A Manderley-ház asszonya (2020) – Online film adatlap – Daphne Du Maurier gótikus siker története megkapta legújabb feldolgozását. A Manderley-ház asszonya – Teljes film adatlap Magyar cím: A Manderley-ház asszonya Eredeti cím: Rebecca Műfaj: dráma, misztikus, romantikus Premier (Netflix): 2020. október 21. Hazai premier: 2020. (Netflix) DVD / Blu-Ray megjelenés (Magyar): – Rendező: Ben Wheatley Forgatókönyvírók: Jane Goldman, Joe Shrapnel, Anna Waterhouse, Daphne Du Maurier Filmstúdió: Netflix, Working Title Films Forrásunk a film IMDB adatlapja. A Manderley-ház asszonya története: A szerelem akár villámcsapásként is érkezhet. Ez történik főhősnőnkkel (Lily James) is, aki Monte Carlóban találkozik egy sármos és fiatal özveggyel (Armie Hammer) – gyorsan egymásba szeretnek és nagyon hamar egybekelnek. A nő így Manderley-be költözik, újdonsült férje lenyűgöző házába. Hősnőnk igyekszik beilleszkedni és megtalálni a helyét az új környezetben, ám ez egyáltalán nem könnyű. Olyan, mintha a nem rég elhunyt, korábbi feleség szelleme a falak között mozogna.
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya (Gabo Kiadó, 2020) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Gabo Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2020 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 447 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 14 cm ISBN: 978-963-566-027-8 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A Manderley-ház asszonya | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube
Felvizezett klasszikus Frissítve 2020. október 23. 08:46 Publikálva 2020. október 22. 06:47 "Az éjszaka álmomban megint Manderley-ben jártam. Mintha újra ott álltam volna a vasrácsos kapunál, amely a felhajtóhoz vezet" - Daphne du Maurier 1938-as sikerregényének, A Manderley-ház asszonyának (eredeti címén Rebecca) ezen ikonikus nyitánya járhatott a Netflix döntéshozói fejében, amikor elérkezettnek érezték az időt a misztikus történet újbóli feldolgozásához. Ám az sajnos nem derül ki a 2020-as változatból, hogy mi értelme volt visszamenni Manderley-be. A sokadik adaptációról és kultikus filmek remake-jeiről szóló hírek hallatán sokat forgatjuk a szemünket, de ez még nem jelenti azt, hogy olykor ne okozhatnának ezek kellemes csalódást. Egy regény szinte végtelen értelmezési lehetőséget kínál, és a filmklasszikusokat sem kell szent tehénnek tekinteni, ha egy alkotónak akad egy érdekes új megközelítése. Nem kizárt, hogy a netflixes Rebeccát író Jane Goldman, Joe Shrapnel, és Anna Waterhouse, illetve a filmet megrendező Ben Wheatley (olyan filmek rendezője, mint a kultikus Halállista, az abszurd Vérturisták vagy a földön fetrengő akciójelenetei miatt emlékezetes Össztűz) tényleg úgy érezték, hogy tudnak valamit hozzáadni a jól ismert és sokszor feldolgozott történethez, de szándékukat nem sikerült közvetíteni a nézők felé.
Ez olyan (az eredeti regénnyel talán rokonabb, de mégis) idejét múlta ábrázolásmód – miszerint egy nő csak a szeretett férfi által lehet boldog és erős –, ami bizony nem kelt szimpátiát. E tekintetben Hitchcock – még ha a Hays-kódex hatására is, de – ügyesebben lavírozott: a tiszta szerelmet és a házastársak egymás iránti feltétel nélküli támogatását éltetve. Mielőtt azt az érzetet kelteném, hogy Wheatley ( High-Rise, Kereszttűz) verziója rossz lenne, meg is védem saját magamtól: teljesen nézhető változattal állunk szembe, ami – Kristin Scott Thomas példaértékű alakításán túl – különösen a miliő megteremtésében jár élen, melyet Laurie Rose operatőrnek és Clint Mansell zeneszerzőnek köszönhetünk elsősorban. Ahogy Hitchcock fényképésze, George Barnes a korszak noirjaira jellemző árnyjátékokkal operált, úgy Rose a búzasárga árnyalatait feszíti hol a sötétbarnáknak, hol a jégkékeknek, tökéletesen kifejezve ezzel a szereplők érzelemvilágát. Hammer és James alakítását nem tudom kiemelkedőként méltatni, de szerethetőségüket emeli, hogy az alkotók jóval nagyobb hangsúlyt fektettek a karaktereik közötti viszony ábrázolására.