Elöl van a Budai Színkör épülete, a háttérben a Karátsonyi palota. Hátul jobb oldalt a Déli pályaudvar előképe, a Déli Vasút indóháza látható. (Fotó: Saly Noémi / Fortepan) 1935-ös légifotó a Déli pályaudvar és az Alkotás utca környékéről (Fotó: Szent-Istvány Dezső / Fortepan) Egy 1935-ös, Horthy Miklós 15 éves kormányzói jubileuma alkalmából tartott díszszemle a Vérmezőn, a budai Várból nézve. A háttérben középen a Déli pályaudvar látható. (Fotó: Somlai Tibor / Fortepan) Az Alkotás utca és mögötte a Déli pályaudvar, a Schwartzer Ferenc utcából fotózva 1936-ban (Fotó: Fortepan) A Déli pályaudvar vágyánai 1938-ban, a háttérben a fütőház és a Márvány utca házai láthatók (Fotó: Fortepan) A Déli pályaudvar indulási oldala 1942-ben (Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan) Az Országos Gyermekvédő Liga kocsija a Déli pályaudvaron 1943-ban. A háttérben az Alkotás utca épületei láthatók. (Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan) A Déli pályaudvar a II. világháború végén. Hofi Géza : A déli pályaudvar, csodás kis állomás dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Középen a MÁV 242. sorozatú áramvonalas szertartályos gőzmozdonyának roncsa, háttérben a Naphegy.
Szóval, Déli, maradj, amíg lehet! Alagút Budapest alatt - el fog tűnni a Déli pályaudvar - Infostart.hu. Fotók: Mohai Balázs Sorozatunkban a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által szervezett sétákról tudósítunk, melyek az "Othernity" projekthez kapcsolódnak. Az "Othernity" a modern építészeti örökség 12 meghatározó budapesti épületét mutatja be 12 kortárs kelet-közép-európai építésziroda szemüvegén keresztül. Az, hogy a kortárs csapatok hogyan és milyen módon értelmezték újra Budapest emblematikus épületeit, kiderül a Nemzetközi Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjában, 2021-ben.
Átmenő rendszerű pályaudvarok A XIX. században Budapesten is, ahogy Európa legtöbb fővárosában úgy épült ki a vasúti rendszer, hogy az egyes vonalak külön-külön közelítették meg az adott irányból a beépített részt, és valahol ennek a szélén létesítettek egy végállomást, ahonnan nem mentek tovább a sínek. (Ennek az elrendezésnek sokszor az volt az egyik oka, hogy független magáncégek hozták létre a vasutakat. ) A magyar fővárosban három ilyen fontos, máig meghatározó végállomás, fejpályaudvar alakult ki: a Nyugati, a Keleti és a Déli. Az oda vezető vonalakat később persze összekötötték, de távolabb, a külvárosokon át, így a zsákutcák zsákutcák maradtak. Mi a baj a fejpályaudvarral? A fejpályaudvari rendszernek többféle hátránya is van. Az utas gyakorlatilag nem választhat, a belváros egyetlen pontján szállhat le, onnan legfeljebb más eszközzel utazhat tovább. A fejpályaudvarokon szükségszerűen meg kell fordítani a vonatokat, ráadásul hagyományosan, még a gőzmozdonyok korából örökölten sok más technológiai, előkészítési, karbantartási funkció is a fejpályaudvaron kap helyet, hatalmas belvárosi területeket elfoglalva.
Ha a Nyugati tudná elnyelni a múzeumi negyed jelentős részét, a Déli pedig begyógyítaná a vasúti vágányrendszer ütötte sebeket (úgy, hogy a vasúti közlekedés megőrzése továbbra is biztosított maradna), akkor a mostani fejlesztések méregfogát máris sikerülne kivenni. Nem ezt látjuk. A vágányok pedig hallgatnak. Bardóczi Sándor