STEBA IK50 Indukciós főzőlap, 2000W leírása Könnyű vele a konyhában Öröm vele a sütés-főzés. Használata gyors és egyszerű. A víz 1 perc alatt felforr. Remek. A STEBA IK50 hordozható indukciós főzőlap bármely konyhában elhelyezhető, szép elegáns kivitelű. De ha szeretné magával is viheti nyaralójába, kempingezésre. Ebben a kicsi készülékben mindent megtalál, ami kényelmessé teheti a konyhában töltött időt. Élvezze a főzés gyorsaságát és kényelmét! Tegye próbára a STEBA IK50 készüléket! Steba indukciós főzőlap használata meghívottként. Meg fogja tapasztalni, hogy IDŐT és ENERGIÁT spórolhat egy indukciós főzőlappal. Tartson lépést a fejlődéssel és ismerje meg az indukciós elven működő főzőlapokban rejlő lehetőségeket! Mit tud egy indukciós főzőlap? Hogyan működik? A főzőlap alatt található elektromos tekercs közvetlenül az edényt melegíti fel. A tekercsen átfolyó áram egy indukált mágneses teret hoz létre, mely áramot gerjeszt az edényben. Vagyis az áram átalakul hővé. Nagy előnye, hogy közvetlenül az edényt melegíti, kihagyva azt a lépcsőt, hogy az egész főzőlapot feleslegesen magas hőfokra melegítse fel.
60-240 °C közötti hőmérséklet közül választhatja ki az éppen megfelelőt, de használhatja csak az indukciós főzőlap melegen tartó funkcióját is. A 10 teljesítményfokozat és az 5-180 perc közötti időzítő is további garanciát jelentenek az indukciós főzőlap sikeres használatához, a fenséges fogások elkészítéséhez! A két indukciós főzőlap teljesítménye 1300 és 1800 Watt. Mivel nem csak beépített indukciós főzőlapként használható, vigye magával a hétvégi házba, és használja egyszerű asztali indukciós főzőlapként! Hozd a legjobb formád - naprakész ötleteket gyűjteménye egészséges életmódhoz.. Mérete: 7 x 73 x 43 cm Beépítési méret: 6 x 67 x 40 cm Főzőlapok: 1300 ill. 1800W Fokozatok: 10 teljesítmény fokozat, 400-1800 W/1300 W. 1 év garancia
Karbartartás miatt az oldalunk jelenleg nem elérhető. A már visszaigazolt megrendeléseket kiszállítjuk. Köszönjük megértésüket!
Első magyar orvosnő: Dr Hugonnai Vilma Hugonnai Vilma élete úgy indult, mint egy romantikus leányregény: 1847-ben született Nagytétényben, arisztokrata családban, egy harmincszobás barokk kastélyban. A grófi címet viselő Hugonnay családnak kiterjedt birtokai és a legmagasabb körökbe ajtót nyitó kapcsolatai voltak. A kis Vilma öt testvérével együtt a kor szokásának megfelelően dajkák és nevelőnők mellett nőtt fel, édesanyja szeretetét csak távolról érezhette, naponta csak néhány percig találkozhatott vele. Anyja nemcsak azért tartott távolságot gyerekeitől, mert elegáns körökben ez így volt szokás, hanem mert tudta magáról, hogy fertőző tüdőbeteg, és felvilágosult nő lévén, így védte gyermekeit a halálos kórtól. Fiait gimnáziumban, egyetemeken taníttatta, külföldi iskolákba is eljuttatta, de lányai csak Prebstel Mária pesti leánynevelő intézetében sajátíthatták el a korabeli úrilányok szokásos ismereteit. Vilma egy intézeti iskolatársnője révén ismerkedett meg Szilassy György báróval, akihez 18 éves korában férjhez ment.
Az ünnepségen jelen volt Ferencz József is, aki így bátorította az asszonyt: "Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik. " Hugonnai ezután már hivatalosan is folytathatott orvosi gyakorlatot. Elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott, sokaktól fizetséget sem fogadott el. Súlyosabb állapotú betegeit fáradságot nem kímélve, hosszabb időn át is, naponta meglátogatta. Küzdelme a nőmozgalom küzdelmévé vált Szakmai és közéleti aktivitása a diploma megszerzése után sem lankadt. 1899 tavaszán sajtóvitát folytatott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Részint ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, amelyben többek között megjelölte a nők szerepét is, például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását, amelyet saját tapasztalataival is kiegészített.
Eladta családi ékszereit, hogy utazását finanszírozni tudja, de így is szegényes körülmények között élt, és váltott a vegetáriánus életmódra. Végül elhivatottságával elérte célját, 1879-ben lediplomázott és orvossá avatták. Mindenképpen haza Hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt Svájcban tartani, állásajánlattal marasztalták, ő mégis hazaindult. "Megvallom az ambíció hozott hazámba vissza, kecsegtetett a remény, hogy azt, amit más nő már országban ki tudott vívni, ki tudom én is hazámban vívhatni. Magyar nő vagyok mi sem természetesebb annál, mint hogy elsősorban hazámban óhajtottam letelepedni" – vallott céljairól önéletrajzi írásában. A magyar orvosi bizottság engedélyezte volna, hogy diplomáját honosítsa, azonban a kultuszminiszter, Trefort Ágoston, visszautasította Hugonnai kérelmét arra hivatkozva, hogy "a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal. " A minisztertől azt a javaslatot kapta, hogy végezze el a bábaképzést, így félig legálisan, és gyakran honorárium nélkül praktizálhatott.
Idős korában, megözvegyülve és huszonegy éves lányát tüdőbetegségben elveszítve sem tört meg a tettrekészsége: hatvanöt évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és orvosnő társait is sikerrel mozgósította. Később a hadi egészségügyi ellátásban nyújtott teljesítményéért kitüntették. Megérte még a nők teljes egyetemi egyenjogúsítását - a Károlyi-kormány kultuszminisztere, Lovászy Márton 1918. dec. 7-én kiadott rendeletében minden felvételi korlátozást eltörölt - tanúja volt viszont az 1919-ben bevezetett numerus claususnak is. 1922-ben halt meg - az Orvosi Hetilap, amely minden férfi kollégáról terjedelmes nekrológokat közölt, még rövid hírben sem emlékezett meg róla. Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: beszélgetés Jobst Ágnes sajtó- és művelődéstörténésszel: Felhasznált irodalom: