Az intézmény eredeti funkcióját megtartva, a mai napig apátsági monostorként működik, hirdetve a másfél évezrede fennálló szerzetesi életforma üdvösségét és fenntarthatóságát. A mai főapátság szerzetesközösségének tevékenységeitől függően, az épületegyüttes napjainkban is csak részlegesen látogatható. A tárgyi emlékek és a gazdag kulturális örökség okán a település elnyerte a "világörökségi helyszín" címet. A városka 1965 óta viseli az apátsággal közös Pannonhalma nevet. Gyalogtúra a Cuha patak völgyébe | Üdvözöljük a láng művelődési központ oldalán!. Cuha-völgy Vasúton megközelítve az Öreg-Bakonynak is nevezett Magas-Bakony egyik leghíresebb kirándulóhelyét, a Cuha-völgy Porva-Csesznek és Vinye vasútállomások között található. Az Eplény közelében eredő Cuha patak észak felé haladva magas sziklák közé ér, itt közel 4 km hosszan kanyarog az évmilliók során a sziklákba vájt völgyön (szurdokon) keresztül. A Győr-Veszprém vasútvonal talán éppen azért tud fennmaradni, mert a mérnökök úgy tervezték meg, hogy a Cuha-völgyön haladjon keresztül. A sok védett növény- és állatfajnak otthont adó, vadregényes, vízmosásokkal, gázlókkal tarkított völgy azonban kerékpárral vagy gyalog is könnyen bejárható.
Erre a célra építették ki az egész évben díjmentesen látogatható Cuha-völgyi tanösvényt. Némi kalandot jelent a túrázók számára, hogy a patak többször híd nélkül keresztezi az utat, ahol csak a köveken ugrálva vagy a kidőlt fákon egyensúlyozva lehet száraz lábbal átkelni. A tanösvény részeként erdei tanterem, pihenőhelyek és szalonnasütőhelyek állnak a kirándulók rendelkezésére. DUOL - A dunaföldvári Magyar László Gimnázium a Cuha-patak völgyébe kirándult. A környék látványos természeti képződményei: Kőpince-forrás és barlang, az egykori hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, Zörög-tető, Zsivány-barlang, Ördög-rét, Remetelyuk. Cseszneki várrom A Csesznek község határában, egy sziklacsúcson emelt vár eredetileg a 13. században épült, de az évszázadok során többször átalakították, újjáépítették. A középkori viszályok és háborúk, török hódítás, Rákóczi-szabadságharc, majd végül földrengés és tűzvész által is pusztított vár a 19. század elejétől már teljesen lakhatatlanná vált, azonban annak 1970-es években konzervált, még romjaikban is tekintélyes épülettömbjei napjainkban nyári kulturális programok, várjátékok színhelyéül szolgálnak.
Zirc - A Bakony fővárosa A Bakony "szívében" alapított egyházi intézmény a középkori hivatalos iratokban Bakonyi Apátság néven szerepel. A ciszterciek a királytól ugyanolyan kiváltságokat kaptak, mint amit Franciaországban élvezhettek. Templomukat és kolostorukat III. Az este, amikor a Cuha-völgy fehérbe öltözött. Béla halála után 1196-ban, fia, Imre király jelentős támogatásával építették fel. Imre király a templomban oltárt alapított, amellyel kifejezésre juttatta, hogy az apja által biztosított jogokat ő is megadja a ciszterci rendnek. Erről egy latin nyelvű feliratos kő tanúskodik, amelyet a középkori templomból átmentettek az újkori barokktemplomba. Fontos eseménynek tartható a barokk templom – bazilika minor – 1995-től végbemenő belső építészeti, képzőművészeti értékeinek a restaurálása. A művészrestaurátorok szemünk elé varázsolták a szobrok, szoborcsoportok, a freskók eredeti színvilágát, amit a templom belső terébe belépő ember hihetetlen szépségű, lenyűgöző művészi értékű változásként csodálkozva élt meg. A Magyarországi Ciszterek Központjának épületegyüttese, a barokk templom – bazilika minor – és a klasszicista monostor külső felújítására a 2010-es évek első éveiben került sor.
A pályázati forrásból megvalósult nagy értékű felújítással egy időben kialakították a Látogató központot és a díszudvart. A zirciek számára újszerű látvány az egykori barokk sárga szín helyett a barokk templom "tört fehér" és a klasszicista monostor szemet nyugtató "kőszínre" festése. A megújult épületegyüttes ünnepélyes átadására 2013. május 15-én került sor. Az ünnepi szónok – Magyarország miniszterelnöke – beszédének a végén bejelentette, hogy a Zirci Arborétum is visszakerült az eredeti tulajdonos, a Ciszterci Apátság tulajdonába.
A rendelet 23 ingatlant műemlékké, 11-et pedig műemléki környezetté nyilvánított. A vonalszakasz hídjai és átereszei közül 86 db pályában lévő műtárgy és 13 db pályán kívüli áteresz is műemléki területre, illetve műemléki környezetbe került. A hidak, átereszek többsége MÁV-típustervek alapján épült teknőhíd, áteresz, kerethíd volt, amelyek egyedinek legkevésbé sem voltak mondhatók. Érdemes még azt is kiemelni, hogy a pályában lévő műtárgyak csaknem 40%-a (32 db) 1984 és 1991 között épült kerethíd volt. A "védett műtárgyak" közül így csak néhány völgyhíd, boltozat, alagút emelhető ki. A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában. Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra. A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
2 / 11 A patak Cuha-szurdok alatti, kiszélesedő szakasza fölött áll az ősember minden jóval felszerelt kőpalotája, a Kőpince-barlang. A hozzá vezető gázlók most csak az emlékezetünkben léteznek a kisebb folyóvá változott patak mélyén, így az eléréséhez egy nagy kerülőre lesz szükség a Vinyéről induló piros-sárga-zöld jelzésű kiránduló-főútvonalon. 3 / 11 Végre újra szárazon. Ismét megtapasztaltuk, hogy modern vízlepergető ruházat ide vagy oda, egy könnyű terepes, középhegységi túrán a szilárd fedélen túl még mindig az esernyő a legkisebb rossz a víz ellen. 4 / 11 Kilátás a barlangból, indulásra késztető hírrel: hó! 5 / 11... és meg is marad. Nincs mese, innentől már a tél az úr itt, a Bakony közepén. Az esti sötédesés és a napkelte után a természet egyik leggyorsabb, de az előzőekkel ellentétben kiszámíthatatlanul érkező átalakulása zajlik a szemünk előtt, ami után az erdő mellett az ember is kicsit téli állapotra vált. A következő három hónap korábbi ébredései, a lámpafényes délutánok és a ropogó hóban nyomot hagyó túrák nélkül talán az utána visszaérkező zöld sem lenne az igazi.
A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, három alagúton és két völgyhídon áthaladó, a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelítheted, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon. A környék nagyobb városaitól (Győr, Pápa, Zirc) könnyen elérhető távolságra (max. : 40 km). A tanösvény szerves részét képezi az erdei tanterem, ahol lehetőség nyílik a látott, tapasztalt dolgok megvitatására. A tanösvény egész évben díjmentesen látogatható. A technika és természet harmóniájának szép példája a Cuha-völgyi milleneumi vasút és völgyhíd, amely az ország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását. Hrabali hangulatú a gyönyörű Porva-Csesznek vasútállomás épülete. A Cuha-völgye az Öreg-Bakony talán egyik legkedveltebb kirándulóhelye a turistáknak. A Cuha - völgyi Tanösvényeny keresztűl a Hódos-ér völgyének bejárásával, a túra hossza közel 17 km.