Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
- Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Ády 20. 10:52 Archív felvétel Adományozó: Gara Andor Kép - 201048 Adalék vagy máshol "Magyar Fájdalom szobra" c. alkotás fotói Budapest településről A szoboravatás eredeti meghívója Feltöltő Azonosító 307348 Forrás Debrecen Mikrofilmtár Feltöltve 2018. 03. 22. 15:20 Képinfó Adalék Archív fotó Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? Magyar szabadság szobor. A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Nyul Imre 18. 15:20 Archív felvétel A szoboravatás eredeti meghívója "Magyar Fájdalom szobra" c. alkotás fotói Budapest településről A Fészek Kör szerdán ünnepelte Emile Guilleaume francia szobrászt, akit lord Rothermere küldött Budapestre, hogy megalkossa a trianoni... Teljes szöveg A Fészek Kör szerdán ünnepelte Emile Guilleaume francia szobrászt, akit lord Rothermere küldött Budapestre, hogy megalkossa a trianoni Magyarország szobrát.
A 235 méter magas Gellért-hegyen (korábban Kelen-hegy) már a magyar honfoglalást megelőző időkben is álltak épületek. A kelták és a rómaiak lakták a vidéket, a régészeti leletek tanúsága szerint erődítményt is építettek a hegyre. Szabadság-szobor • Emlékmű » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A legenda szerint a magyar államalapítást követően, 1046-ban a budai réven átkelni készülő Gellért csanádi püspökre – későbbi Szent Gellért – támadt rá a Vata vezette pogány lázadók egy csoportja és a Kelen-hegyről kétkerekű taligán (vagy hordóban) a mélységbe lökték. A XV. század óta ezért nevezik a hegyet Gellért-hegynek, melyre keresztény kápolnát építettek, majd a törökök a hódoltság idején palánkvárat. A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen, hadászatilag elavult budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budán, amelynek az esetleges támadók visszaverése mellett, a legfontosabb célja az volt, hogy az építmény féken tartsa és megfélemlítse a város lakosságát. A tervezett erődrendszer első – és végül egyetlen – erődjét a Gellért-hegyen építették fel.
A "Haldokló harcos"-nál egy nőalak egy haldokló hősre támaszkodik. Tekintetével az eget keresi, mintha az ég irgalmát kivánná, amint karjával a leroskadt hőst emeli, a harci zászlót a szívéhez szorítván, rajta e jelmondattal: "Ha Isten velünk, ki ellenünk". A haldokló harcosnál egy Niobe csoport lebegett a művész előtt: a görög klasszikus fájdalom mélysége és szépsége. A négy oldalsó szoborcsoport közül emelkedik magasba a szabadságot jelképező nőalak. Zala el akarta kerülni, hogy a nőalak "Bavaria" vagy "Ausztria", stb. tipikus nőalakokra emlékeztessen, melyek konvencionális módon allegorikusan szokták kifejezni az illető országokat. Szabadság-szobor | Miénk a Világ. Zala nőalakja magasan emeli föl a tölgy- és babérkoszorút tartó jobb kezét, s egy boldogabb jövő reményének nyugodt kifejezésével arcán lefelé tekint a 13 kivégzett tábornok arcmására, bizonyságul egy eszme diadalának. Baljával egy kardra támaszkodik, fején Mátyás király híres fekete seregének sisakja. A sisakot, fejedelmi méltóságának jelképéül, egy korona veszi körül.
A szimbolikus jelentőségű mű — amely azóta fővárosunk jelképe lett — keletkezésének körülményeire emlékeztet vissza szobrászművészetünk nagy öregje: — 1945. szeptember 1-én kaptam megbízást a magyar kormánytól a felszabadulási emlékmű megtervezésére. Több számbajövő helyszín után a Gellérthegyen jelölték ki felállításának helyét. Sok vázlatot készítettem, szovjet művészek, Geraszimov festő és Jofán építész is lerajzolták elképzeléseiket. Jofán rajzát a térség kialakításánál fel is használtuk. Hétszer terveztem meg az emlékművet, amíg kialakult a legjobbnak érzett elképzelés: a 13 méter magas géniusz, amely fájdalmas, de egyúttal meghatott mozdulattal emeli a dicsőség pálmáját a hősi halált halt szovjet katonák emléke fölé; a zászlót tartó szovjet katona alakja hatméteres. Szabadság szobor. A talapzaton elhelyezett fáklyás ifjúban jelképesen a fényt, a világosságot, a szabadság eszméjét, a másik küzdő alakban a fasizmus fölött aratott diadalt akartam kifejezni. — Negyedszázad távolából is emlékszem az alkatómunka nehézségeire és örömeire, sok-sok epizódjára.
Mindszenty József ennek a nemzeti, vallási szabadságharcnak a fontos szimbóluma, olyan értékeket jelenít meg, amelyek miatt érdemes magyarnak, hívőnek lenni – fűzte hozzá. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője beszédében azt emelte ki, hogy Mindszenty József példát jelent hazaszeretetből és egyházszeretetből. Mindszenty bíboros olyan korban állt az egyház élén, amelyben meg kellett küzdeni az egyház jogaiért. Személyében is megszenvedte ezt a küzdelmet, mégis ki tudta jelenteni, hogy "senkivel szemben nincs gyűlölet a szívemben". Ennek ma fontos üzenete van, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a küzdelem, amit a nemzeti és keresztény értékekért vívni kell, az a másik oldalon sokszor gyűlöletet fakaszt – mondta a kormánypárti politikus. "Szükségünk van olyan helyekre, ahol fejet hajthatunk, ahol hálát adhatunk és ahol imádkozhatunk" – fogalmazott Beer Miklós váci megyés püspök, hozzátéve: ez a szobor alkalom a fejhajtásra, az imádságra, a hazáért, a nemzetért, az egyházért való fohászkodásra.
A fején lévő sisak alól, mindkét oldalról hajfonat csüng előre, testét sodrony páncéling borítja, amit a harcosok viseltek. Jobb vállán Árpádra emlékeztető párducbőr csüng alá. Egész megjelenésében kerub-szerű fönség ömlik el, s hogy karcsúságát ellensúlyozza, a pajzs és párducbőr úgy vannak elhelyezve, hogy lehulló szárnyak benyomását tegyék a szemlélőre.
Hónapokkal később természetesen már a valódi szobrok álltak az emlékmű mellékalakjaiként. A kompozíció Az eredeti kompozícióban a női főalak – felemelt kezében a győzelmet és a békét szimbolizáló pálmaágat tartva a szabadságot jelképezi – előtt állt egy 6 méter magas géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, jobb oldalán egy sárkányölő – a sárkány a fasizmust jelképezi – férfialak, bal oldalán egy fáklyát vivő bronzszobor. Mögöttük egy 3 méter magas kőszobor, egy katona állt. A katonát ábrázoló alako(ka)t az 1956-os forradalomban ledöntötték, a forradalom leverése után viszont visszaállították. (1956-ban a felkelők egy csoportja a Szabadság-szobrot is le akarta dönteni, mint a zsarnokság jelképét, csakúgy, mint a Sztálin-szobrot. Ezzel a szoborral sem boldogultak, úgyhogy itt is komolyabb eszközökre lett volna szükség. Miközben a felkelők elmentek a felszerelésért, a Műegyetemen tartózkodó forradalmi katonai egység parancsnoka – akit a műegyetemisták értesítettek – katonákat küldött a helyszínre, akik megakadályozták a szobordöntést.