Figyelt kérdés Olvastam már HIVATALOS akita oldalakról, olyan megállapítást, miszerint: Akkor beszélünk JAPÁN akitáról: ha fehér, vörös, vagy tigris csíkos a szőre. Az AMERIKAI akitának sötétebb a színe! VAGY A JAPÁN akitának a teste kisebb, vékonyabbak a mancsai, hosszabb a nyaka, ívelt testtartása van, míg az AMERIKAI akita zömök testű, vastagabb mancs, nagyobb test! Én láttam már fehér színű vékony, kisebb akitát, és ugyanilyen színűt is amely egy potenciális ÓRIÁS "dög" volt! :D És láttam már közepes arányút is (amely azt gondolom, hogy valaha a kettő keveréke, és egyébként innen is indult a kérdésem, hogy mennyire nevezhetőek ők keverékeknek!? :\) De inkább gondolom a második teóriát a megkülönböztetésre, legalábbis hivatalosan... Várom a véleményeket! :) 1/16 anonim válasza: Én is úgy tudom, hogy a japán akiták véknyabbak, nem annyira zömök testalkatúak, mint az amerikai akiták. Javaslom egyébként a standardot, olvasd el! Egyébként meg én is láttam már zömökebb testű japán akitát és fordítva is.... 2014. márc.
Russtar Olimp / Olly Született 2014-03-25 Született kanok száma 6 Született szukák száma 1 Webcím Ország Magyarország - Csongrád Utolsó módosítás 2014-07-17 18:23:30 Kennel / Szülők: A kennelben született almok: A tulajdonos kutyái: Amerikai akita
Egyes Akita-rajongók azzal próbálták meg kijátszani az új törvényt, hogy kedvencüket németjuhászokkal keresztezték. A világháború végére számuk drasztikusan megcsappant. Három, egymástól jól elkülöníthetõ változat alakult ki: a Matagi Akiták, a harci Akiták, illetve a németjuhász-Akiták. A három különbözõ, mégis egy néven futó változat létezése komoly problémákhoz, félreértésekhez és káoszhoz vezetett. A világháborút követõ, a fajtatisztaság érdekében végrehajtott restaurációs törekvések legnépszerûbb szereplõje az átmenetileg komoly hírnévnek örvendõ Kongo-go volt, a Dewa-vérvonal képviselõje. A Dewa-vonal Akitái masztiff és németjuhász tulajdonságokkal rendelkeztek. A távol-keleti szolgálatból hazatérõ, az Akitákat olyannyira megkedvelõ amerikai katonák tucatjával vitték õket magukkal az Egyesült Államokba. Az intelligens, környezetükhöz remekül alkalmazkodó Dewa-Akiták lenyûgözték az amerikai tenyésztõket, amelynek köszönhetõen számuk és népszerûségük hirtelen az egekbe szárnyalt. Az Amerikai Akita Klubot (Akita Club of America, ACA) 1956-ban alapították.
Az amerikai Akiták történelme kezdetben szorosan összefonódik a japán Akiták sorsával. Az 1603-as évektõl kezdõdõen az Akita tartományban megrendezett kutyaviadalokon Akita Matagi-kat, közepes méretû medvevadász kutyákat uszítottak egymás ellen. 1868 után Tosa-val és masztiffokkal keresztezték õket, amelynek eredményeképpen méretük jelentõsen megnövekedett, és a Spicc fajtákra jellemzõ tulajdonságok fokozatosan elhalványultak. 1908-ban törvény tiltotta be a kutyaviadalokat, ám az addigra széles körben megkedvelt fajta, mint nagytestû japán kutya tenyésztése tovább folyt. Az elért sikerek elismeréseképpen 1931-ben kilenc különösen kiemelkedõ egyedet nemzeti kinccsé nyilvánítottak. A második világháború idején, 1939 és 1945 között elterjedt szokássá vált, hogy kutyák bundáját katonai ruházat céljára használták fel. Az alapanyag-utánpótlás folytonosságát biztosítandó, a rendõrség a rendészeti és katonai célokra használt németjuhászokon kívül az összes kutya beszolgáltatását vagy befogását rendelte el.
844-nél tart, és az is nagyon művészien sikerült. Gratulálunk Diána! Kitartásod, fegyelmed és egyre növekvő művészi tudásod lélegzetelállító eredményt hozott. És a munkát nem hagyjuk abba, egy újabb szám készül a műhelyünkben, amit majd megnézhetünk nemsokára. És saját számok is készülnek a Coverek mellett. Diána távlati célja ugyanis saját számok írása és felvétele. Ezzel a videóval kívánunk Diánának rengeteg sikert a zenében és az életében, tanulmányaiban! És akkor jöjjön maga a videó! Linkin Park Talking to Myself, Costantini Diána előadásában. A Zene legyen Veled! Fekete-Kiss Sándor A HangDala Énekmestere
(De a maga 35 percével legalább rövid. ) A pontszámmal gondban vagyok. Rock/metal-skálán értelmezhetetlen lenne számszerűen értékelni az albumot, mivel köze nincs a rock/metal vonalhoz, popnak meg totál közepes és semmilyen. Még csak azt sem tudom, mihez kellene viszonyítanom... A legutóbbi, ennél azért egy fokkal kevésbé bepuhult, de szintén elég jellegtelen Nickelbackre 5 pontot adtam, az elég rossz Minutes To Midnightra szintén, a One More Light szerintem gyengébb mindkettőnél, szóval legyen mondjuk 4. De bizonytalan vagyok, van-e értelme egyáltalán pontozni egy ilyen anyagot a Shock! -on, szóval mindenki kezelje ezt így.
Megfizetnek érte hogy állandóan a hátam mögött pusmognak. Én meg már magamban beszélek éjszaka mert nem tudom elfelejteni, állandóan ez jár a fejemben még akkor is amikor a cigim mögé bújok. Az üzenet kiolvasható a szememből. ez áll benne: ne foglalkozzatok ezzel! Nem akarok hallani róla, mindenkinek van valami hozzászólása, mindenki jól informált, Anglia királynőjétől kezdve egészen a pokol kutyáiig. És ha elcsíplek amikor újra erre jártok, felszolgálom nektek (saját verziómat), de ez nem az amit hallani szeretnétek, mégis ez az amit fogok tenni. És egészen belülről jön egy érzés, ami azt sugallja: a magad dolgával törődj! Elmegyek Wichitába, el ebből a cirkuszból örökre, kidolgozom a belem a földeken, minden pórusomból izzadság folyik majd és csak folyik folyik folyik a vérem az úr színe előtt a szavak ömlenek belőlem és már nem gondolkodom ezen többet. És vérfoltjaim azt mondják nekem: indulj, menj haza! Songwriter Jack White Fordította Kekecblogger A szemfájdító videó: Honnan lehet ismerős a dallam?