Barbárok 1966-os magyar film Rendező Zsurzs Éva Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Zsurzs Éva Főszerepben Görbe János Horváth Teri György László Kovács Károly Makláry János Zene Behár György Operatőr Czabarka György Jelmeztervező Vicze Zsuzsa Díszlettervező Tóth A. Pál Gyártás Ország Magyarország Játékidő 48 perc Forgalmazás Bemutató 1965. november 30. Móricz zsigmond barbárok pdf version. 1966 További információk IMDb A Barbárok 1966 -ban készült fekete-fehér magyar nagyjátékfilm. Történet [ szerkesztés] A Móricz Zsigmond novellájából készült film történetszövése nem bonyolult, de annál érdekesebb lélektanilag. Bodri juhász legelteti nyáját az alföldi csomori pusztában, mikor két másik "kollégája" felkeresi a pihenőhelyén. Némi vitát követően egy fokossal agyonverik gyerekével együtt, mindezt a legelő vagyon miatt: 300 birka óriási érték volt akkoriban! Ám Vereshajúnak megtetszik az agyonütött Bodri juhász csillogó rézszögekkel kivert szíja, ami később rendkívüli fontossággal bír. Ekkor a felesége a megbeszélt időben vinné neki az elemózsiát, de nem találja sehol.
A gyilkosok nem csupán a gyilkosság szörnyű tette miatt barbárok. Azért is barbárok, mert teljesen lelketlenek, embertelenek: "Tüzet raktak a sírra ganéból s megsütötték szalonnájukat. Jóízűen megvacsoráztak. " Tehát szalonnát sütnek a síron! Móricz ezzel érzékelteti, hogy ezek iszonyatosan durva, kegyetlen, érzéketlen emberek, akikben egyáltalán nincs lelkiismeret. Ez az embertelen barbarizmus taszítja, undorítja az embert. A veres juhászban tehát semmi emberség nincs. Nem szánja meg se az áldozatát, se annak kisfiát, majd később feleségét, akit lelketlenül tévútra vezet. A vizsgálóbíró huszonöt botütést is kirendel neki, amivel meg akarják szégyeníteni, de ez az ember betörhetetlen, megközelíthetetlen, minden emberi hiányzik belőle. Móricz Zsigmond-Barbárok. Feneketlen gazság, ősi sötétség van benne. Ugyanakkor Bodri juhász és családja is barbár körülmények között élt, csak belőlük nem veszett ki az emberség. Éppen ezért érezzük őket rokonszenvesnek, sőt, sajnáljuk is őket. De barbár a puszta világa is, amely érintetlen a civilizációtól.
Valószínű, hogy ezek a juhászok az első világháború után éltek (ezt a nagy szegénységből lehet gondolni), de nem is fontos az időpont, nem ezen van a hangsúly, nem jellemző a korszak, nincs korrajz (akár a múlt században is élhettek volna). A mondanivaló a fontos: a jó és a gonosz összecsapása. Bennünk lakik a jó és a rossz is, és az embertől függ, hogy kiben melyik kerekedik felül. A Barbárok szerkezete Móricz három részre tagolja a novellát: 1. rész: megismerjük a három juhászt, Bodri juhászt és a kisfiát, akikhez látogatóba jön a két másik juhász, és meg akarják venni Bodri juhász rézveretes szíját, de ő nem akarja eladni. Erre agyonverik őt, a fiát és a három kutyáját. Valójában Bodri juhászt a háromszáz birkájáért gyilkolják meg, nem a szíjért, amit a holttest nyakára hurkolnak, aztán elássák a két tetemet. Móricz zsigmond barbárok pdf books. 2. rész: Bodri juhász felesége keresi a férjét, találkozik a gyilkos veres juhásszal, akitől tudakozódik a férje felől. A veres juhász félrevezeti, azt mondja, a Dunántúlra ment a férje.
Elment napnyugtára. - Ugyan hová ment volna. - Azt meg nem mondta, hová megy. Dunántúlra eredt. - Dunántúlra? - Tizenkét napja, vagy tizenhárom, erre járt. Mondta, hogy egy kicsit el kell innen menni neki, mert valami baja van a fogdmegekkel. - Neki? - Neki. - Fogdmegekkel? - Törvénnyel. - Sose mondta. Éppen ma két hete voltam itt nála. Nem szólt felőle. - Hallgató ember volt. - Hallgató, de azt megmondta. A veres juhász odaadta a villát, amivel a bográcsot keverte. - No egyék kend. - Ettem. - Egyék csak, mintha a magáét enné. Moricz zsigmond barbarok pdf. Nem szánom én kendtül. De az asszony csak megingatta a fejét. Nem nyúlt a villához, nem merített a bográcsba, pedig abba jó hús volt, kásával. Jól élnek ezek így reggelente már. Nézte a juhokat. Volt ott vegyesen birka is, magyarszőrű juh is. Csak nézte, csak nézte mereven, mintha a magáét nézné. Ha az ura elment, nem lesz neki többet se birkája, se juha. - Még arra is emlékszek, - mondta a veres juhász - hogy mikor itt járt, volt neki egy szíjja. Rézzel volt kiverve.
Az asszony keresi éveken át, aztán egyszer a nagy körtefa alatt, ahol Bodri juhász legeltetni szokott, a puli kikaparja a holttesteket. Bodri juhász nyakára volt tekerve saját rézveretes szíja, amelyet a veres juhász meg akart venni tőle. 3. rész: a vizsgálóbiztos vallatja a veres juhászt, akire már sok más bűntettet is rábizonyítottak, de a Bodri juhász megölését eleinte tagadja. Ez a rész már a bíróságon játszódik, a veres juhász végül mégis bevallja a gyilkosságot, mikor meglátja a rézveretes szíjat a kilincsre kötve. A novella 3 részében ritmikusan változik az időtartam. Az 1. és a 3. rész legfeljebb pár órát, a 2. rész több mint egy évet ölel fel. Barbárok (film, 1966) – Wikipédia. A hármas szerkezeti egység drámai jelleget ad a novellának (a drámák ebben az időben hármas felosztásúak voltak). Az is drámai sajátosság, hogy nagy egységek maradnak ki, persze azért az olvasó által értelmileg könnyen összekapcsolható részekből áll a mű. Az ilyen típusú novella igényli is a fantáziánk használatát. Írói eszközök Drámai jellegű a feszes dialógusszerkesztés is.