavazásra bocsátotta a kérdést, ki kerüljön bele abba a kosárba, melyből kiválasztják a Laposföld-díj idei nyertesét. A leginkább az IgNobel-díjhoz hasonlítható jutalom jelöltjeinek névsorát április 1-jén tették közzé, a két héten át tartó voksolás után pedig kialakult a döntős mezőny. A társaság közleménye szerint a finalisták közé nem került be Székely Sándor, a Magyar Laposföld Társaság elnöke, amit annak tudnak be, hogy a koronavírus-járvány elvitte a fókuszt a laposföld-hívőkről. Szendi gábor facebook page. © Pixabay / PDPics Az elmúlt két hétben beérkezett szavazatok alapján az alábbi személyek kerültek a döntőbe. A társaság mindenki esetében megindokolta, milyen munkásságáért terjeszthető fel az elismerésre. Gődény György, Lenkei Gábor, Pócs Alfréd és Tamasi József, az "Orvosok a tisztánlátásért" szervezet prominensei A koronavírus-járvány ideje alatt széles körben kifejtett tudományellenes és népbutító tevékenységükért, illetve a vírusbagatellizáló, járványrelativizáló áltudományos gondolatok veszélyes terjedésében játszott kiemelkedő szerepükért.
Ez az egyik magyarázata az orvoslás vitaminellenességének: a vitamindeficit tüneteit sokan azonosítják a súlyos vitaminhiánnyal. Pedig pl. angolkóros gyerekeket ma már nem látni, de ettől még igen alacsony a népesség D-vitaminszintje. Önmagában a vitaminhiány általában semmi komolyan vehető következménnyel nem jár. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Az egyes vitaminok tartósan alacsony szintje a szervezetben az, ami az ember egészségét tönkreteszi, krónikus betegségekre, gyengülő immunrendszerre, bizonyos esetekben szenvedésekkel teli halálra kárhoztatva a jobb sorsra érdemes áldozatot. A halál oka sosem a vitaminhiány, hanem a krónikus vitaminhiány következményei. Ha valaki a magas homocisztein szintje miatt szívbetegségben hal meg, nem azt írják a kórlapjára, hogy a halál oka a B6 és B12-vitaminok hiánya. Ha valakinek megreped az elmeszesedett aortája, nem K2-vitaminhiány a halál oka, hanem aortarepedés. A rákhalált sem szokás D-vitaminhiánnyal magyarázni. A helyzetet ráadásul nem pusztán az emberiség tagjainak alanyi jogú tudatlansága teszi jóformán kezelhetetlenné, de az orvosi és táplálkozástudományi vizsgálatok hiányosságai, rossz módszertanai, az új generációs tudósok hanyagsága és nemtörődömsége is rátesz a problémára egy lapáttal.
Napjainkban láthatatlan, ámde mégiscsak heves háború zajlik a vitaminellenes és a vitaminfetisiszta tábor között. A legnagyobb baj az, hogy a vitaminpártiak és a vitaminellenzők nagyjából ugyanúgy hitalapon mondják a magukét, gyakran csak a sors szeszélye sodorta őket egyik vagy másik táborba. A vitaminellenesek táborában szemlátomást több kijátszható kártya is rejlik. Elvégre ki is merné megkérdőjelezni a természet rendjét, ama megrendíthetetlen dogmát, hogy a vitaminpótlás természetellenes rítus? A vitaminellenzők népes tábora sok mindenre tud azonban hivatkozni. Szendi gábor facebook. Egy részük a "természetes életmód" nevében azt állítja, nem tablettákból meg kapszulákból, hanem az egészséges és változatos étrendből kell fedezni a vitaminszükségletet. Igazuk van. De az ember csak a fejéhez kap: van még bármi természetes a mi világunkban? Egészen addig nincs is ellentmondás, amíg el nem kezdjük vizsgálni a modern ember viszonyát a változatos étrendhez, a termőföldek minőségét a betakarítható zöldségek és gyümölcsök minőségéhez.