Az enyhe és közepes tünetesekről nincs adat, de az biztos, hogy a koronavírus-fertőzés megnöveli a keringési problémák előfordulásának esélyét. Dán gyógyszerügynökség: Szokatlan tünetei voltak az oltás után elhunyt nőnek. Az AstraZeneca vakcináját jelenleg nem adják Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Izlandon, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában és Bulgáriában sem, mindenhol megvárják az EMA csütörtökön esedékes eredményeit. Magyarország továbbra is olt AstraZenecával, itthon nem is volt lejelentett vérrögképződéses probléma, de folytatja oltási programját az Egyesült Királyság is. Ócsai Lajos szerint egyébként (akinek a véleménye egybevág a többi hazai szakértőével) nagyobb felelőtlenség nem oltatni, hiszen az oltási kockázat – ami egy vakcinánál minimálisan mindig van – eltörpül a betegség egészségügyi kockázata mellett. A védőoltás mindig jár némi rizikóval, azon múlik, hogy társadalmi szinten ez elviselhető-e, hogy milyen a mellékhatások gyakorisága a betegség következményeihez képest – mondta.
Számos európai országban leállították az oltást az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájával, amíg az Európai Gyógyszerügynökség kivizsgálja a vérrögképződéssel összefüggő lehetséges mellékhatásokat. A többi vakcinánál is jelentettek hasonló eseteket, igaz, nem ennyit, a klinikai kutatások alatt pedig nem volt ilyen probléma ezzel az oltóanyaggal sem. Vakcinák mellékhatásai időrendben: erre számítsunk oltás utáni 48 órában. Az EMA csütörtökre ígéri a vizsgálati eredményeket. Eddig 17 millió embert oltottak be Európa-szerte vele, és 15 mélyvénás trombózist, illetve 22 tüdőembóliát jelentettek az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus-vakcinájának beadása után, ennek hatására számos európai országban felfüggesztették a használatát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) divíziója, a PRAC (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, farmakovigilanciai kockázatfelmérési bizottság) már elemzi a helyi hatóságokkal és az AstraZenecával közösen az eredményeket, és csütörtökön hozza nyilvánosságra az ajánlását – addig is azonban mind az EMA, mind az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kiállt az oltás mellett, és amellett tette le a voksát, hogy nincs értelme szüneteltetni a vakcinázást.
Belépett felhasználóink egy egész évre visszamenően kereshetnek a Hírstart adatbázisában. Mit kapok még, ha regisztrálok? Hírstart Források: Témák: Időszak: Keresés a bevezető szövegekben (lead) is Találatok: 0 hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Sajnos nem találtunk a keresési kritériumoknak megfelelő hírt. Kérjük bővítse a keresést!
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az AstraZeneca ennyivel rosszabb oltóanyagot gyártana, sokkal inkább, hogy egy új oltásnál mindent érzékenyebben jelentenek, mint egy réginél. "Az influenzaoltással például a Guillain-Barré szindróma kialakulását próbálták meg összefüggésbe hozni oltásellenesek, de az átlagpopulációban ugyanolyan gyakorisággal fordul elő ez is, mint az influenzára beoltottak körében" – mondta Ócsai Lajos. Egy új vakcinánál azonban a véletlen egybeesések is felértékelődhetnek. Gareth Fuller – WPA Pool / Getty Images Hogy zajlik a mellékhatások kivizsgálása? A védőoltás mindig egy szubjektív egészségérzet alapján történik, nincs előtte kivizsgálás, hogy kiderüljön, az, akinek a vakcinát adják, tényleg nem beteg-e. Az alapvetés ugyanis az, hogy tünetes betegnek semmilyen vakcinát nem szabad adni (akkor sem, ha a tünetek csak egy erősebb megfázást takarnak). Amiatt azonban, hogy nincs előzetes kivizsgálás, számos lappangó betegség feltáratlan maradhat. A lehetséges mellékhatások kivizsgálásánál az elhunyt vagy a beteg egész kórtörténetét meg kell nézni, minden olyat kizárni, ami hajlamosíthatja arra a mellékhatásra, amit vizsgálnak.