New York-i afférok – Jeff Bridges és Callum Turner Lassan, de nagyon lassan kezdődik a történet, s egy darabig az ember kapkodja a fejét, hogy kivel is tudna azonosulni, ki az, aki feltétel nélkül tetszik neki. (Na jó, Jeff Bridges igen, de ez most más kérdés. ) Adott egy egyetemet elvégző fiú (Callum Turner) Thomas, aki épp nem tud mit kezdeni magával, unja azt a világot, amit jómódú szülei (könyvkiadó apuka, írónak készült anyuka) kínálnak neki, ezért elég messzire is költözik tőlük. Ám arról, hogy mivel is kellene foglalkoznia, elképzelése sincs. Annyit tud csupán, hogy nem szeretne apja kiadói munkájába beletanulni. Thomasnak szerelme is van, bár Mimi (Kiersey Clemons) éppen egy másik sráccal jár, de ettől még igaz barátja hősünknek. És adott egy kissé egzaltált szomszéd, bizonyos W. (Jeff Bridges), aki éppen aznap költözik a fiú házába, amikor Mimi megmásíthatatlanul közli barátjával, hogy ő mindössze a barátja, nem több. Thomas elkeseredve tér haza, akkor ütközik a lépcsőn ücsörgő új és roppant titokzatos szomszédba, aki mindenáron tudni akarja, mitől is szomorú egy ilyen fiatalember.
Most a fiatal, tétova Thomas a nős apja szeretőjét csábítja el, miközben egy másik lányba szerelmes; ráadásul anyja idegileg labilis, és egy titokzatos szomszéd is besétál az életébe. Mindez elvileg rátesz egy lapáttal Mike Nichols filmjének konfliktusaira – ám a valóságban a New York-i afférokból hiányzik elődje pikantériája és ereje. Marc Webb neve – A csodálatos pókember 1 – 2. mellett – az 500 nap nyár rendezőjeként lehet ismerős. Új filmjének hangulata és témája a bizonyos körökben kultfilmnek számító romantikus darabot idézi, miközben egyszerre előrelépés és visszalépés is. Webb meghaladta az 500 nap nyár egyoldalúságát, itt a szövevényes kapcsolatok minden résztvevőjének szemszögét megismerhetjük. Ugyanakkor a New York-i afférok még kevésbé képes izgalmasnak ábrázolni ifjú hőse szerelmi vívódását: a film sokáig lapos, pedig a témához sokkal harsányabb, játékosabb, akár burleszkes hangvétel is illene. A New York-i afférok Woody Allen művei közül leginkább a sokszorosan átrendeződő kapcsolatokat bemutató, ízig-vérig New York-i Manhattant vagy a Hannah és nővéreit idézi – csak hiányzik belőle a város varázsa.
New York-i afférok (DVD) leírása Thomas Webb (Callum Turner) jómódú család gyermeke: apja (Pierce Brosnan) kiadót vezet, anyja (Cynthia Nixon) a felső-középosztálybeli feleségek mintaképe. A fiú épp végzett a főiskolán, így előtte az élet! Rögvest elköltözik szülei fényűző házából és New York egy előkelőnek aligha nevezhető részén béreljen magának lakást. Itt ismerkedik meg az alkoholista íróval, W. F. Geralddal (Jeff Bridges), aki ha kellő mennyiségű viszkit fogyaszt, csak úgy dől belőle a bölcsesség. Ám az igazi fordulat akkor következik be a srác életében, amikor véletlenül megtudja, szülei házassága közel sem olyan idilli, mint képzelte: apja egy fiatalabb nővel (Kate Beckinsale) csalja a feleségét. Kémkedni kezd a titokzatos és gyönyörű nő után, ami végül oda vezet, hogy elcsábítja apja bombázó szeretőjét. Ezzel persze beláthatatlan események láncreakcióját indítja el, melyek alapjaiban változtatják meg a családról és a világról alkotott addigi képét… Ebben a hamisítatlan New York-i romantikus vígjátékban Hollywood két nagy sármőrje, az ex-James Bond Pierce Brosnan (Halj meg máskor, Mamma Mia! )
A kérdés az, mit tesz egy fiatalember, ha egy szép napon rájön, hogy az apjának szeretője van. Megmondja az anyjának? Szembesíti vele az apját? Vagy inkább lecsapja a kezéről a szeretőt? Marc Webb rendezőtől jó kis választ kapunk. Az ember valahogy úgy van a titkokkal, hogy azok az élet velejárói. Nélkülözhetetlen velejárói. Persze ez ugye akkor igaz, ha a saját életünk vetületében vizsgáljuk a kérdést, mert abban a pillanatban, ha ez a valaki már nem mi vagyunk, hanem mondjuk egy közeli hozzátartozónk (feleségünk, férjünk, gyerekünk), aki épp előttünk titkol valamit… nos, hát a kérdés nagyon is összetetté válik. Amennyiben persze hisszük azt, hogy minden úgy van jól ahogy, amennyiben képesek vagyunk elfogadni, hogy a titkok megismerői nem mi leszünk, akkor nyugtunk lehet. Ellenkező esetben azonban azzal kell szembesülnünk, amivel nem szeretnénk, amit erőből hárítanánk, aminek amúgy hátat fordítanánk, még ha szembe is jön velünk. De ha mégis ezt akarjuk, mert bátrak és erősek vagyunk, akkor lelkünk rajta, tessék minden titok végére járni, alaposan, mert úgy talán egyszer csend és béke lesz a lelkünkben.
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a Szabadság-medállal tüntette ki 2009-ben Fotó: Jewel Samad A tudományos ismeretterjesztő munkája annál kézzelfoghatóbb. Könyvei milliós példányszámban kelnek el. A legutóbbi, a Nagy terv tavaly szeptemberben jelent meg, és rögtön nagy botrányt okozott egyházi körökben azzal, hogy Isten létezését tagadja benne (valójában csak annyit írt, hogy az univerzum keletkezéséhez a fizika törvényei önmagukban is elegendőek, nem szükséges hozzá feltétlenül felsőbbrendű hatalom létezése). Az ismeretterjesztést a lányával, Lucyval közösen írt gyerekkönyveiben is folytatja egy ideje, a George-sorozatot (George titkos kulcsa az univerzumhoz, George kozmikus kincsvadászata, George és a Nagy Bumm) a kritikusok úgy jellemzik, hogy Harry Potter mágia helyett tudománnyal. És ha valamihez tényleg a világ legokosabb emberének kell lenni, az az, hogy kilencéveseknek magyarázza el az ember a Hawking-sugárzást úgy, hogy a gyerekek nemcsak megértik, de utána rögtön fizikusok szeretnének lenni.
A világhírű fizikus Stephen Hawkingot sokan a ma élő legokosabb embernek tartják, aki ráadásul a páratlan (és a népszerű könyveiben a laikusoknak is elmagyarázott) életművét egy rettenetes betegséggel küzdve alkotta meg. Az életéből most film készült, melynek középpontjában minden tudományok dacára a szerelem áll. A mindenség elmélete, kritika. Épp cikkünk írásának pillanatában hirdették ki az idei Oscar-jelöléseket, melyből kiderült: A mindenség elméletét 5 kategóriában is üdvözölhetjük az idei gálán, ezzel pedig az est legfontosabb filmjeinek egyike lesz. Az mondjuk már eddig is sejthető volt, hogy a főszereplő Eddie Redmayne számíthat a jelölésre: az eddig jobbára szépfiú-szerepeiről ismert angol színész (A katedrális, Egy hét Marilynnel, A nyomorultak) elképesztő átalakuláson ment végig annak érdekében, hogy hitelesen megformálja a mozgatóideg-sorvadásban szenvedő híres tudóst - aki a nyilatkozata szerint a film megtekintése közben néha úgy érezte: saját magát látja a vásznon. Redmayne ráadásul nemcsak saját magához képest ment át elképesztő átalakuláson, de a film közben is: végig kellett játszania Hawking életének összes fázisát egy kissé suta, de teljesen egészséges fiatalembertől a kerekesszékbe kényszerülő férfin át a végül már beszélni is csak speciális gépi szoftver segítségével tudó, fizikailag összetöpörödött öregemberig.
A modern történelem által ismert legintelligensebb ember nincstelen, visszahúzódó irodai tisztviselőként hagyta el a Földet. Hétévesen már műtött a kisfiú - Megdöbbentő teljesítmények a világ csodagyerekeitől Képzeld el, mekkora meglepetést okozhat egy négyhónapos baba a szüleinek, aki elkezd beszélni, vagy egy alig egyéves gyerek, aki már olvas. Lehetséges, hogy valaki tízéves kora előtt már egyetemi hallgató? Igen, mert csodagyerekek léteznek! Ugyan nagyon kevés van belőlük, de ők az egész világot megdöbbentették elképesztő képességeikkel. A tudósok a mai napig nem találtak magyarázatot a teljesítményükre. Nézd meg, milyen hihetetlen dolgokra képesek a földkerekség legintelligensebb csemetéi.