"EZ EGY HIHETŐ MAGYARÁZAT, MERT CSAK NÉHÁNY DETEKTOR MUTAT MEGEMELKEDETT DÓZISTELJESÍTMÉNYT. A MI KORÁBBI CSERNOBILI MÉRÉSEINK IS AZT MUTATTÁK, HOGY A TELEPHELY SZÁMOS TERÜLETÉN A TALAJ FELSŐ, TÍZ CENTIMÉTERES RÉTEGÉBEN JELENTŐS MENNYISÉGŰ RADIOAKTÍV ANYAG VAN MEGKÖTVE. HA A HARCKOCSIK FELKEVERTÉK A PORT, AZ OKOZHATJA A MEGNÖVEKEDETT SUGÁRZÁSI SZINTET. " Ugyanakkor egy brit lap idéz egy neve elhallgatását kérő, magas rangú ukrán tisztviselőt, aki szerint a területért folyó harcok során ágyútalálatot kaphatott és megsérülhetett egy nukleárishulladék-tároló, és ennek nyomán nőtt meg a radioaktív sugárzás a környéken. Csernobil sugárzás ma chance. Az orosz védelmi minisztérium is reagált a találgatásokra. Közleményükben azt állítják, hogy az egykori erőmű környékén normális a sugárzás szintje. A biztonságos működés ellenőrzése érdekében az európai atomerőművek folyamatosan szolgáltatnak adatot az aktuális sugárzásszintről, amelyet az EURDEP-adatbázisban összesítve bárki nyomon követhet. Az oldalon azonban a reggeli magas értékek után már nem érhető el friss adat a csernobili atomerőműről, ezt itt lehet ellenőrizni.
34 éve a májusi eső nem ért aranyat. Harmincnégy évvel ezelőtt, 1986. április 26-án kockázatos műveletbe kezdtek a mérnökök a Kijevtől nem messze elterülő csernobili atomerőmű 4-es blokkjában. A turbinarendszert tesztelték, mivel korábban ingadozott a teljesítménye. Nem sokkal éjjel 2 óra előtt a kísérlet szörnyű véget ért: a blokk teljesítménye pillanatok alatt a harmincszorosára nőtt, a grafitos hűtőrendszer összeomlott. Ezután a keletkező vízgőz berobbant és hatalmas tűzoszlop csapott fel. Az elszabadult energia letarolta a blokkot, óriási mennyiségű radioaktív port juttatva a levegőbe. Csernobil még ma is érezhető következményei. Majd újabb robbanások jöttek, a mag leolvadt. Heves grafittűz lángolt, ennek nyomán alakult ki a Föld legszennyezőbb anyaga, a kórium, amely vasat, betont, minden elérhető matériát magába olvasztott. A 13 tonnányi kórium az erőmű alagsorba áramlott és csak hónapokkal később tudták megállítani süllyedését. Nyilvánvaló volt tehát a katasztrófa ténye, a szovjet hatóságok és a csatlós országok, közte Magyarország sajtója azonban mélyen hallgatott.
Ma már a legtöbben tudnak Csernobilról, ez az egyik leggyakrabban emlegetett szó a köznyelvben. Sokat segített a tragédia megértésében nemrég egy kitűnő amerikai tv-sorozat, amely azért üthetett nagyot, mert készítői ragaszkodtak a tényekhez és hitelesen jelenítették meg a következményeket is. A film persze nem valóság, így benne bármi lehetséges, de ezúttal a valóság volt a félelmetesebb: Csernobilban bizonyos mértékig a civilizáció léte került veszélybe. Ha nem is a bolygó egészén, de a csaknem 300 milliós Európában biztosan. Visszatérve a szabad sajtó hiányra, az elhallgatásra és arra, hogy a diktatúrák – bár tűnjenek fel keményen elnyomó, vagy éppen mézes-mázas, úgymond "demokratikus" színben - sohasem tanulnak saját hibáikból. Tech: Újra működik a csernobili sugárzásmérő állomás | hvg.hu. Ha tanulnának, nem lennének diktatúrák, nyilván. Az úgyszintén kádári (proletár)diktatúra értelemszerűen sumákolt, ennek következtében az emberek mit sem sejtve, vidáman készültek a hosszú hétvégére. Megünnepelendő május elsejét. Szerencsére a nyugati határ mentén fogni lehetett az osztrák tévé adásait, abban nem hazudtak (ma sem).
A katasztrófa megtisztításának részeként ezt a területet lebuldózerezték, és az erősen szennyezett növényzetet a föld alá temették. "Már hallottuk, hogy az orosz tankok megzavarták a radioaktív talajt, amikor begördültek Csernobilba, és a sugárzás szintje megemelkedett – de még nem a veszélyes szintre" – mondta Shapiro. Sokakhoz hasonlóan Shapiro is aggódik a baleset bekövetkezésének lehetősége miatt, mivel az ukrajnai atomerőművek személyzete stresszes körülmények között dolgozik. Az ukrán személyzet még mindig az elfoglalt erőműveket üzemelteti, de az orosz hadsereg irányítja őket. Csernobil sugárzás ma vie. "Az orosz katonák nincsenek kiképezve arra, hogy ukrán atomerőműveket üzemeltessenek" – jegyezte meg Shapiro. Aggódik amiatt, hogy meghibásodások történhetnek, mivel az erőművek személyzete kényszerhelyzetben dolgozik. "Egy atomerőműben dolgozni normális körülmények között stresszes munka. A háború pszichológiai hatása szörnyű lehet azokra, akik megpróbálják védeni a létesítményeket. Biztosan hosszú műszakokban dolgoznak, stresszesek, és aggódnak a családjukért.
Elképesztően radioaktív. Sok dolog van még ma is a zónában, ami képes megölni az embert, ha bizonyos ideig fizikai kapcsolatban van vele, de az összes közül a Karom legveszélyesebb. Ráadásul ez nincs körbekerítve, és nemhogy nem őrzik, de még csak egy figyelmeztető tábla sem áll mellette. Maxwell úgy döntött, egy pillanatra bedugja a kezét a karmok közé, hogy megmérje mekkora a sugárzás az eszköz belsejében. Azt mondja, senkinek sem ajánlja, hogy utánacsinálja. Aggódtam-e? Persze, hogy aggódtam. A vezetőm üvöltözött velem, hogy meg ne érintsem. Gyorsan bedugtam a kezem, és már húztam is volna kifelé, de nem volt egyszerű pontos mérési eredményhez jutni, annyira gyorsan pörgött Geiger-számláló. Mivel digitális kijelzője volt, alig tudtam róla olyan fotót készíteni, amelyiken nem üresnek látszott a műszer képernyője. Amikor végre látszottak a számok, kirántottam a kezem. Csernobil sugárzás ma.de. Maxwell sugárzásmérője 39. 80 mikrosievert per órát mutatott. Viszonyításképpen: Magyarországon az átlagos háttérsugárzás 0, 05 – 0, 15 mikrosievert per óra, vagyis nem túl bölcs dolog túl hosszú időn át a Karom közelében tartózkodni.