A kültéren futó csövek, kerti csapok valamint a vízaknában lévő vízmérők vannak leginkább kitéve az ilyen jellegű környezeti hatásoknak, így ezekkel kapcsolatosan lépnek fel leggyakrabban elfagyásnak felróható problémák. A fagy nem kíméli továbbá a fűtetlen helyiségekben, pincékben, melléképületekben telepített vezetékeket sem, különösen akkor, ha azok falon kívül lettek szerelve. Szennyvíz- és esővízhálózat esetén elfagyás csak dugulás esetén jellemző. Mi a helyzet a hétvégi házakkal, nyaralókkal? Kerti csap burkolat ku. Jobban ki vannak téve a fagykároknak? A fagy nem válogat - lehetne egyszerűen fogalmazni. Van azonban különbség a lakott és a télire magára hagyott ingatlanok között. A télen ritkán látogatott ingatlanoknál például egy elfagyott vízóra következtében rengeteg víz el tud folyni mire valaki egyáltalán észreveszi a csőtörést. Gyakori esetnek számít, hogy az ingatlantulajdonosok csak az első tavaszi vízszámlán veszik észre a megnövekedett vízfogyasztást. A hónapok alatt elfolyt víz könnyedén tud több százezer forintos vízszámlát (és csatorna számlát) eredményezni, nem beszélve a javítási és helyreállítási költségekről.
Bármennyire is rajongok érte, a talpfa jelenleg veszélyes hulladéknak minősül – alighanem világszerte. A talpfa tartósságát biztosító kátrányos, olajos kezelés során veszélyes, egészségre ártalmas ún. kondenzált vegyületek kerülnek a fába. Ezért a közlekedési társaságok a felszedett régi talpfákat kötelesek speciális ártalmatlanító telepekre szállítani, ahol a külső, kátrányos réteg eltávolítása és megfelelő megsemmisítése után a megmaradt részeket aprítják és erőművi fűtőanyagként hasznosítják. A kezelt talpfát ezért mi se használjunk a kertünkben. A meglévők esetében pedig különösen ügyeljünk rá, hogy ne érintkezzen a bőrünkkel, illetve élelmiszerekkel. Helyettesítsük rusztikus, bontott gerendával vagy egyéb régi faanyagokkal, szükség esetén béleljük. Kerti csap burkolat pad. Másik lehetőség, hogy új – bár jóval drágább – kezeletlen talpfát szerzünk be. Az új ismeretek birtokában a régi cikket alaposan átírtam: A faanyag, akár bontott, akár új, az egyik kedvenc kertépítési alapanyagom. Nagyon szeretem a bontott régi fa ütött-kopott textúráját, a repedéseit, ahogyan kezd eggyé válni a természettel.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Milyen típusú folthoz milyen tisztítószert használjon? Mit mivel tisztítson? Segítünk! A kőhatású porcelán burkolatokat nagyon egyszerű tisztítani és karbantartani. Kerti csap burkolat gep. Azonban tény, hogy néhány apró óvintézkedést érdemes megtenni, hogy a burkolat hosszútávon is védve legyen és szép maradjon. A lapok mindennapi tisztántartásához elegendő egy felmosórongy és egy minden boltban elérhető semleges tisztítószer. A waxok, polírozók, fémszálas szivacsok és kemény sörtéjű kefék használatát azonban érdemes elkerülni. Fényes anyagok felületek esetén javasoljuk továbbá, hogy ne alkalmaz súrolószereket, amelyek durva szemcséket tartalmaznak, mert tönkretehetik az anyag felületét. Matt felületeknél a súrolószereket először érdemes kipróbálni egy eldugott helyen lévő lap egyik sarkán, hogy megbizonyosodhass róla, hogy nem okoz kárt a burkolatban. A nagyon makacs szennyeződések eltávolítására ajánljuk a burkolatgyártó által forgalmazott egyedi tisztítószereket, a megfelelő hígítási arányban, az előírt időtartamig használva.
Soproni Szemle) Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából ( Budapest, 1975) Díjai az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület irodalmi pályadíja Wahlner Aladár-emlékérem Zorkóczy Samu-emlékérem "Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója" (1955) "A Bányászat Kiváló Dolgozója" Munka Érdemérem (1962) a "Munka Érdemrend" ezüst fokozata (1964) a "Magyar Békemozgalom" aranyjelvénye Jegyzetek Források Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Széchenyi István Városi Könyvtár Tudósnaptár Magyar katolikus lexikon Vajkai Aurél: Faller Jenő Veszprém megye művelődéstörténeti munkássága. Veszprém, 1967. Veszprém megyei életrajzi lexikon [1] További információk Bircher Erzsébet: Faller Jenő (1894-1966) In: Nemzeti Sírkert – Sopron / [szerk. Faller Jenő - Helyismeret. Vörös Ákos]; [ford. Barbara Madaras, Frank Berger]; […fotó Magasi Dávid] Sopron: Lions Club Sopron, 2017 p. 34-36. Sarkady Sándor (szerk. ): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999.
Hol feküdt Bátorkő vára? Veszprém, 1936. Várpalota története az Újlakiak és a Podmaniczkyek idejében. Veszprém, 1936. Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. századbeli alaprajzai. Veszprém, 1937. Palota várának rövid története. Várpalota, 1937. Irodalom VAJKAI Aurél: Faller Jenő Veszprém megyei művelődéstörténeti munkássága. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. Köt. Veszprém, 1967. KÖRNYEI Elek: Bakonyi Panteon Zircen. = Magyar Nemzet 1971. 285. sz. JÁRMAI Ervin: A Zirci Bakonyi Panteon. Zirc, 1993. Faller jenő várpalota. MOLNÁR László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában. Várpalota, 1994.
Molnár László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában/Adatok Várpalota történetéhez (Krúdy Gyula Városi Könyvtár, 1994) - Lektor Kiadó: Krúdy Gyula Városi Könyvtár Kiadás helye: Várpalota Kiadás éve: 1994 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 36 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 963-719-911-x Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Örömmel bocsátjuk útjára ezt a kis kötetet, mellyel Faller Jenő emléke előtt tisztelgünk születésének 100. Molnár László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában/Adatok Várpalota történetéhez (Krúdy Gyula Városi Könyvtár, 1994) - antikvarium.hu. évfordulóján. A könyv tanulmányait lapozgatva bizonyára felvetődik e sorok olvasójában is... Tovább Tartalom Előszó 7 Molnár László: Faller Jenő Veszprém megye bányászatában 9 Faller Jenő: Adatok Várpalota történetéhez 19 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
- Adatok a bodajki Máriakegykép tört-éhez. Székesfehérvár, 1936. Fejérm. Napló) - Adatok Várpalota tört-éhez. Veszprém, 1936. - Hol feküdt Bátorkő vára? Uo., 1936. - Süess Orbán építészeti főfelügy. 1577. é. jelentése Tata várának építéséről. Tata, 1936. - A tési szélmalmok ismertetése. - A szt ferencrendiek elpusztult várpalotai rházának tört. Uo., 1936. - Várpalota tört. az Újlakiak és Podmaniczkyak idejében. - Adatok Tata-Tóváros irod-ához. Tata, 1937. - Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. sz. beli alaprajzai. Pápai SZC Faller Jenő Technikum, Szakkéző Iskola és Kollégium weboldala- Az Év honlapja 2021. Veszprém, 1937. - Hol feküdt a 16. elpusztult Paczmán vára? Uo., 1937. - A bécsi hadilevtár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei. Tata, 1938. - Tata várának építészeiről. Uo., 1938. - A bakonynánai r. k. egyh. tp-építkezései. Zirc, 1939. - Adatok a bányaszállítás tört-éhez. Bp., 1941. Bányászati és Kohászati Lpk. ) - Adatok a m. bányász hitéletéhez. Uo., 1942. Ethnográfia-Népélet) - Bányászati vonatkozású m. városcímerek. ) - A m. bányászviseletről. Uo., 1943.
Tanulmányainak száma a háromszázat meghaladja, többségük a magyar bányászat múltjával foglalkozik. Helytörténeti kutatásainak központi témája Várpalota volt, sokat foglalkozott a város történetével. Ma is kiváló forrásként használhatók fel Csetény, Szápár és Jásd községekről készült monográfiái. Várpalotán utca és szakmunkásképző iskola vette fel nevét s az intézetben bronz mellszobra, Horváth Marietta alkotása látható, Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét. Művei A magyar bányagépesítés úttörői. Budapest, 1953. Beudeant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprém vármegyében. = Veszprém megye, 1933. 1–10. sz. Palota ostroma 1533-ban. = Veszprém megye., 1933. 48. sz. Jásd község története. Veszprém, 1934. (Veszprémvármegye múltja 4. ) Inota község monográfiája. Székesfehérvár, 1934. Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és természetrajzi irodalomban. Veszprém, 1934. Adatok a Bakony pusztulásához. Zirc, 1936. Adatok Várpalota történetéhez. Veszprém, 1936. (Reprint. Várpalota, 1994. )
Térképészeti Közl. ) Inota Község monográfiája ( Székesfehérvár, 1934) Jásd község története ( Veszprém, 1934; Veszprém vármegye múltja 4. ) Szapár község monográfiája ( Zirc, 1934) Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és termrajzi irodalomban ( Veszprém, 1934) Adatok a bodajki Máriakegykép történetéhez ( Székesfehérvár, 1936) (Klny. Fejérm. Napló) Adatok Várpalota történetéhez ( Veszprém, 1936) Hol feküdt Bátorkő vára? ( Veszprém, 1936) Süess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építéséről ( Tata, 1936) A tési szélmalmok ismertetése ( Veszprém, 1936) A szent ferencrendiek elpusztult várpalotai rházának története ( Veszprém, 1936) Várpalota története az Újlakiak és Podmaniczkyak idejében ( Veszprém, 1936) Adatok Tata-Tóváros irodalmához ( Tata, 1937) Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. századbeli alaprajzai ( Veszprém, 1937) Hol feküdt a 16. sz. elpusztult Paczmán vára? ( Veszprém, 1937) A bécsi hadilevtár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei ( Tata, 1938) Tata várának építészeiről ( Tata, 1938) A bakonynánai római katolikus egyház tp-építkezései ( Zirc, 1939) Adatok a bányaszállítás történetéhez ( Budapest, 1941.
1940-től Bánfalván igazgató, ahol az észak-magyarországi bányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést. 1944-ben állásából elbocsátották. 1945 után a szénbányászat talpra állításán dolgozott, az államosítások idején miniszteri biztos volt. 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője volt. 1948–1949 között a várpalotai szénipari központ vezérigazgatója volt. 1950-től a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaművelési Tanszékének docense volt Sopronban. 1956-ban jelentős szerepe volt a brennbergi szénbányászat újraindításában. 1957-ben – élete fő művének eredményeképpen – nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözésekor (1959) nem követte az eltávozó bányamérnöki kart; Sopronban maradt, s életét a városnak és a múzeumnak szentelte, melynek igazgatója volt. 1960-ban a Nehézipari Műszaki Egyetem doktorává fogadta. Munkássága Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházai és dudari szénmedencék ismertté váltak.