chevron_right Mutatjuk, mi a különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 10. 22., 17:57 Frissítve: 2017. 22., 17:57 Van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt. Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír a munka törvénykönyve (Mt. ), más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1) bekezdés), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? – részletezte kérdését olvasónk. Valóban van különbség az átlagos létszám és az átlagos statisztikai létszám között – kezdte válaszát szakértőnk.
(Az átlagos állományi létszámnak – beleértve az átlagos statisztikai állományi létszámot is – napi létszámnyilvántartáson alapuló számítása helyett a KSH a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató úgynevezett kisszervezetek esetében ettől eltérő módszer alkalmazását is engedélyezheti, például az átlagszámítás a havi nyitó és záró létszámból is történhet. ) A KSH az útmutatóban azt határozza meg, hogy a létszám statisztikai csoportosítása szerint a munkavállaló hova sorolandó, arra azonban nem utasít, hogy az adatokat egész vagy törtszámban, esetleg valamilyen módszer alapján redukálva kell-e jelenteni. A statisztikai adatgyűjtésekben az adatokat, ha erre eltérő utalás nincs, általában tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. Az üzemi tanács megválasztásakor az átlagos létszámot kell alapul venni, melybe valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló személy beletartozik (ehhez képest a statisztikai állományi létszám jóval szűkebb fogalom).
). Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha a munkáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett.
A munkarend szerinti pihenőnapokra, ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát kell venni. Amennyiben a vállalkozás nem a teljes hónapban, csak a hónap egy részében működött, szintén az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani. Az éves átlagos állományi létszám a kiszámolt havi átlagos létszámadatok számtani átlaga. Akkor is így kell átlagolni, ha a cég működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett. Az útmutató nem tartalmazza, hogy az adatokat egész vagy törtszámban kell-e riportolni. Az adatokat általában tizedes nélkül, a kerekítés szabályai szerint, egész számként kell jelenteni.
Az elhatárolás szempontjait a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény tartalmazza. Az alkalmazásban állók munkajogi állományi létszámába tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától a jogviszony megszűnésének napjáig. Azaz az adott munkáltatóval az Mt. szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt) közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is – bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámába ennél szűkebb kör tartozik. Ide sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve: – a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, – a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli, ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV.