1973. január. 10-én, vagyis pontosan 40 éve nyitotta meg hivatalosan a kapuit a Hortobágyi Nemzeti Park. Ez volt az ország legelső nemzeti parkja, amely máig rengeteg turistát és természetszeretőt vonz. Létrehozásának célja A parkot az Országos Természetvédelmi Hivatal hozta létre azzal a céllal, hogy a magyar természeti és néprajzi kincseket a lehető legjobban a figyelem központjába állítsa, egyben pedig gondoskodott azok megőrzéséről is. A táj mai napig megőrizte pusztai szépségét, növény- és állatvilága pedig háborítatlan védelmet élvezhet. A park kezdetben 52 000 hektáron terült, azóta folyamatosan bővül, így a park ma már több mint 82 000 hektár védett területet foglal magába. Térkép - Gátfelhajtási engedély. Növényvilág A Hortobágyi Nemzeti Park számos ritka és értékes növényeket őriz. Ilyen például a fekete nadálytő, a macskahere, az árvalányhaj, a magyar sóvirág, vagy a sárga nőszirom. Ritkaságnak számít a mételyfű, a henye kunkor és a lórum is. Állatvilág A park állatvilága igazán látványos: jellegzetesek a legelő szürkemarhák, illetve érdemes megnézi a rackajuhokat is, mint ritka, régen jellemzően tartott állatokat.
Duna– Ipoly Nemzeti Park Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52. Telefonszám: +36 (1) 391-4610 KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK (1997 - 501, 34 km²) A Kőrős és a Maros vízgyűjtő területét foglalja magába. A romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódik. Sok színes regiója, mint pl. a Kis-Sárrét, Fáspuszta, Mágor-puszta, Kardoskúti Fehértó. Különböző védett növény és állatfaj él itt, ilyen a túzok, a Dél-Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában honos búbos banka és számos védett orchidea fajta. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága Cím: 5040 Szarvas, Anna liget, Pf. 72 Telefon: +36 (66) 313 855 ŐRSÉGI NEMZETI PARK (2002 - 440 km²) 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetből, és a természetközeli állapotban lévő környező területekből alakították ki. Hortobágyi nemzeti park állatvilága. A legfiatalabb Nemzeti Park része a Kőszegi hegy és a Ság-hegy. A terület egyedülálló tájképe és kulturális öröksége egyaránt jól ismert Magyarországon. Az itt található falvak megőrizték középkori formájukat és a híres "szeres" szerkezetet.
63. fejezet - 61. A XII TÁBLÁS TÖRVÉNYEK 63. A XII TÁBLÁS TÖRVÉNYEK Kr. e. 451-450 1. Ha (a panaszos a vádlottat) törvénybe hívja, menjen (a vádlott). Ha nem megy, hívjon tanút (a panaszos), azután ragadja meg (a vádlottat). Ha (a vádlott) kifogásokkal próbálkozik, vagy meg akar szökni (más szóval: kése- delmeskedik), (a panaszos) vessen rá kezet (fogja el). Ha betegség vagy öregség forog fent gátló körülmény gyanánt (vitium escit), (a panaszos) adjon igásfogatot (a vádlottnak). Ha (a vádlott ezt) nem akarja, (a panaszos) fedett kocsit (arceram) ne készítsen. Földdel bíró polgárnak (assiduo) a védője (vindex) földdel bíró legyen; proletarius polgárnak viszont az legyen a védője, aki akar. Lekö(telezésre és birtokátruházásra) a jóknak és engedelmességre térített szomszédoknak ugyanolyan joguk legyen, (mint a római népnek). Zlinszky János: A tizenkéttáblás törvény töredékei (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991) - antikvarium.hu. Ha (a felek) megegyeznek, (a praetor) jelentse ki. Ha nem egyeznek meg, a comitiumon vagy a forumon még dél előtt tárgyalják az ügyet. Amikor is mindketten személyesen szólaljanak fel.
IX. 1. III 4, 11): Kiváltságokat (priviligeia) ne javasoljanak polgár főbenjáró ügyében (de capite civis) csak a legfőbb népgyűlés útján (per maximum comitium, vagyis per comitia centuriata) döntsenek. 2. Cicero (uo., III 19, 44): Két kiváló törvényt vettünk át a XII tábláról, melyek közül az egyik a kiváltságokat szünteti meg, a másik pedig úgy rendelkezik, hogy polgár főbenjáró ügyében csakis a legfőbb népgyűlés közben jöttével szabad határozni. Bevezetés. Római jog I - PDF Free Download. 3. ) XX 1, 7): Keménynek találod azt a törvényt, amely halálbüntetéssel sújtja azt a jogszerűen kirendelt bírót vagy döntőbírót (iudicem arbitrumve iure datum), akire rábizonyul, hogy az elbírálandó ügyben pénzt fogadott el? 4. Pomponius (Enchiridion, Dig I 2, 2, 23): A főbenjáró ügyekben intézkedő quaestorok rokongyilkosságban eljáró quaestoroknak (quaestores parriciidi) nevezték; így említi őket a XII táblás törvény is. 5. Marcianus (Inst., Dig XLVIII 4, 3): A XII táblás törvény rendelkezése szerint halállal kell büntetni azt, aki az ellenséget támadásra ösztönzi (concita verit), vagy polgárt az ellenségnek kiszolgáltat (civem hosti tradiderit).
6. Salvianus (De gubern. Dei VIII 5, 24): A XII táblás törvény rendelkezése szerint tilos volt bárkit ítélet nélkül kivégeztetni. A források előtti nevek (Cicero, Ulpianus, Salvianus stb. annak a szerzőnek a nevét jelölik, akitől a részletek származnak, vagyis attól, aki idézte a későbbiekben a törvény szövegét, s így maradt az utókorra. ) Vissza