-n keresztül a feltűnően rejtőzködő milliárdos testvérpár. A lap cikke szerint az orosz Rahimkulovok idén tavasszal szereztek tulajdont az egészségügyi központban részvényes cégben. Ahogy arról már írtunk korábban, Rahimkulov Ruszlan és Rahimkulov Timur Magyarország egyik leggazdagabb embereinek számítanak: a testvérpár 50-50 százalékos tulajdonában van a Kafijat Zrt., ami egyrészt a G7 becslése szerint a 2019-es év végi 540 milliárd forintos értékével megközelítette Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttes vagyonát. Másrészt a Kafijat számít a legnagyobb tulajdonosnak a két legjelentősebb magyar cégben, az OTP-ben és a Molban. Míg a bankcsoportban az orosz fivérek több mint 7 százaléknyi részvényt birtokolnak, az olajipari vállalatban 3, 4 százalékos a részesedésük. A Kafijatnak ezenkívül számos érdekeltsége van, sőt, a testvérek másik közös vagyonkezelője, az MGTR-Invest 2019-es értéke alapján még további 32-33 milliárd forinttal dobhatta meg Rahimkulovék vagyonát. Ruszlan üzlettársával, Zentai Péterrel egyre aktívabbak az ingatlanpiacon is, többek között megvették a noszvaji Oxigén Family & Spa Hotelt, a siófoki Residence Hotelt és a budapesti Symbolt is.
Összesen 693 millió forint osztalékot fizetnek ki Mészáros János három nagyobb cégénél, a Pegazus Trade Kft. -nél, a Herceghalom Interat Zrt. -nél és a Híd-Tám Kft. -nél – írja a A három cégnek és a mezőgazdasági Agro-Felcsút Kft. -nek tavaly együtt összesen 14, 3 milliárd forintos forgalma volt, közel 800 millió forinttal több, mint 2019-ben. Az adózott eredményük ugyanakkor valamelyest csökkent, tavaly "csak" 1023 millió forint volt, míg 2019-ben 1, 2 milliárd forint. Bátyja, Mészáros Lőrinc cégeihez hasonlóan Mészáros János vállalatai is hasítanak az állami közbeszerzéseken az elmúlt években. A Híd-Tám Kft. például nettó 2 milliárd 569 millió forintért végzi el a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújításának mélyépítési munkáit, míg a Herceghalom Interat Zrt. a cikke szerint a Magyar Közúttól kapott zsíros megrendelést.
A Mészáros Lőrincnél is gazdagabb Rahimkulov fivérek beszálltak Hajdú Péter magánklinikájába – erről elsőként a Hvg360 írt. Frissítés 23:37: Hajdú Péter reagált a Telex cikkére, eszerint a Tükörhegy Medical Centerben lévő tulajdonrészét már eladta, a magánkórházban részvényes Szent Magdolna Magánkórház Kft-hez – amiben Rahimkulovék tulajdonrészt vettek – pedig nincs köze. Az Opten adatai szerint a Szent Magdolna Magánkórház Kft. -nek valóban a Rahimkulov fivérek a tulajdonosai 51 százalékban, míg a céget 24, 5 százalékban Mózer Attila, és 24, 5 százalékban Rácz Edit birtokolja. A Tükörhegy Medical Center Kft. tulajdonosa 49 százalékban a Szent Magdolna Magánkórház Kft., míg 51 százalékban Hajdú egykori cége, a FRIZBI Műsorgyártó és Reklámszolgáltató Kft. Ezt a céget ugyan Hajdú alapította, de azóta megvált a tulajdonrészétől, az Opten adatai szerint pedig ennek ma 76 százalékban Láng Eszter a tulajdonosa – aki nem más, mint Hajdú Péter menyasszonya. A tévés műsorvezető-producer még négy éve alapította meg a Tükörhegy Medical Centert Törökbálinton, ebbe társult most be a Szent Magdolna Magánkórház Kft.
Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták. Ezzel együtt, kínos leveleket is közzétettek, például azt, amelyben 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója, az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében, egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán, a következőt írta: "Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást". Volt már magyar kitiltási botrány Pár évvel korábban, még Barack Obama elnöksége idején volt az elhíresült kitiltási botránya az Orbán-rezsimnek. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Később, az érintettek nevét azért a sajtó nyilvánosságra hozta. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban résztvevő, vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték.