Természetesen a koronavírus növekedési üteme más: miközben a rák vagy a szívbetegség kapcsán lehet havi átlagot számolni, elvégre nem jelentősek a havi halálozások közötti különbségek, a koronavírusnak – mint minden járványnak – épp az a lényege, hogy ugyan persze kiszámolható a havi átlag, de egyrészről ez pontos képet csak az adott járvány elmúlta után ad, másrészről eleve a járványnak még azon szakaszában vagyunk, amikor növekszik – bár sok helyen már lassuló ütemben – a megfertőzések száma. Ezzel szemben a krónikus megbetegedések okozta halál általában tényleg minden hónapban azonos, nincs "járványszerű" megnövekedése (esetleg a szív- és érrendszeri megbetegedések esetén a nyári hónapok veszélyesebbek, mint a téliek) – de ha most a koronavírus miatt teljesen elfelejtődnek (mondván: a hírekben más halálesetek vannak), akkor a jelenlegi járvány járulékos következménye lehet a más krónikus megbetegedésekben bekövetkező halálozások megugrása is. NYITÓKÉP: Azonnali-grafika / Vitárius Bence
Ráadásul akkor még 25 százalék öt év alatti gyermek volt, míg ez most már csak 9, 64 százalék, vagyis nagyot javult az egészségügy abban a tekintetben, hogy jóval több kisgyermeket tud megmenteni. Okok Az összes haláleseten belül a legtöbben, 17, 8 millióan szív, vagy keringési betegségben halnak meg, 9, 5 millióan rákban, 6 és félmillióan pedig légzőszervi betegségekben, ebből 2, 5 millió a tüdőgyulladás. Három olyan okot érdemes még megemlíteni, ami nem betegséghez kötődik: közúti balesetek 1, 25 millióval, az öngyilkosság 800 ezer esettel, és a gyilkosság különféle formái, 400 ezer esettel. Ehhez 2017-ben 140 ezer eset adódott fegyveres konfliktusok, polgárháborúk eredményeként, ez értelemszerűen évről évre erősen változik annak függvényében, hogy milyen konfliktusok robbannak ki a világban. Hány ember hal meg a világon és miben?. Gyerekek és fiatalok De miben is hal meg még mindig olyan sok gyerek? A legfőbb ok a születéskor fellépő komplikációk eredménye, ami 2 millió újszülött életét követeli, a második ok viszont ugyanaz, ami most a koronavírusnál: tüdőgyulladás, ami 800 ezer kisgyermek halálát okozza.
ITT ÍRTUNK ERRŐL. Magyarország: eddig annyi koronavírus-halott, ahány öngyilkos egy hónapban Magyarországon a 2017-ben összesen elhunyt 131 ezer ember több, mint negyede rákban, több, mint harmada pedig szív- és érrendszeri megbetegedésben hunyt el. Persze az összlakosságra vetítve mások az arányok: 2017-ben a magyarok 0, 33 százaléka halt meg rákban és 0, 45 százaléka szív- vagy érrendszeri megbetegedésben. A nem betegséggel közvetlenül összefüggő halált a közlekedési balesetek vagy az öngyilkosságok jelentik. 2017-ben a halálozáson belül 0, 5 százalék a közlekedésben történt, és 1, 25 százalék (ami kirívóan magas más európai államokhoz képest) öngyilkosság miatt. Naponta hányan halnak éhen ehen a 2 year. Ha havi átlagokat nézünk (a koronavírus esetében 2020 "koronavírusos" egy hónapját), akkor a koronavírus miatti halálozás eddigi havi átlaga az öngyilkosságéval feleltethető meg. Németország: tízszer több koronavírusos halott, mint ahányan havonta a közlekedésben halnak meg Németország valamivel több, mint évi 900 ezres halálozásai között is a szív- és érrendszeri okok az elsők 37 százalákkal (ami az összlakosságon belül 0, 4 százalékot jelent), ezt követi a rák a halottakon belüli 25, 3 százalákos arányával (ami az összlakosságon belül 0, 3 százalékot jelent).
Ennek fényében kétséges az is, hogy a FAO által prognosztizált jövőben, vagyis 2030-ig valóban végbemegy-e a nyomorgók számának csökkentése egymilliárdról 440 millióra. Merthogy ez a (remélt) 2030-as szint sem érné el az 1996-os Világ Élelmezési Csúcstalálkozó által deklarált célt, hogy az 1990-92-ben mért 815 millió főről 2015-re felére csökkenjen az éhezők száma. Naponta huszonötezren halnak éhen a világon. A világ legnagyobb összefüggő éhségövezete Afrika déli része (Zimbabwe, Malawi, Zambia, Mozambik, Lesotho, Szváziföld). A FAO nincs egyedül azzal a meglátással, hogy itt, az úgynevezett "szubszaharai" térségben nem fog jelentősen csökkenni az éhezők száma, inkább a világ más tájain lévő fejlődő országokban várható számottevő javulás. A szervezetnek "csak" 100 millió ember ellátáshoz 5, 2 milliárd dollárra lenne szüksége. Hangadó testületek továbbra is hirdetik, hogy a 2050-re jósolt 9 milliárd fős népesség esetén is van elegendő élelem a Földön, hogy mindenkit ellássanak – feltéve, ha okosan osztják szét az erőforrásokat és nyersanyagokat.
Megtisztelő, ha megosztja velünk véleményét a cikk alatti Fórumban.